Éjféli szikra

Az elmúlt hét...

Az első hét viszonylag jól telt és a Roxfort valóban nem okozott csalódást.A komplikációkat mellőzve csúcs hetem volt.A ,,randink" után Dracóval beszöktünk a könyvtárba.Jó buli volt és az is tuti,hogy soha az életben nem felejtem el!

*

Draco és én csütörtök este belopóztunk a könyvtárba,de az természetesen zárva volt.A Zárolt Részleg már csak így működik...Bűbájjal hamar be tudtunk jutni,de nem voltunk olyan szerencsések,mint Harry a láthatatlanná tévő köpenyével.Eléggé nagy akadálynak bizonyult Frics úr a napként izzó lámpásával és a vérfagyasztó macskájával.De komolyan!A hideg kiráz attól a vörös szemű fenevadtól.Voltak olyan pillanatuk amikor fel-fel kapta a fejét a macska,de nem tudom,hogy minket szagolt ki vagy a patkányok is ma tesznek itt látogatást.Néha épp,hogy el tudtuk kerülni a gondnok sugárszemeit és csak pillanatokon múlt,hogy észrevegye a lebbenő talárunkat.Kb. este tizenegykor Frics úr felmondta a szolgálatot és elhagyta a könyvtárt,miközben mi abban reménykedtünk,hogy aludni megy és nem akar majd visszajönni.Egyszer még fénysebességgel visszapillantott a könyvtárba,mintha arra gyanakodna,hogy van ott még valaki.Egy két másodperc után feladta és lelépett.Hála Istennek a macska is követte,mint egy árnyék.

-Gyere!-hívott oda Draco egy könyvektől és pergamenektől túlterhelt asztalhoz.Az összes könyv 1000 évesnek nézett ki,mivel kopottak és elhanyagoltak voltak.A foltoktól a lap alján és a meggyűrt és szamárfüles sarkoktól látszott,hogy ezeket az könyveket nem egyszer forgatták a kezükben.

-Mit csinálunk itt??-visszhangoztam a saját hangomat legalább tizedszerre,amióta a könyvtár felé indultunk.Mikor megjelent este a szobám ajtajánál nem hittem volna,hogy a könyvtárba akar elvonszolni.Azóta sem tudtam meg,hogy mit csinálunk itt.

Draco választott magának egy kopottas fotelt ami dohos szagot erjesztett és füstös szaga volt.Amint belehuppant a por ködként lebbent fel a levegőbe ami csak az ablakon beszűrődő holdfényben mutatkozott meg.Először egy bézs színű vastag könyvet vett magához majd engem is magához rántott.Körül belül úgy éreztem magam mintha egy gyerek lennék és az apukám épp most kezd el nekem olvasni egy gyerekmesét.De nem egy pónikkal meg hercegnőkkel teli kötetet tartott a kezében,hanem a ,,Boszorkányok és varázslók családfája" című kötettel rukkolt elő.Az elején egy ovális köralakban volt egy kiszáradt fa,amelynek minden ágán egy-egy vezetéknév rajzolódott ki.Nem igazán tudtam őket elolvasni,de az egyiknél megakadt a szemem.Ez állt rajta:Potter.Azonnal feltéptem a könyvet,de Draco jóval finomabb módon visszacsukta.

-De...-vontam kérdőre, viszont Draco azonnal magyarázkodni kezdett.

-Nézd meg jobban!-utasított.

Parancsára jobban szemügyre vettem a kiszáradt fát és újra a Potter nevet kezdtem kutatni.Ezúttal egy világosabban leírt név is lekötötte a figyelmem,közvetlen az én nevem mellett.Malfoy.Kérdőn Dracóra néztem,aki ekkor nyitotta ki a könyvet.Csont fehér volt lap színe és a betűk grafit színnel éktelenkedtek,de meglepő módon azokat tisztán el lehetett olvasni a borítókon lévő vezetéknevekkel ellenben.Hamar megtalálta a ,,P" betűt és a Potter név saccperkábé a 17. lehetett.Gyorsan végigfuttatta az ujját a családfán egészen az 1867-esig.Az első reakcióm legnagyobb meglepetésére egy mosoly volt.Egy ,,Y'' alakú faág egyik végén két név állt.Feltehetőleg egy házaspár.Finn Sebastien Potter + Lyona Elenor Malfoy.Dracóra is rámosolyogtam aki nagy örömmel viszonozta.Ráadásként megcsókoltam,mire fülig ért a szája.

-Akkor..rokonok vagyunk?-vigyorogtam,bár egy ponton nem volt vicces.

-Nem igazán...Nem lett gyerekük,de házasok voltak!-magyarázta.