Éjféli szikra

Az őszi bál

Fekete.Zöld.Fekete.Zöld.Fekete.Zöld....                                                                                                                   Villámsebességgel aggasztgattam magamra a két ruhajelöltet,hogy melyiket vegyem fel a bálra.A zöld túl fodros,a feketén túl csicsás a 10 centis kristályok sorozata.Az egyik ujjatlan a másiknak pedig a háta annyira kivágott,hogy csak pár centit kéne rajta nyisszantani és ketté van vágva a ruha!Röhej,hogy miket nem találnak ki,nem?Egy pár perc után mindkét ruhát a szekrénybe raktam és a tükörbe néztem.Most vagy nem megyek el vagy farmerbe és pulcsiba állítok be!

-Ez nem lehet igaz!-förmedtem rá a tükörképemre-Mit vegyek fel erre a rohadt bálra??Egyetlenegy göncöm sincs amiben....-saját magamat elcsitítva odarohantam a szekrényemhez és ugrálni kezdtem.A padló dübörgött alattam és csak-csak nem értem el a keresett tárgyat,amikor rám zuhant.Miután minden félének elmondtam azt az átkozott dobozt felvettem a földről a Dracotól kapott ruhát és azt is végigmértem magamon a tükörbe.Csodásan festettem benne,de a ruhánál fogva ez mindenkiről elmondható ha magára ölti.De mégiscsak Dracotól kaptam,akivel próbálom rendezni a kapcsolatomat és eléggé megfeszülne a húr ha felvenném.

-Mondjuk ez csak egy ruha nem a világvége!-győzködtem magamat és őszintén megmondva vesztésre álltam.

Így hát gyorsan magamra penderítettem a piros estélyit,mire akaratlanul is Dracóra gondoltam ahogyan abban a piros nyakkendőben és szmokingban feszített.Kívülről nézve talán még összeillő párocskának is gondolnának minket,de ez több billió kilométerre van a valóságtól.Ismételten róla töprengek és eszembe jutott az a pillanat is amikor magamban elismertem,hogy szeretem,miközben csókolóztunk a gyengélkedő előtt.Gyorsan kiráztam a fejemből a gondolatot,mielőtt túlságosan belebonyolódnék és csak akkor jutnék ki ha át tudnám ugrani a Mount Everestet.

A következő egy óra olyan monoton volt,hogy meg mertem volna kockáztatni azt is,hogy az idő megállt.Cipők...smink...ékszerek...hajvasaló...parfüm...körömlakk...Mire végeztem a szobám rózsa illattól és hajlakktól pezsgett és már a fulladás szélén álltam,amikor kimenekültem a folyosóra friss levegőér.Soha többet nem használok hajlakkot!

                                                                                                   *

A csarnok a feje tetejére állt.A hatalmas étkező asztalok eltűntek és helyettük kerek asztalok vették át a helyét,a terem széleinél,selyemszínű terítővel.A mennyezeten csillogó csillárok lógtak és az egész terem narancs és arany színben villogott a padló pedig vajszínű padlószőnyegből állt.Halk zene szólt és eddig csak pár diák somfordált az asztalok között,pedig az őszi bálok képei alapján amit láttam komplett tömeg szokott megjelenni.

Körül belül fél nyolc lehetett mire odaértem,de ahhoz képes,hogy késtem a megbeszélt találkozóról én értem oda előbb,nem Draco.Még pár percig álldogáltam a terem bejáratánál,majd elindultam a parti szíve felé.Kilenc felé már mondani lehetett,hogy nagy a tömeg és már komolyan azon morfondíroztam,hogy felkutatom Dracót,amikor valaki a kezemnél fogva megpörgetett és egy keringőhöz méltóan elkapott.

-Hű!Nem is tudtam,hogy tudsz táncolna!-mosolyogtam az illetőre.

-Még sok mindent nem tudsz rólam!-vigyorgott rám Cedric.-Olyan magányosnak tűntél és gondoltam feldoblak!Komolyan olyan fejet vágtál mintha azon gondolkodnál,hogy az ablakod használod kijáratnak a nagyon közeli jövőben!-miután véget ért a mondandója őszintén vele nevettem.