Mostoha Nővér

🥶31. rész🥶

* Rebeka *

Most először láttam Nikit féltékenynek és nem tagadom eléggé bejött. Úgy tűnik ketdenek a dolgok komolyodni, az én legnagyobb örömömre. Bár még nem mondtuk ki hogy na igen akkor együtt vagyunk de szerintem ami köztünk van az többet mond minden szónál.
- Na és mit tervezünk még csinálni a nap folyamán? - kérdezi mikor már a kocsiban ültünk.
-Az meglepetés - indítom be a kocsit.
- Naaa, mond el kérlek - ad egy csomó puszit az arcomra.
- Jó jó megmondom csak hagyd abba mielőtt karambolozunk - adom meg magam.
- Hallgatlak - néz rám csillogó kék szemeivel.
- Szóval, apának van egy kis földje nem messze és megkérdeztem hogy ma este kimehetünk-e oda. És megengedte és éppen oda tartunk - kulcsolom össze a kezeinket és a váltóra teszem.
- Ez eléggé úgy hangzik mint ha valami sorozatgyilkos lennél és éppen elakarnál rabolni és megkínozni - nevet fel jóízűen.
- Most hogy rájöttél kénytelen leszek idő elött megölni téged - próbálok komoly fejet vágni de nem sokáig bírtam.
Az út további részében a zenét bömböltettük és üvöltve énekeltünk.

-Megjöttünk Hercegnőm! -nyitom ki neki a kocsi ajtót.
- Köszönöm - száll ki a kocsiból.
Kézen ragadtam és elvezettem az előre felállított sátorhoz. Az odáig vezető utat végig rózsa szirmokkal szórtam le. A sátort is végig szórtam szirmokkal kivéve a matracot. A matracon szív alakúra formáztam a szirmokat aminek a közepén van egy kis bársony dobozka.

* Niki *

Szóhoz se jutok. Ennyire törte magát értem? Olyan romantikus ez az egész. Mintha legalább a nász éjszakánkon lennénk.
- Tetszik? - állt velem szembe.
- Csak ámulok és bámulok - mosolyodok el és a szemébe nézek.
- Reméltem hogy ez lesz a reakciód - kacag fel.
Lassan közelebb húztam magamhoz hogy kicsit enyhítsek az idegességén.
- Ez itt a tied - fogja meg a kis dobozkát majd kinyitja azt.
Egy gyönyörű szép ezüst nyaklánc volt és a medálhozzá egy szintén ezüst angyal. Hátat fordítottam és összefogtam a hajam hogy a nyakamba tudja akasztani. Ez az egész egyszerűen csodálatos mint ha egy mesébe lennék. Szerintem soha életemben nem voltam még ilyen boldog mint ebben a pillanatban.
- Ezt miért kapom? -fordulok vissza hozzá.
- Mert ez az első randink és ez pecsételi meg a kapcsolatunkat. Mostmár nyiltan hívhatlak a barátnőmnek - csókol meg.
- Tehát a barátnőd vagyok? - mondom két csók között.
- Mi más lennél? - fektet le a matracra.

...

Most kivételesen lassú és romantikus volt az együttlétünk. Azt hiszem éppen erre volt most szükségem és Rebeka teljes mértékben kielégítette a vágyaimat.

...

Reggel szokás szerint összebújva keltünk. Kicsit még pihentünk meg szórakoztunk aztán összecihelőzködtünk és elindultunk haza. Nagyon élveztem ezt az estét Rebekával vagyis nem csak az estét hanem az egész napot. Segített elfelejteni az apám látogatását de amilyen szerencsés vagyok úgy se fog engem békén hagyni úgy hogy van még egy köröm vele.

Úgy tűnik elaludhattam mivel Rebeka kelteget hogy pár perc és otthon vagyunk. Olyan aranyos ilyenkor. Bekanyarodtunk az utcánkba én meg rögtön észre vettem hogy valaki ott ül a verandán és valószínűleg minket vár.
- Ez meg mit akar itt? - kérdezi mikor megpillantja Milánt.
Leparkoltunk a garázs előtt és rögtön Milánhoz indultunk.
-Mi a faszt akarsz itt? - szólalt meg Rebeka.
- Én csak beszélni szerettem volna veletek pontosabban bocsánatot akartam kérni -kezdi el de nekem már itt elég volt belőle.
- Figyelj nem vagyunk kíváncsiak rád. Menj el - mondom neki nyugodtan.
- Tudom hogy kurvára elbasztam de tudnotok kell hogy mennyire sajnálom és hogy ha megváltoztathatnám a múltat akkor megtenném - folytatja.
- Milán te egy idióta fasz vagy. Neki estél egy lánynak csak azért mert nem tetszik az egódnak hogy helyetted egy lányt választottam most meg van pofád idejönni és eljátszani hogy te mennyire sajnálod ezt az egészet és hogy bocsássunk meg neked - mondja erélyesen Rebeka.
- Én tényleg nem akartam és azért te se mártírkodj. Hónapogik csaltál vele - mondja idegesen és rám mutat.
- Te is megcsaltál ne felejtsd el. Ez az egész cirkusz iszonyatosan gyerekes - vág vissza Rebeka de hogy őszinte legyek most Milánnal értek egyet, Rebeka tényleg hónapokig csalta őt velem.
- Igen, miután rajtakaptalak Balázzsal - magyarázza tovább.
- Részeg voltam és ő megvígasztalt miután te egy fasz voltál velem - kezd feszté válni a hangulat.
- Elég lesz, olyanok vagytok mint az 5 évesek. Ha nem bírjátok normálisan megbeszélni akkor hagyjátok egymást a picsába - vágtam közbe.

*Rebeka*

Niki bement én meg itt maradtam kettesben Milánnal. Fantasztikus.
- Igaza van. Nem veszekedni jöttem ide hanem kibékülni tudom hogy elcsesztem de szerintem mindkettőn elcseszett ezt azt. Nem hibáztathatjuk csak egymást. Nem akarok veled rosszba lenni se Nikivel - törte meg a csendet.