Vonzalom | •Harry Styles ff. & •Befejezett•|

//13//

- Miért?- nézett rám Harry és bevette a kanyart a házhoz.
- Utánam néztél. Végig kellett nézned a Twitteremet és az Instagramomat is, hogy ezt meg tudd állapítani.- mondtam és szálltam ki az autóból.
- Muszáj volt egy kicsit nyomoznom, hogy meg tudjam kivel is fogok együtt dolgozni.- léptünk be a házba.
- Jó kifogás.- mondtam és kacsintottam rá.
Harry el indult a szobája felé, majd be zárta maga mögött az ajtót. Helyet foglaltam a nappali kényelmes kanapáján, majd fel néztem a közösségiekre. Az instagramom csak úgy pörgött. Rengeteg követő, régi képeimre is jöttek az új likeok. Harry kirakott egy sztorit amelyben nem jelölt meg, de rajta voltam.  Gitárral a kezemben, nem nézek a kamerába, próbálok arra fókuszálni, hogy minél tökéletesebben tudjam megszólaltatni a hangszert. A kép sarkába rakott egy gitár emojit és egy szívecskét. Ez nem volt megszokott Harrynél, ugyanis ő nem az a tipikus előadó, aki minden egyes nap megoszt valamit, esteleg élő videót indít és kommunikál a követőivel. Le képernyő fotóztam Harry sztoriját, és én is kiraktam ugyan azt a képet, és az emojik alá oda írtam hogy ,,Jajj Harold...”
Na ez kellett csak nekem. sorban jöttek az üzenetek, hogy én vagyok az a lány akivel randizik a Harry és, hogy már le is feküdtünk. A legjobb hír az volt, hogy már össze is vagyunk házasodva.
- Jajj Harold!- törtet ki a szobából Harry és csak egy melegítő nadrág volt rajta amiben halványan kirajzolódott a férfiassága. Most látom előszőr Harryt így és kaptam az alkalmon és gyorsan lőttem egy képet a telefonommal és azt is megosztottam a napomban.
- Tudsz jobbat?- kérdeztem és húztam fel a szemöldököm.
- Tudok ám!- pattant le mellém a kanapéra. Elővette a telefonját, és csinált rólunk egy képet.- Mivel munka társak vagyunk, ezért miért ne dicsekedhetnék el azzal, hogy Elena Thorne az?- kacsintott rám. A kép nagyon tetszett, ugyanis látszik, hogy Harryn nincs póló, ezért kirajzolódnak a tetoválásai.- Tetszik ez a kép!- mondta Harry és kapta i a kezemből a telefont.
Nem ellenkeztem. Tán kellett volna? Ez volt életem egyik legnagyobb vágya, hogy Harry Sylest test közelből láthassam. Végig követtem Harry mozdulatait. Csinált egy képet magáról, és kirakta a napomba. Valamit pötyögött a telefonomon, utána pedig vissza adta.
,,Jajj Harold…”
Ez áll a képen és mikor ezt elolvastam, mosolyra húztam a számat.
Egymás mellett ülünk, azonban mind a ketten a telefonunkat nézzük. Twiterre felmentem és megnéztem Harry falát. Legutolsó posztja az volt, amit tegnap este osztott meg. ,, -Van más választásom? – Nincs, mivel csak ezt tudom elkészíteni.” Megnéztem a hozzá szólásokat, és megáll bennem az ütő. A legelső kommentet amit felhozott az Debyé volt.
- Meg bocsátasz egy pillanatra?- kérdeztem Harrytől.
- Nem.- mondta és rám nézett.- Egyre nem, viszont félre igen.- nézett mélyen a szememben, és léttam benne a kérlelést, hogy siessek.
- Sietek.- mondtam neki és nagy nehezen felkeltem a kanapéról, és vissza pillantottam Harryre, akit rajta kaptam azon, hogy a hátsó felemet nézi. Nem mondtam rá semmit. Még.

Azt gondoltam, hogy Deby teljesen ki lesz rám akadva hogy miért nem mondtam el neki az elején a szituációt amiben most vagyok. Viszont mikor felvette, kellemesen szólt bele. Nem kellett magyarázkodnom, teljesen megértette a helyzetemet, hogy miért nem akartam elmondani neki.
- De azért majd néha kérek ám a kis Harryről képeket. – mondta Deby perverz hangon.- Na de mesélj, mi van köztetek?
- Ez az, hogy fogalmam sincs. Nem tudom. Nagyon jól kijövünk egymással, ki alakult közöttünk egyfajta  szimpátia. – mondtam Debynek és kissé zavarban voltam.
- Tehát kölcsönös?- kérdezte Deby ismét azon az idegesítő perverz hangon.
- Szia Deby, majd még később beszélünk.- fogtam rövidre a búcsúzást. Amilyen gyorsan csak tudtam rá csaptam a telefonom.