A fuvola szava [MDZS] One-shots

Wei Wuxian x Lan Wangji

Egy hideg nap

*Lan Wangji*

Az eső csak zuhog. Minden egyes cseppet lehet hallani ahogy eléri a talajt. A kék ég most szürkében ragyogott, ahogy a sűrű felhőkön átszűrődött a nap. Az állatok elvonultak az eső elöl csak úgy mint az emberek. Csak én jártam kint. Élveztem az ég moraját és a cikázó fényeket. A bőröm borsozott a hidegtől. Úgy éreztem hogy a lehűlő idő tönkre fogja tenni számomra ezt az élményt. Erősebben kezdtem szorítani a kék esernyőm.

-Lan Zhan! – Egy kiabálás hallatszott a távolban. Ahogy mögém néztem meg láttam Wei Yinget futni felém.

Nem volt semmi ami védje az esőtől csak futott felém a kezében egy összehajtott dologgal.

-Wei Ying? -Mikor az esernyőm alá ért ki hajtotta a hatalmas meleg puha takarót és a vállamra térítette.

-Lan Zhan! Hogy lehetsz ilyen  buta hogy kijössz ilyen időben semmi meleg dolog nélkül! Meg fogsz így fázni!

-Köszönöm. – Éreztem ahogy a bőröm egyre melegebb lett együtt a szívemmel. átkaroltam a szabad kezemmel a szerelmemet és közel húztam magamhoz hogy is érezze a takaró melegét és hogy közelebb legyen hozzám.

Már nem érdekelt az eső és a táj. Csak ő. Egy apró csókot adtam homlokára amitől nevetve átölelt engem. Még így álltunk egy darabig és együtt élveztük az időt. Wei Ying a végére elvesztette nyugalmát.

-Lan Zhan. Menjünk be. Csinálok neked teát.

-Hm – bólintottam egyet és elindultunk befelé.

Bent megkaptam egy nagyon finom teát. Mind ketten ittunk így még ivás közben is egymásnak dőltünk. Így élveztük a meleg tea édes ízeit. Mikor végeztünk az itallal egy lágy csókra hajoltunk mely minden pillanatban egyre mélyebb lett. Még éreztem a tea izét. A szerelmem édes izét amely mindig felmelegít még a leghidegebb időkben is.