Korlátozott szabadság //befejezett//

Ötvenhét

- Szia és köszönök mindent. - Gray csak morgott egy sort majd távoztunk. A folyosón felvettem a kabátot és mosolyogva kulcsoltam össze a kezünket, a másikkal meg hasam simogattam. Üdv a családba hercegnőnk.

- Most hova megyünk? - kérdeztem meg mosolyogva a kocsiban ülve.
- Gyógyszertárba.
- Rendben. - hasam simogatva néztem előre. Sose voltam még olyan boldog. Mikor megláttam a monitoron egy 180°-os fordulatot vettem. A depressziós gyerekből, egy vidám kismama lett. Úgy éreztem magam, mintha egy pillanat alatt felnőttem volna. Ugyanúgy fájt a szeretteim elvesztése, de ahhoz hogy a kis hercegnőnk jól érezze magát, nem szabad a múlt szálaiba ragadva tovább szenvednem. A jövőre kell gondolnom, hogy boldog és vidám környezetbe szülessen meg!
- Örülök, hogy megtartod. - szakított ki a gondolataimból.
- Mi? Honnan tudod? - kérdeztem rá.
- Már a vizsgálat első percekben láttam az arcodon.
- Végülis ő nem tehet semmiről.
- Pontosan.
- A mi kis hercegnőnk, Tracy.
- Tracy? Nem korai még ez egy kicsit? És ha fiú lesz?
- Csak úgy eszembe jutott, és te mondtad, hogy hercegnő, azaz kislány lesz.
- Azért a biztonság kedvéért gondolkozzunk fiú nevekben is.
- Ahogy akarod.
- Szép név a Tracy. - hallgatott el egy kis időre, majd hirtelen a fékre taposott, amit rögtön éles duda hangja követett, így gyorsan a gázra is taposott. A szívem a torkomban ugrott fel. Majdnem belénk jöttek!
- Mégis mi a fene ütött beléd! - kiabáltam rá idegesen.
- Csak eszembe jutott valami.
- És ettől meg kell állni! Bassza meg, majdnem baleset lett belőle!
- Sajnálom, nem volt szándékos. - láttam az arcán, hogy komolyan gondolja, de ez akkor valahogy nem tudott érdekelni.
- Leszarom a sajnálatod!
- Ne beszélj csúnyán, még meghallja, hercegnő.
- Jó. - fújjtam ki a levegőt - Mégis mi jutott eszedbe, hogy így reagáltál rá? - próbáltam nyugodt hangon kérdezni.
- Hogy miért nem lesz Tracy a neve.
- De hát az előbb még azt mondtad szép név. - értetlenkedtem.
- Meggondoltam magam. Nem nevezhetsz el egy kisbabát egy rugdalózóról, vagy egy meg nem született magzatról.
- Te mégis miről beszélsz?
- Isla. - ahogy kimondta értettem meg csak mi is a baja.
- Eddig eszembe se jutott, de így mostmár mégjobban ragaszkodom ahhoz, hogy így hívjuk. - A baba miattam nem született meg. Szólalt meg a lelkiismeretem.
- Nem fogjuk így hívni.
- Nem fogok ezen vitatkozni, de ezt még nem fejeztük be.
- De.
- Attól, hogy te vagy az apja nincs több jogod dönteni, mint nekem, hiszen a közös gyerekünk, közösen kell döntenünk.
- Honnan veszed hogy az enyém?
- Hatodik hétben vagyok, innen már csak egy kis matek az egész.
- Nem lehetsz benne biztos.
- Márpedig az vagyok. Egyezünk meg valamiben.
- Miben.
- Ha a te gyereked, akkor Tracy lesz a neve!
- Ilyenben nem egyezzem meg. - parkolt le a gyógyszertár előtt - Bejössz velem, vagy maradsz? - szó nélkül nyomtam kezébe a recepteket, utalva arra hogy maradok - Ne szállj ki a kocsiból! - amint kiszállt és bement a patikába, csipogott a telefonja.
