Mostoha Nővér

🐬 17. rész 🐬

* Niki *

Reggel mikor felkeltem Rebeka már nem volt mellettem. De az éjjeli szekrényen megláttam egy cetlit a telóm melett, Rebeka kéz írásával. Azt írta hogy ,, Hamarabb be kellett mennem a suliba. Suli után találkozunk <3 ,, . Ezután elkezdtem készülődni.
A ruhám:

Ezután elkészítettem a sminkem és a hajam. Lementem reggelizni ahol Tamás már a kávéját fogyazstotta el.
- Szép jó reggelt - köszönt oda nekem.
- Neked is jó reggelt - köszöntem vissza kedvesen és öntöttem magamnak kávét.
Egy idejig csendben ültünk egymással szemben aztán ő törte meg a kínos csendet.
- Te figyelj. Te meg a fiam nem csak barátok voltatok, ugye? - tette fel a semmiből a kérdést. Zavaromban félre nyeltem. Miután kellőképpen megfulladtam válaszoltam.
- Ezt meg hogy érted? - válaszoltam kérdéssel a kérdésére.
- Tudod, hogy több volt köztetek mint csak barátság - én erre inkább nem szólaltam meg.
- Figyelj, nekem nyugodtan elmondhatod. Tudni szeretnék arról hogy mi folyik a házamban. És nem fogok, haragudni se rád se Dávidra. Végülis akkor még nem voltunk egy család - ettől most megkönnyebültem de az utolsó mondata nem hagyott nyugodni.
- Igen, több volt közöttünk, de annak már vége - zártam le a beszélgetést mivel el kellett indulnom hogy időbe beérjek a suliba.
A kapuban már láttam hogy Rebeka és Liliék a suli előtt cigiznek. Direkt úgy mentem el mellettük hogy feltűnés telenül hozzá tudtam érni Rebekához.

* Rebeka *

A suli előtt cigiztem és valami hülyeségről beszéltünk a csajokkal mikor valaki a semmiből hozzáért a fenekemhez. Először meglepődtem de mikor megláttam hogy Niki fogta meg a fenekem olyan vörös lettem mint egy rák. Mintha nem történt volna semmi tovább sétált de vissza nézett és rám kacsintott. Ebből Lili és Nóra nem láttak semmit mivel éppen azzal voltak elfoglalva hogy ki néz ki jobban. Edward vagy Jacob az alkonyatból. Elbambultam, és mikor vissza tértem a földre csak két értetlen szem pár vizslat engem.
- Most meg mi van? - néztem én is értetlenül rájuk.
- Az előbb Niki megfogta a segged és rád kacsintott? - húzták fel mindketten a szemöldökük.
- Mi nem. Honnan veszitek ezt? - próbáltam tagadni de ha ezt ők is látták akkor felesleges.
- Na nem játszuk ezt. Mesélj csak! - utasítottak.
-  Jó de nem itt és nem most - ezzel elindultam a teremhez mivel pár perc múlva kezdődik az órám.
Mikor beértem már mindenki bent volt. Szokásosan leültem a leghátsó padsorba. Elkezdtem a telóm nyomkodni mikor jött egy üzenetem valakitől.

Nikolett: - Remélem mára már nincs programod ;)

Me: - Nem még nincs. Miért?

Nikolett: - hát mivel délután anyuék nem lesznek itthon csinálhatnánk ezt azt.

Me: - Az ezt azt alatt azt érted hogy tanulunk vagy beszélgetünk akkor benne vagyok.

Nikolett: - Nem pont ilyen dolgokra gondoltam

Me: - Hát akkor mire gondoltál?

Nikolett: - Talán filmezhetnénk.

Me: - Jól hangzik. Otthon várlak<3

Nikolett: - <3

Ezután csak ebédszünetben beszéltünk egymással mikor a társaságunk közös asztalhoz ült.
- Hé, hallotátok ki jött vissza? - tette fel a kérdést Milán. Persze én rögtön tudtam hogy Dávidról beszél.
- Ki? - kérdezte a társaság nagy része.
- Hát ami szeretett Dávidunk - Milán és Dávid nagy haverok voltak de aztán Dávidnak el kellett költöznie így a kapcsolatuk megromlott.
- Mi? És nem is mondtad? - vert válba Nóra.
- Nem hittem volna hogy ennyire fontos - tényleg nem gondoltam hogy ennyire fognak örülni.
Ekkor a telóm elkezdett pittyegni.

Nikolett: - Kimegyek a mosdóba. Pár perc múlva gyere utánam ;)

Me: - Nem kell mosdóba mennem.

