Mostoha Nővér

💦4.rész💦

*Niki*

Csak most tudatosult bennem hogy megcsaltam Balázst. Basszus hogy én mekkora egy ribanc vagyok hogy tehettem ezt vele. Egyáltalán miért feküdtem le pont azzal a személlyel akit eddig szívből gyűlöltem. Mivan velem, még nem biztos hogy lefeküdtünk. Csak smároltunk, valószínűleg kiszívta a nyakam és pucéran aludtam miközben őt ölelgettem. Ja lehet hogy nem feküdtünk le. Ohh basszus ha ezt megtudja Balázs nagyon kiakad ráadásul jogosan. Na meg ott az a kép, nem is tudom hogy kiküldte de ha ő látta akkor más is láthatta. Most jut eszembe van instán egy oldal ahova a Rebekás verekedéseimet és egyéb velünk kapcsolatos dolgokat töltenek fel. Gondolom ha valahova feltöltik akkor oda biztos, annak az oldalnak több 10 ezer követője van. Gyorsan meg is néztem és szerencsére az utolsó az az hogy mostoha tesók lettünk és hogy együtt mendtünk a buliba. Várjunk lehet hogy nem töltötték fel de attól még másnak elküdhették akik tovább küldték. Nem, Niki állj le! Ezeket csak belekézeled. Csinálj úgy mintha ez megse történt volna. És a leglényegesebb hogy Milán és Balázs nem tudhatják meg. Inkább áthívom Dalmát hátha ő tud valamit.

Me: gyere át légysziiiii. S.O.S!!!
Dalma: rohanok, mi a baj?
Me: majd elmondom, siess
Dalma: mindjárt ott vagyok

Tíz perc múlva csöngettek az ajtón és én már rohantam is le hogy kinyissam Dalmának. De valaki be előzött. Rebeka nyitott ajtót de nem Dalmának hanem Milánnak. Nem hiszem el hogy tegnap lehet hogy lefeküdtünk ő meg rögtön idehívja ezt az idiótát. Várjunk mivan akkor ha elmondja neki, akkor Balázs is megfogja tudni és... Ohh baszki remélem nem pofázza el.
- Hé Niki - ordít rám Rebeka.
- Miaz? - kérdezem felhúzott szemöldökkel.
- Nem baj ha felmennénk a szobába - mondta és rám kacsintott.
- Nem, menjetek - mondta és felvettem egy erőltetett mosolyt az arcomra.
Ezt nem hiszem el, azt se tudjuk mi volt közöttünk tegnap ő meg már rögtön kefélni akar. Várjunk csak, mit érdekel engem hogy szexel-e vagy nem? Miért gondolok egyáltalán rá? Időközben megjött Dalma is.
- Na mesélj, mi a baj? - kérdezte és a konyha felé vette az irányt.
- Szerintem megcsaltam Balázst - mondtam halkan nehogy bárki más is meghallja.
- Hogy mivan? De kivel? És miaz hogy szerinted? Nem tudod hogy lefeküdtetek-e vagy sem? - horkant fel.
- Ne ordíts már, itt van Milán is - mondtan és leültem az egyik székre.
- Oké, na de most szépen beszélsz. Szóval? - kérdezte.
- Hát tegnap eléggé sokat ittam arra rájöttem és ma reggel egy ágyban aludtam Rebekával és egymást ölelgettük álmunkba ja és szinte semmi nem volt rajtunk... - Dalma félbeszakított.
- Hogy mi a fasz? Rebekával? Azzal a Rebekával akivel tegnap reggel még egymást kurváztátok és téptétek egymás haját? Azt a kurva élet - akadt ki.
- Sssss... Fogd be még nem fejeztem be - mondtam.
- Van folytatás? - nézett rám felhúzott szemöldökkel.
- Igen, szóval maradj csendben. Na szóval a nyakam tiszta szívás folt - levettem a sálam amit időközben a nyakamra tettem és folytattam - És küldtek egy képet nekünk amin éppen smárolunk - mondtam és megkönnyebbültem hogy elmondthattam ezt valakinek.
- Hűha. Ti biztos hogy lefeküdtetek - jelentette ki és átkarolt.