- Miért hagyta itt? Baj lenne ha megnézem? Ki írhatott neki? - még mielőtt több kérdést tettem volna fel, kivettem a kesztyűtartóból a készüléket és bekapcsoltam. Beírtam az esküvő dátumát, és meglepődve vettem észre, hogy rossz. - Mégis mire változtathata meg? Nem tudom, még csak ötletem sincs. Semmi fontos dátumról nem tudok. - visszatettem előző helyére és gondolkodva néztem előre, de akkor csörögi kezdett. Újra elővettem, majd ránéztem a hívó félre. Amint elolvastam az öt betűs nevet, szabad kezemmel védelmezően a hasamhoz kaptam és csak néztem továbbra is a telefonra míg el nem hallgatott. A beállt csendbe, kifújtam a levegőt, hogy lenyugtassam magam, de újra megszólalt, így semmit sem értem el. Remegő kézzel kikapcsoltam és lecsukott szemekkel próbáltam nyugtatni magam. Mély levegő be, lassan ki. Csak felhívta, ebben nincs semmi. Nem biztos, hogy ő is írt neki. Egyáltalán tartsa vele a kapcsolatot? Nem, biztos, hogy nem. Nem tenne ilyet. Layla is megtette. Ő nem olyan. Nővéredről se gondoltad volna. Még mielőtt tovább vitatkoztam volna magammal kinyílt az ajtó, mire ijedten felsikítottam és odakaptam a fejem, hogy megnézzem ki az.
- Csak te vagy az. - szorítottam magamhoz gyorsan, hogy megnyugodjak.
- Miért ki lenne? - kérdezte aggódva. Nyugtatás képpen simogatni kezdte a hátam.
- Ethan hívott kétszer és előtte üzenetet is kaptál. - suttogtam vállába, mire eltolt magától és a készülékért nyúlt.
- Ki van kapcsolva.
- Én kapcsoltam ki, hogy ne halljam.
- Ő írta az üzenetet? - kérdezte mialatt bekapcsolta.
- Nem tudom. Más a kód, így nem tudtam megnézni.
- 1220 a kód.
- December 20.
- Nem ő írt üzenetet. - komorodott el az arca mégjobban. Akkor ki? - Felvetted mikor hívott?
- Tartod vele a kapcsolatot? - kérdeztem válasz nélkül. Fontos tudnom az igazat.
- Dehogy tartom. Mégis hogy juthat ilyen az eszedbe?
- Téged hívott.
- Téged nem tud, mert nincs telód, a számom meg már régóta tudja.
- Mért nem tiltottad le?
- Eddig nem keresett, de most megteszem. Viszont te is válaszolhatnál. Felvetted?
- Nem. Ki írt?
- Csak . . . az egyik őr, igen az őr. - hazudik.
- És mit?
- Hát . . . hogy otthon minden rendben.
- Miért hazudsz?
- Mert nem kell mindig mindent tudnod. - indította el a kocsit.
- Szóval Ethan írt. - jelentettem ki, de nem tiltakozott ellene - Szóval igen. - állapítottam meg biztosra - Tudod, ha kíváncsi lettem volna rá, hogy mit akar akkor felvettem volna. Azzal, hogy hazudsz csak még jobban, azt fogom hinni, hogy te is becsapsz, mint Layla.
- Gratulálok az unoka húgomhoz. Kár lenne, ha vele is történne valami. Jobban fájna a gyereked elvesztése, mint a szerelmedé? - idézte fel az üzenetet - Nem fogom engedni, hogy bántson titeket! - tette hozzá határozottan. Legalább biztosra tudjuk, hogy nem nemi erőszak által fogant meg. De hihetünk neki ebben? Ne gondolkozz ezen, hiszen már kiszámoltad, hogy a szerelmedtől van!
- Épségben meg fog születni. - jelentettem ki, bár egyikünk sem lehet benne 100 %-ig biztos, míg meg nem születik.
- Csak azt nem értem, hogy ha követett minket, miért nem tett semmit? - tette fel kérdését inkább magának, mint nekem, mégis én is elgondolkoztam rajta. Biztos, hogy kitervelt valamit. De mit?