Nikolett: - Ó, nem is azért mennénk oda

Felnéztem Nikire aki sunyin mosolygot majd felállt és elindult a mosdófelé. Vártam pár percet és utána indultam. Mikor beértem megcsapott az a jó tömény fű szag.
- Most komolyan fűvezni hívtál ide? - néztem rá és elindultam az ablak párkányon ülő lány felé.
- Fűvezni is - tette karjait derekamra mikor már kellőkép közel értem hozzá.
- Nem vagy rám túl jó hatással - kacérkodtam egy kicsit.
- Szerintem kifejezetten jó hatással vagyok rád. Gondolj bele, a suli lány mosdójában fűvezel az írtó dögös, okos, kedves és nem mellesleg nagyon intelligens szeretőddel. Aki a mostoha nővéred. Mi lehetne ennél jobb és példa mutatóbb? - tette fel a költői kérdést én meg csak megcsókoltam.
- A szerényt kihagytad - húztam egy újabb csókba.
- Nem szeretem fényezni a tökéletességemet - kezdtünk bele újra a smarolásba.
Kezeimmel átöleltem Niki nyakát így próbáltam közelebb húzni magamhoz. Ő az egyik kezével derekamat markolászta, a másikkal a cigijét próbálta elnyomni. Mikor sikerült neki, felállt és combomnál fogva felemelt és felültetett a mosdó kagylóra. A pólója aljával kezdtem el babrálni, végül sikerült tőle megszabadítanom. Lemásztam és a wc felé vettem az irányt húzva Nikit magam után. Bezártam magunk után az ajtót és újból megcsókoltam. Ráültem a WC ülőkére és az ülembe ültettem Nikit. Hevesen csókolóztunk mikor meg hallottuk hogy nyílt az ajtó. Gyorsan felálltunk a wc ülökére és csendben vártuk míg kimennek akik bejöttek.
- De szerinted elmondjam neki? Nagyon kifog akadni - hallottam meg Nóra hangját.
- Ha ezen kiakad akkor teljesen idióta. Csak azért mert még mielőtt összejöttek te is jártál Milánnal - szólalt meg Lili is.
- Jó de tudod milyen Rebeka. Egy hisztis kis picsa. Mindenen besértődik és ha megtudja hogy Milán az exem akkor első dolga lesz hogy megtépjen. Tudod milyen idegbeteg tud lenni. Komolyan félek tőle - folytatta Nóra.
Nem hiszem el hogy nem mondta el nekem ezt.
- Semmi joga nincs kiakadni. Ő megcsalta Milán a mostoha nővérével. Ehez képest az hogy jártál Milánnal piskóta - magyarázott Lili.
- Tényleg szerinted mi ez az egész Rebeka és Niki között? - érdeklődött Nóra.
- Hát nem tudom, azt tudjuk hogy Rebeka érez valamit Niki iránt. De igazából fogalmam sincs. Csak azt nem értem hogy miért nem szakít végre Milánal. Ő együtt lehetne Nikivel most hogy Balázs sincs már képbe. És hát szabad utat adna nekem Milánhoz - ecsetelte Nóra.
Hát ez szép, a legjobb barátnőm együtt volt a pasimmal. Ráadásul össze is akar vele jönni. De ezt úgyse hagyom. 
Időközben becsöngettek és Liliék is elmentek órára és mi is.

* Niki *

Az óráim unalmasan teltek de hál' égnek már vége. Írtam Balázsnak hogy beszéljünk. Úgy döntöttem szakítok vele. Lehet hogy én meg Rebeka nyilvánosan nem lehetünk együtt de akkor se akarom megcsalni Balázst. Ő is megérdemel egy olyan lányt aki viszont szereti és hűséges hozzá. Én ezt nem adhatom meg neki. Most is éppen hozzá megyek. Remélem nem fog annyira kiakadni. Azt nem mondom el neki hogy valaki másba vagyok szerelmes és ezért szakítok. Csak simán azt hogy, már nem érzek úgy iránta mint régen.
Becsungettem és a nagyobbik húga nyitott nekem ajtót.
- Mit akarsz? - kérdezte eléggé bunkón.
- Balázshoz jöttem. Be engedsz? - kérdeztem kedvesen és kicsit gügyögve.
- Nem vagyok öt éves, nem kell gügyögni - mondta és szemforgatva arább állt hogy be engedjen.
Felmentem Balázs szobájába. Balázs az ágyán ült de mikor meglátott rögtön felpattant. Oda jött hozzám és adott egy csókot. Nehezen de viszonoztam.
- Figyelj, beszélnünk kell - kezdtem bele.
- Így igaz. De had kezdjem én, kérlek - kérlelt.
- De ez most fontosabb, hadd mondjam el - próbálkoztam de ő hajthatatlan.
- Utánam te is elmondhatod - nézett rám boci szemekkel én meg nem bírtam neki ellen állni.
- Jó, hallgatlak - adtam meg magam.
- Na szóval, az van hogy a hétvégén felmennénk a hegyekbe. És mindenki ott lesz. Arra gondoltam hogy eljöhetnél velem és ott hovatalossá tehetnénk hogy együtt vagyunk - az arcom ledermedt de Balázs arca csak úgy sugárzott a boldogságtól.
Tök jó, ide jövök hogy szakítsak vele erre megkér hogy tegyük hivatalossá.