*Rebeka*

Mikor beértünk a szobába Milán a falnak nyomott és elkezdte az ajkaimat falni.
- Tegnap a bulin nagyon el voltál tűnve - mondta és áttért a nyakamra.
- A barátnőimmel voltam - mondtam és rálöktem az ágyra.
Beleültem az ölébe és úgy folytattok tovább egymás felfalását. Időközben lekerült rólunk a póló. Az övéért akartam nyúlni mikor fordított a helyzeten így én voltam alul. Tovább csókolóztunk de én nem igazán élveztem, már nem éreztem azt a szenvedélyt köztünk mint egykor. Az agyam csak azon kattogott hogy Niki milyen jól csókolt és hogy milyen szenvedélyes éjszakánk volt. Várj mi? Visszatért az emlékezetem. Baszki mindenre emlékszek. Basszus... Csak a tegnap történteken jár az agyam ami Milánnak is feltűnt.
- Mi a baj? - kérdezte.
- Sajnálom de most nem megy - mondtam és próbáltam felülni amit ő nem hagyott.
- Mi? Mi a baj? - próbálkozott újra de én nem mondhattam azt hogy csak a tegnap estére tudok gondolni és arra a személyre akit eddig szívből gyűlöltem ja és nem mellesleg a mostoha tesóm.
- Semmi csak most nincs kedvem szexelni - mondtam.
- Látom hogy valamin kattog az agyad szóval hallgatlak - nem hagyta rá.
- Semmi csak teljesen másnapos vagyok és nincs kedvem hozzá semmi más bajom nincs - hazudtam neki.
Mondjuk ez igaz is volt szóval inkább csak nem mondtam el a teljes igazat. Azt hogy tegnap lefeküdtem a mostoha tesómmal és most csak rá tudok gondolni. Mivan velem? Tegnap reggel még egymást téptük most meg róla fantáziálok. Csak csókjára tudok gondolni és hogy milyen gyönyörű amikor mosolyog és nevet. És hogy milyen cuki amikor mérges lesz. Ahjj Rebeka állj már le, ő a mostoha tesód és az eddigi ellenséged, nem zúghatsz bele. Jó isten, belezúgtam Nikibe. Hogy a szarba hoztam ezt össze de tényleg hiszen mindig is utáltuk egymást most meg... Végülis ha jobban belegondolok nem is tudom miért utáljuk egymást ennyire, azt tudom hogy mindig féltékeny voltam. Ez nem lehet igaz. Beszélnem kell Nikivel a tegnapról. Végülis eddig csak gyanítottuk hogy mi történt de nem voltunk biztosak benne. De most hogy minden szaftos részletre emlékszek sok minden megfog változni. Most tűnt fel hogy Milán lelépett szóval gondoltam én is lemegyek beszélni Nikivel. Mikor leértem a lépcsőn egy ismerős hang csapta meg a fülem. Komolyan áthívta Dalmát? Remélem nem pofázza el neki a történteket, ha az a csitri tovább adja valakinek nekem végem. Megálltam a lépcsőn és kicsit belehallgattam a beszélgetésbe. Tudom nem szép dolog hallgatózni de na.
- Azt ne mond hogy bele estél - mondta Dalma.
- Nem tudom, tiszta zavaros az egész és nem tudom - válaszolt Niki.
- Te komolyan hülye vagy, és mi lesz Balázsal? Azt elfelejtetted ugye hogy őt megcsaltad a mostoha tesóddal és ha erre az egészre fényderül, nektek végetek - folytatta Dalma.
Nem volt kedvem megvárni Niki válaszát inkább gyors felrohantam a szobámba és elkezdtem kiírni magamból az érzéseimet. Ezt szoktam csinálni ha valami nagyon nyomja a szívem kiírom magamból. Ettől megkönnyebbülök. Szóval megint ezt csináltam. Már a második lapot írtam mikor valaki kopogott az ajtón.
- Tudunk beszélni? - kérdezte Niki.
Én csak bólintottam és gyors letakartam a levelem.
- Na szóval a tegnap estével kapcsolatba akartam veled beszélni... -  mondta félénken.
- Igen tudom, én is beszélni akartam veled de te éppen Dalmával voltál elfoglalva - mondtam bunkón. Ezaz Rebeka visszatért a régi éned.
- Igen? Te meg Milánnal dugtál szóval szerintem rohadtul nem kellene bunkóznod mert a barátnőmmel beszélem meg a dolgokat - vágta rá szinte rögtön.
- Egy, kurvára nem dugtam Milánnal, Kettő, én legalább nem pofázom el azt hogy lefeküdtünk tegnap - mondtam megint bunkó hangnemben.
- Igen, én legalább nem rögtön egy fiúval bújok ágyba hanem inkább próbálok rájönni hogy mi a halálért feküdtem le egy ilyen beképzelt elkényeztetett picsával - csak úgy köpte a szavakat amik nekem baromi fajták. Lehet azért mert ő mondta de lehet hogy azért mert igaza van.
Nem akartam megint veszekedni szóval inkább elmentem onnan. Egészen le a konyháig ahol rögtön betoltam egy egész üveg nutellát. Igen, mikor magam alatt vagyok minden szart megzabálok. Olyan belem lesz holnap. Ezért is döntöttem úgy hogy inkább edzek egy kicsit. Le is mentem a házi edzőterműnkbe de sajnos nem voltam egyedül. Úgy látszik neki is pont most kell edzenie. Nem baj nem húzom fel magam rajta. Inkább kizárom magamból és csak az edzésre kontcentrálok. Éppen a gugolásokat csináltam mikor megszólat ez a szentlélek mellettem.
- Nem akarok veled veszekedni - mondta de én nem reagáltam rá.
- Ne már most komolyan megsértődtél és büntetésből nem szólsz hozzám mint egy óvodás? - kérdezte de még mindig csak a gugolásokra koncentráltam.
- Ahj... Oké, sajnálom nem úgy gondoltam amiket mondtam. Csak rohadtul dühös voltam hogy számon kérsz hogy a legjobb barátnőmmel beszélgetek és... - nem hagytam hogy befejezze.
- Még jó hogy számon kérlek, hiszen elmesélted neki azt hogy mi törtnént este és hogy nem tudod hogy belém zúgtál e vagy sem - a végét már elnevettem.
- Te hallgatóztál? - nézett rám kicsit dühösen de aztán enyhült az arckifejezése.
- Csak véletlen meghallottam - mondtam újból nevetve.
- Ne röhögj te sem vagy jobb. Idézem. ,, Semmi másra se tudok gondolni mint az édes ajkaira ahogy az enyémnek tapadnak és a puha érintésére miközben magához húzott csókolózás közben" - mondta és belepirult.
Ez komolyan elolvasta azt a levelet, basszus tényleg az ágyon hagytam mikor elmentem. Ezt nem hiszem el abban a levélben öntöttem ki a szívem mindent leírtam. Ez annyira gáz.