Éjféli szikra

Gyógyító csók

Amint másnap felébredtem a buli emlékei egy mikromásodperc alatt leperegtek a szemem előtt és igazából megmosolyogtatott.Bedobtam Dracót körül belül egy 12 fokos vízbe és még az emlék felidézése is elégtétellel töltött el.Emlékszem amikor még hittem a Mikulásban és mindig számoltam,hogy egy évben mennyi rosszaságot követtem el,viszont ha 5-nél többet akkor kifogástalanul járt nekem a virgács.Hát...ez felérne 15-el!!Igazándiból pont nem érdekelt.

Gyorsan felpattantam az ágyról és válogatni kezdtem a ruháim között.Eddig azért bajlódtam ennyit ezzel a témával,mert Dracóval jártam,de most belegondolva jártunk egyáltalán?És ha igen most szakítottunk?Ez sem érdekelt,mert nem akartam,hogy a feldobott hangulatomat megostromolja a Dracóval való kapcsolatom.Felkaptam egy rozé színű ujjatlan pólót,amelyen az a felirat volt,hogy: ,,rebel",tehát lázadó. Hozzá egy feszes sötétkék farmert,meg egy pillangós nyakláncot és végül úgy állapítottam meg,hogy a tükör nem törik egymillió darabra ha belenézek.A magas sarkú csizmám kopogása fékezett meg a szobám bejáratánál.

Most mit csináljak?És ha találkozom vele?És ha nem?

Konkrétan az agyam egyik kétségbeesett és önbizalommal teli szeglete vitatkozott,mígnem a magabiztosság győzedelmeskedett és elindultam a kviddicspálya felé.Ma lesz az első órám Madam Hoochal és izgatottan várom,hogy végre én is repülhessek.Persze már repültem,Dracóval,de nem akarom,hogy az életem összes pontját és a fontosabb dolgaimat ő irányítsa.Nem hagyhatom,hogy a markába tartsa az életemet!

Viszonylag hamar leértem a pályára és nagy levegővel nyugtáztam,hogy nem vagyok egyedül.A mardekárosok elsőéves tagozata már felsorakozott,mögöttük pedig Madam Hooch és felsőbb évesek pár önként jelentkezői,akik ,,edzik" az újoncokat.

-Jó napot diákok!-köszöntött minket a tanár-Mielőtt elkezdjük az órát minden fiatalabb diák kap egy idősebbet,hogy példát vehessen és még egy véletlen folytán sem hibázzon!És ha kér feltehetőleg segítséget is kaphat a társától!Mozgás!-adta ki az utasítást,mire mindenki egy ismert vagy szimpatikus társat kezdett el kutatni.A tömeg végeérhetetlenül kavargott és mire úgy döntöttem,hogy én is keresek valakit magam mellé, a vállamnál fogva megfordítottak.

-Ó,hogy az ördögbe!-néztem felfelé Isten segítségét kérve,de a mondatomnál fogva a másik irány korrektebb lett volna.

-Úgy érted,hogy ,,Bocsánat,hogy belelöktelek egy jéghideg tóba,hogy halálra fagyj!"-próbálta utánozni Draco az én hangomat az ő eltorzított hangjával.

-Inkább a fagyhalál,mintsem kimondjam ezeket a szavakat!-ironizáltam.

-Mindegy is!A szerelmi életünket hagyjuk az óra után!-majd színpadiasan elsétált.

-Egy:Nincs szerelmi életünk!Kettő:Ha a párom akartál lenni..-erre Draco visszafordult és kiskutya szemekkel rám nézett-...az órán!Akkor meg fogd be és maradj itt!-adtam ki az ultimátumot,de reménykedtem benne,hogy nem tartja be.

-Jól van diákok!Mindenki álljon fel és jöjjön ide a seprűjével meg a partnerével!-majd sípolt egyet Madam Hooch jelezve,hogy mindenki cselekedjen a megadottak szerint.

Az első körök nem mentek túlságosan jól,mert,negyed órába telt,míg mindenki fel tudott ülni a seprűre anélkül,hogy leesett vagy felrepült volna.Valaki a tanárra esett és még finoman fogalmazok azzal,hogy nem volt kegyelem.Egy hétig felfüggesztették szerencsétlent.Képzelem mi lett volna ha Pitonra esik rá!Egy évig Azkaban az szinte holtbiztos.

Sajnálatos módon én nem örököltem apám nagy fogói tehetségét,de másodikra csak-csak fel tudtam ülni és a seprűn maradni.Az első próbálkozásnál majdnem seggre estem,de Draco résen volt és elkapott.-Korrekt lennék ha most a vízbe hajítanálak.-mondta Draco,miközben a karjaiba tartott.Már épp visszavágtam volna amikor Madam Hooch ránk szólt.