Most már értettem a régi fizika tanáromat.Amikor tanultam,még a Little Whingingi suliban,a pólusokról,azt megjegyeztem,hogy a negatív és a pozitív pólusok vonzzák egymást.Ehhez hasonlítottam Dracót és magamat,mivel teljesen mások vagyunk mégis meg van közöttünk a kémia.De mint minden kémiai anyag valamilyen úton,módon szétbontható.Mint pl. a mésznél ha megégetjük akkor kalcium oxidra és szén dioxidra bomlik.Itt a metaforaként,mint a tűz,Harry osztott szét minket.
Hirtelen nagy nyomást éreztem a mellkasomon és elszakítottak Dracotól.A tűz azonnal kialudt.Harry szó szerint a semmiből bukkant elő és úgy lökött félre Dracotól.Én megúsztam de Dracót a falnak vágta Harry miközben engem gyakorlatilag odébb rakott.Úgy püfölte,mint egy bokszzsákot,de Draco próbált ellenállni,nem sok sikerrel.Egy-kétszer Harry is kapott tőle,de nem ő állt nyerésre.Hamar megtanultam,hogy a nők dominálnak és az ilyen Élet-Halál szitukban cselekednünk kell mielőtt komolyan elfajulnának a dolgok.Mielőtt Draco újra kapott volna egy pofont közéjül álltam.Harry épp,hogy vissza tudott tántorodni mielőtt engem is állon vágott volna.Mielőtt megszólalt volna kifújta magát....biztos tombol benne még az adrenalin és nem akar újabb bunyóba kezdeni.
-Mi a fene bajod van?-vontam kérdőre Harryt.
-Nekem mi bajom van?Neked mi bajod van?!!-válaszolt kérdéssel a kérdésre.
-Te kapcsoltál át gyilkos üzemmódba nem én!!!-kiabáltam vissza.De még saját magamtól is megijedtem.Jézusom!!Már nagyon közel járok ahhoz,hogy megüssem azt a hangot amit Petúnia néni szokott.Isten ments!
-Te meg megcsókoltad Malfoyt!Hát nem emlékszel rá,hogy miket mondtam róla???Csak az egyik hódítása lennél,semmi több!Az a patkány nem képes az érzelmekre!-már kezdett visszavenni a hangjából,mert már egy ketten beszállingóztak a folyósora
-Harry!Ez csak egy átkozott csók!Nem kell nagy dobra verni!!Nincs köztünk semmi!-közöltem vele,de a szemén látszott,hogy nem hitt nekem
-Gyakorlatilag egymást nyalták faltátok szóval ne próbálj átverni!!Tudom,hogy van köztetek valami!-most már egy kisebb nézőközönségünk is támadt.
-Hányszor mondjam még el???Nincsen kapcsolatunk!!-rivalltam rá.
Persze Draco pont ebben a pillanatban tápászkodott fel és döntött úgy,hogy csatlakozik a beszélgetéshez.-Egy:Ha még egyszer felképelsz Harry..Szólok apámnak!!-fenyegetőzött.
-Ó,tényleg?El se tudod hinni,hogy mennyire megijedtem!!Még libabőrös is lettem!-erre elkezdett szakadni a röhögéstől.Vajon mi lelte??
-Kettő:Igen is van köztünk valami!-úgy éreztem ez a mondat nekem szólt.De,hogy keveredhettem ilyen szituba?Csókolóztam egy fiúval akit a bátyám utál,majd rajtakapott és szét verte Dracót.Most meg szócsatázunk és egyáltalán nem tudunk kialakítani egy észszerű kompromisszumot.Komolyan,mint egy elcsépelt szappanopera!
-Nem...Nincsen!-nem tudtam eldönteni,hogy magamat akarom meggyőzni vagy őket.
-Figyelj Stella!Nekem bármit elmondhatsz!De én felelek itt érted és ha azt mondom,hogy ne legyen semmi közöd Malfoyhoz akkor nem lesz semmi közöd Malfoyhoz!Világos voltam??-kezdtek elpattanni bennem az idegek.Hogy merészel így kioktatni Harry?
-Nem te döntöd el,hogy kit szerethetek és kit nem szóval szállj le rólam!-csúszott ki a számon
Egy pillanatra Draco,Harry és még én is megtorpantam a hallottak után.Egyszer Dracot egyszer Harryt bámultam de őszintén megvallva nem nagyon akartam most velük vitatkozni.Az,hogy elhúzom a csíkot jó döntésnek tűnt.Így megfordultam és elindultam az ellentétes irányba.Tudtam,hogy nem arra van a Bűbájtan terem de akár kerülök is csak ne kelljen csatlakoznom ismételten egy újabb konfliktushoz.Már komolyan kezdem unni.
Mire leléptem a fiúk egymást bámulták és meg sem tudtak mukkanni.Az egyikük hamar észhez tért és utánam rohant.Hallottam a mögöttem szaladó lépteit,de nem tudtam eldönteni,hogy Harry vagy Draco az.Egyáltalán tudni akartam?
-Hé!Várj már meg!-kiabálta utánam Draco.
