Éjféli szikra

,,Je veus aime"

Draco szavai úgy visszhangoztak a fejemben,mint a megkondult harang ismétlődő hangja.Kevesek egyike lehetek azoknak,akik látták Dracót sírni.Körül belül az apja,anyja,és én.Még sohasem fájt ennyire semmi,mint ez az egyszerű és sokatmondó szó.Miattad.Ez sok mindent takarhat,ezúttal érzelmek kavalkádját rejtette. Egyetlen könny,egyetlen szó sok mindenen változtathat vagy sok minden bukhat rajta. Nem tudtam eldönteni,hogy most melyik verzió van érvényben.

-Mi. ..miattam? - vontam kérdőre felemelt hanggal-Úgy érted miattam törted össze a tükröt azt a rohadt asztalt és csókoltad meg Pansyt???És amikor összejöttem Cedriccel jogtalanul féltékenykedni kezdtél és majd felrobbantál amikor megcsókoltam??Ez tényleg miattam történt?-fakadtam ki,de a mondandóm végére a hangom cincogásra vékonyodott.

-Igen!-válaszolta,mintha magától értetendő lenne amit mond.

-Neked orvosi segítség kell!-mondtam,már szinte röhögve kínomban-Egyáltalán mi a bajod?Szakítottunk!Aztán összejöttél azzal a lúvnyával szóval ne oktass ki!

-És Diggory?-kérdezte.

-Mi van vele?-válaszoltam kérdéssel a kérdésre.

-Ugyan már Stell!Gyakorlatilag a fél iskola előtt egymásnak estetek szóval ne próbálj beetetni azzal,hogy semmi közöd hozzá!

-Nem is állítottam!Mi...mi együtt vagyunk,mondjuk ehhez semmi közöd!

Draco könnyei már felszáradtak,de mintha a könnycsatornái újra megteltek volna sós folyadékkal.

-Jártok?-kérdezte,de olyan hangon,mint aki most döntötte el,hogy mégis leugrik a tízemeletes épületről.Hirtelen megakartam vigasztalni,de az semelyikünkkel nem lett volna fair.

-Te meg Pansyvel jársz,sőt,ezt finoman szólva a nyilvánosság orra alá dörgölitek!-vágtam a képébe.-Már csak a Reggeli Próféta címlapjára kellett volna vágni titeket!

-Az teljesen más hidd el!-próbált győzködni.

-Komolyan?Ced mondta,hogy régebben is volt köztetek valami,de úgy látszik ez a kapcsolat dolog nem megy neked!Tapasztalatból mondom!

-Ced?Most már becézed is?Fogadjunk,hogy már egyforma tetkótok és karkötőtök is van!-gúnyolódott.

-Az orrod előtt jöttünk össze alig pár órája.A tetkón még gondolkodom!-hülyéskedtem,csak,hogy bosszantsam.

-Tetkó?Kérlek!Pansyvel legalább komoly a kapcsolatunk!Már együtt aludtunk,együtt táncoltunk...-kezdte sorolni.

-Oh,valóban?Ha tudnád,hogy Ced,bocs,Cedric,hogy csókol...!-cukkoltam.

Draco végig sem hagyta,hogy végigmondjam a mondatot a mögöttünk lévő falnak szorított és egész testével nekem simult.Egyenesen a szemembe nézett és mintha az igazságot próbálta volna kiolvasni a tekintetemből,de nem járt sikerrel.Nagyon remélem,hogy nem rendelkezik a legilimencia képességével,mert akkor nekem befellegzett.                                         

Centikre volt tőlem,a forró lehelete pedig égette az arcomat.Óráknak tűnt,de csak pár perce nyomultunk a falnak,máris feszengeni kezdtem.Nem szorított olyan erősen,hogy fájjon,de azért kellemetlen volt.

-En-gedj el!-szótagoltam,de csak,mert a saját hangom is akadozott.

-Először szeretnék valamit megtenni...-suttogta-Olyankor olyan vagy,mint egy nyitott könyv...

-Mit?-kérdeztem a legrosszabbat feltételezve.

Mielőtt bármit csinálhatott volna a tekintetem a szájára tévedt,majd,már esedezve néztem a szemébe.Soha az életben még nem hallottam olyan szánalmasat,hogy valaki egy csókér könyörög,de jelen pillanatban a becsületemet is hátrahagytam volna,hogy megtegye.A rózsaszín ajka egyre közelebb ért az enyémhez és,amint Draco megpillantotta a szétnyíló számat,ami beleegyezésnek számított,lecsapott.Lüktető pulzusként mozgott a szánk és igazából örültem is,hogy Cedric csókját elsöpörte Draco mennyei illata.De nem tarthatott sokáig,mert a féltékenységem eltipró bosszúja ellen a vágy nem nyerhetett.A kezemet Draco mellkasára helyeztem és könnyedén ellöktem magamtól.Szó szerint hátrahőkölt,de nem azért,mert Halk módjára löktem arrébb,hanem,mert rosszul esett neki az,hogy eltaszítottam magamtól.