Éjféli szikra

Ízig vérig mardekáros

Mindig is utáltam a nézőközönséget!Nem szerettem ha én vagyok a középpontban,de ez itt elkerülhetetlen volt.Most,hogy én is percekre voltam attól,hogy eldöntsék melyik házba tartozom,izgulni kezdtem.Eddig bele sem gondoltam,hogy mi lesz ha nem a Griffendélbe kerülök..Harry csalódott lenne?Igazából nem az ő dolga,szóval tartsa meg magának a véleményét.A süveg türelmesen várt rám.Néha azért felém nézett,hogy hol az Istenbe vagyok már.De nem nagyon közlekedtem fénysebességgel.Komolyan....mintha vágóhídra készülnék.De jobb túlesni rajta.Legalábbis remélem.

-Stella Potter!-hangzott el ismét a nevem McGalagony szájából.Ő a süveggel ellentétben elég türelmetlen volt.És vele nem nagyon akartam cicózni.Így gyorsan leültem a székre.McGalagony elhelyezte a fejemen a süveget.Elég meleg volt és kényelmes,mondjuk zavart,hogy össze vissza mozgott.

-Hmm...Az ifjabbik Potter...Már kíváncsi voltam,hogy mikor érsz ide!-Most gúnyolódott?Szívem szerint beszóltam volna neki,de megérte volna az egész suli előtt leégni?Természetesen nem!

-Érdekes...nagyon érdekes-taglalta a süveg-Nem is tudom hova tegyem...Vág az esze és van benne bátorság...nem is kevés...Egyáltalán nem esett messze az alma a fájától!-ebből azt következtettem le,hogy anya és apa nyomdokaiba léphetek...a Griffendélbe.

-Mondjuk meg van benne a ravaszság és a bosszúvágy...persze minden joggal ha jó látom...-elemzett a süveg.De komolyan...úgy éreztem magam mintha mikroszkóppal vizsgálgattak volna...felettébb idegesítő.A tömeg is túlizgulta magát.Igaz,tudom,hogy a bátyámnak meg van a híre és teljes joggal,de akkor is...miért fontos a fél sulinak,hogy hova kerülök?

-Legyen a...MARDEKÁR!-üvöltötte a süveg.Először totál megsüketültem,mivel az én fejemen kezdett el sikítani.Miután alább hagyott az üvöltése csak akkor jutott el a tudatomig,hogy hova kerültem...A Mardekárba??Komolyan?Félénken Harryék fel sandítottam és igazából nem lepődtem meg ezen az arckifejezésen.Lesütötte a szemét és magában mérgelődött.Nem haragudtam rá,kb. én is ilyen sokkos állapotba kerültem.De azért el tudtam jutni a mardekár asztaláig.Mindenki üvöltött és a tapsvihar minden irányból visszhangzott.El foglaltam a helyemet az asztal közepe fele,de a helyválasztásomért majdnem el küldtem mindenkit melegebb éghajlatra.

-Szióka!-üdvözölt Draco-Valahol sejtettem,hogy ízig vérig mardekáros vagy!-kajánul rám vigyorgott.Jaj,bárcsak letörölhetném ezt a vigyort a képéről.Próbáltam nem tudomást venni róla,de ő folyamatosan bámult a röntgen szemeivel.

-Mi van már?-vontam kérdőre,a már illetlen viselkedését.

-Semmi!Öhm...van kedved valamikor elmenni valahová?Valamit inni esetleg?-próbálkozott.Eléggé erőltetetten de felnevettem.

-Inkább szomjan halok...de kössz!-feleltem flegmán.

Draco már folytatta volna a monológját amikor Dumbledore mindenkit alvásra intett.Az összes kaja eltűnt,bár egyáltalán nem voltam éhes.A díszek is elpárologtak és a mennyezet is a régi lett.A prefektusok sorban igazgatták a diákokat,hogy takarodóra eljussanak a háló körleteikbe.Tömegével vonultak ki a teremből és arra eszméltem,hogy kb. már csak 15-en vannak a csarnokban.

-Elkísérjelek a szobádba?-tette fel az ajánlatát Draco.Gondolom azt hitte,hogy azt mondom,hogy:,,Ezer örömmel!",mert elég magabiztos fejet vágott.,,Sajnos" csalódnia kellett.Válasz helyett felálltam és ezt biztatásnak vette.Épp fel akart állni,amikor a vállánál fogva visszaültettem.

-Tudod...te lennél az utolsó akitől segítséget kérnék.-szögeztem le

-Akkor holnap egy italra?-Most komolyan nem veszi a lapot?

-Tudod mit...-felcsillant a szeme,hogy talán beadom a derekam..-Majd ha befagy a pokol!!-rámosolyogtam és a mardekár klubhelyisége felé vettem az irányt.