Próbáltam gyorsabban és nagyobbakat lépni,hogy lehagyjam Dracót,de esélytelen volt.Inkább feladtam a menekülést,jobb túlesni rajta.Megtorpantam és szembe fordultam Dracóval,de nem sejtettem,hogy már a nyakamban lohol.Gyakorlatilag karamboloztunk és alig tudtam megtartani az egyensúlyomat,de Draco magához húzott,hogy megóvjon a hátraeséstől.A vállamnál fogva magához szorított és úgy tartott meg.Nem nagyon akaródzott elengedni,de ez már nagyon kínos volt.
-Öhm...elengednél?-kérdeztem mélyen a szemébe nézve.
Látszódott,hogy vívódik magában és nem tudta eldönteni,hogy nem esek e darabjaira ha elenged.Talán attól félt,hogy egy Roxforti folyosó akár halálos veszélyt is rejtegethet számomra,de hamar belátta,hogy nincs mitől tartania.
-Persze!-nagyon lassan engedett el mintha egy kötélen táncolnék és ő enged szabadjára,hogy végig galoppozhassak rajta.Féltett,hogy ha nem tart meg leesek.
-Miért követsz egyáltalán?Ha a kiskutyás hasonlattal nem voltál megelégedve akkor meg teszi a hatását a pióca?Le kopsz végre?-kérdeztem.
-Amit mondtál...Az igaz volt?-kérdezte hatalmas bociszemekkel.
-Mire gondolsz?-úgy tudtam,hogy nem felejti el...Egyáltalán miért kellett kinyitnom azt a lepcses számat?Csak rontottam a helyzeten.
-Azt mondtad,hogy idézzelek:,,Nem te döntöd el,hogy kit szerethetek és kit nem!"..Komolyan gondoltad?
-NEM!-túl gyorsan vágtam rá,és ez neki is feltűnt.-Mármint...Csak általánosságban értettem...Nem rád céloztam!!
Draco persze félreértette.Fénysebességgel öntötte el a méreg és elvörösödött a feje.Hirtelenjében körül is nézett,hogy talán látja-e azt a személyt akiről állítólagosan beszélek.Majd rám szegezte a dühtől szikrázó szemeit.-Kibe vagy beleesve?Ismerem?Veled egy idős?Hogy hívják?Helyesebb mint én?Megcsókoltad?Hol van most?Mardekáros egyáltalán?A titkos szeretőd?-faggatózott.
Gyorsan letapasztottam a száját a kezemmel mielőtt még nagyobb hülyeségeket hord össze.
-Fogd be a szád!Senki nem tetszik!-beleharaptam a számba és lesütöttem a szemem.Számára olyan vagyok mint egy nyitott könyv és nem akartam a szemébe nézni.Nagyon könnyen kiismer.
-Akkor mégis,hogy értetted azt,hogy azt szeretek akit akarok?-vont kérdőre.
-Nem tudom,oké?Sehogy!-javítottam ki magam.
-Dehogyisnem tudod!Legalábbis a kalimpáló szíved mást mondd..vagy tévedek?-kajánul elmosolyodott.
-Tudod,inkább mondom azt ,hogy szívproblémáim vannak mintsem bevalljam azt,hogy ........!!-elharaptam a mondat végét.
-Hooooogy.....Szeretsz engem!-kiáltotta ki diadalittasan.
-Te nem vagy normális!És ha még kedvelnélek is...ami itt erős szónak számít,akkor nem titkolnám!-mormogtam.
-Csak valld be Stella!Nem olyan nehéz!Mondd ki,hogy bejövök neked!És békén hagylak!
-Nagy csudákat hagysz te békén!Úgy sem szállsz le rólam!-Draco hamar belátta,hogy igazam van.
-Úgy is kiszedem belőled!!-erre ördögien elvigyorodott.
-Ismerem ezt a mosolyt!Mire készülsz???
Draco erre felkapott és az ölébe vett.A rúgkapálásom ellenére sem engedett el.A griffendélesek klubhelyiségének az irányába indultunk.
-Hová viszel??...Csak megjegyzem az akaratom ellenére!-morgolódtam.
-Hidd el nekem Stella...Ezek után úgy sem tudsz majd ellenállni nekem!
Erre elindult de bárhogyan próbálkoztam nem tudtam szabadulni.Kár a gőzért!Úgy sem szabadulok ki...túl erős hozzá!De rohamosan megindult az udvar felé ami nem tetszett.Amikor utoljára elhagytuk a kastélyt nem lett jó vége.De valamilyen szempontból mégis örültem.Ha emberektől leszünk távol akkor simán kitudom nyírni Dracót szemtanúk nélkül.De mégis hova akar vinni?
STAI LEGGENDO
Éjféli szikra
Storie d'amore,,A csók szikra,mely lángra lobbantja a tüzet." -Draco, Draco Malfoy!-mutatkozott be a ,,szőke herceg" Érzelmek kavalkádja lett úrrá rajtam,de ezek nem tükröződtek az arcomon. -Stella! Stella Potter! A fiú arckifejezése döbbent lett. Legalább nem cs...
