✝ 13. rész ✝

3.2K 80 1
                                    

*Rebeka*

Azóta nem beszéltem Nikivel hogy Dalma átjött. Nem is igazán találkoztam vele. Ma délután jönnek haza apáék. Ez azt jelenti hogy újra egy szobába kell lennem Nikivel. Na ez amit már nem vártam. Nagyon dühös vagyok rá, lehet hogy nem engem csalt meg de akkor is. Éreztem iránta valamit és neki csak egy kaland voltam. Én idióta meg még elgondolkodtam azon hogy otthagyom Milánt érte. Mázlim hogy Dalma szólt ezekről a kis megcsalásokról mielőtt mindent eldobok. Lehet hogy kicsit túlzásba vittem hogy szóltam az egyik ilyen noname oldalnak amelyik a balhéinkat szokta feltölteni. De így legalább mindenki tudja hogy nem ok nélkül ribancoztam le őt folyton.
- Min gondolkodsz? - kérdezte Nóra tőlem.
- Semmi különösön csak azon hogy Niki mekkora ribanc és hogy hogy átbaszta szegény Balázst - válaszoltam.
- Hát ja, nem is értem hogy akkor minek jött össze vele ha úgy is megcsalja - kapcsolódott be a beszélgetésbe Lili is.
- Jó mondjuk mindenkivel előfordul hogy kicsit kísértésbe esik és hülyeséget csinál - védtem meg Niki. Jézusom, miért védem meg őt.
- Azt hittem utálod őt - nézett rám furán Nóra.
- Utálom is - kontráztam nehogy lebukjak az érzéseimmel.
- Akkor miért álltál ki mellette? - mostmár mind a két lány furán nézett rám.
- Van valami amit nem mondtam el nektek - szólaltam meg kis idővel késöbb.
- Mit nem mondtál el? - érdeklődött Lili.
- De igérjétek meg hogy erről senkinek se beszéltek - néztem rájuk.
- Ígérjük.
- Oké. Szóval, én meg... Niki... hát lefeküdtünk - amint ez ki mondtam elkezdtem a földet bámulni.
- Hogy mivan? Te meg ő? - ámult el Nóra.
- Te lefeküdtél vele? De hisz tesók vagytok - sorozott meg Lili is.
- Csak mostoha tesók. És majdnem kétszer feküdtem le vele - na ezt már lehet inkább magamba kellett volna tartanom.
- Hogy mi? És miért csak majdnem? - kérdezték szinte egyszerre.
- Emlékeztek mikor elmentünk a tóhoz és én meg Niki "elmentünk piáért" - kezdtem bele a sztoriba.
- Igen
- Nahát akkor elkezdtünk veszekedni és végülis enymásnak estünk csak Kristóf meglátott minket - fejeztem be a történetet.
- Wow
- Szóval, ki tud még rólatok? - tette fel a kérdést Lili.
- Hát Dalma, ti meg ugye Kristóf. Ja és valaki lefotózta ahogy smárolunk Nikivel és reggel elküldte nekünk. Szóval az bármikor nyilvánosságra kerülhet és ha Milán megtudja ezt akkor teljesen összetör - magyaráztam miközben fel-le járkáltam.
- Jól benne vagy a szarba csajszi - jött oda hozzám Lili aztán Nóra is.
- És van még valami - törtem meg a csendet.
- Na mi van még?
- Hát, ez nem csak szex volt. Érzések is vannak, legalábbis részemről vannak - néztem rájuk szánakozva.
- Te szerelmes vagy Nikibe? - ámult újból el Nóra.
- Igen vagyis nem, nem tudom. Azok után amit Dalma mesélt Nikiről, átverve érzem magam. Azt hittem hogy csak én vagyok vagy voltam neki. De mint kiderült én is csak azért voltam hogy legyen kivel félre kúrnia. Én meg elhittem hogy ő is érez irántam valamit - fakattam ki teljesen.
- Várj neked Dalma mesélte el? Azt hittem te is láttad azt a posztot - csodálkozott Nóra.
- Hát mikor átjött hogy megbeszéljék a dolgokat Nikivel akkor felbaszta magát azon hogy Niki nem képes vele normálisan beszélni. Aztán meg elmondta nekem hogy szarrá csalta Balázst - meséltem.
- Szóval te mindenkinél hamarabb tudtad de mégse használtad fel ellene. Ez nagyon meglepő. Büszke vagyok rád - veregedte meg a hátam Lili.
- Ne... Ne legyél rám büszke. Elbasztam és kiadtam a titkát - bámultam a földet.
- Kinek mondtad el? - nézett rám egy kicsit szúrósan Nóra.
- Hát... tulajdonképpen mindenkinek - ültem le és az arcom a kezeimbe temettem.  Most tudatosult bennem hogy mekkora faszságot csináltam. De egyszerűen a düh vezérelt engem. Átverve érzem magam. Bevettem az idióta szövegét amit biztos az összes palinál el játszott.
- Rebeka? Ugye nem te raktad fel instagrammra azt a posztot? - nézett rám szánakozva Lili.
- Én csak az informátor vagyok. Egyszerűen azt akartam hogy neki is annyira fájjon mint amennyire nekem is fájt hogy átbaszott. És az érzéseimmel játszott. Én idióta még gondolkoztam is rajta hogy otthagyom érte Milánt -görnyedtem össze az ágyon és a sírás határán jártam.
- Te ott akartad hagyni Milánt. Ez lett volna életed legnagyobb hibája - ecsetelte Nóra.

*Niki*

Dalmával azóta az este óta nem találkoztam. Őszintén, hiányzik. Nem is kicsit, végülis ő a legjobb barátnőm. De amit tett. Az hogy elárulta a titkom, nem tudok e-fölött szemet hunyni. Rebekát csak a suliba látom mivel vagy én vagy ő van máshol. Nem is baj, az hogy kiposztolta a titkom az egy nagyon gyerekes dolog volt. És nem értem hogy miért. Hiszen minden jól alakult. Szinte barátok voltunk, vagyis számomra azért kicsit több. Nem is értem, utálnom kéne de még se. Mérges vagyok rá de még mindig azt érzem hogy milyen lenne őt újra a karjaimban tartani. Vagy milyen lenne a cseresznye ízű ajkait újra az enyémeken tudni. De ez nem fog bekövetkezni. Nem bírnék megbízni benne. Az egyik legféltettebb titkomat posztolta ki. Úgy hogy mindenki láthatja. Nem is gondolok mostmár rá. Foglalkozok inkább Balázzsal. Szeretem őt, de már kezd ez az érzés fakulni. De nem fogok vele szakítani hiszen még csak pár napja hogy megbocsájtott nekem. Ezzel ripityára törtném a szívét. Teljesen össze omolna. Úgy döntöttünk hogy még nyilvánosan nem leszünk együtt, nem akarom hogy miattam bántsák. Hiszen ha megtudnák a többiek azzal basztatnák hogy egy ekkora ribancal van együtt mint én. Az még nem is érdekel hogy minek hordanak le engem. De az hogy miattam Balázst is, na azt nem. Szóval most úgy állunk hogy nála vagyunk általában de néha amikor biztosra tudom hogy Rebeka nincs otthon akkor nálunk is vagyunk. Viszont ma anyáék hazajönnek szóval ez azt jelenti hogy újra közös lesz a szobánk amíg az enyém nincs kész. Annyira várom már. Remélem érződik a hangomban az irónia.

Mostoha NővérWhere stories live. Discover now