Éjféli szikra

Amortentia

Draco a szobámtól egészen a bájitaltan teremig elkísért.Komolyan mintha a testőröm lenne.De azért remélem ráun a kis személyes kommandójára,mert már kezd idegesíteni.Megfordult a fejemben,hogy bemegyek a lány mosdóba,de meg volt az a gyanúm,hogy oda is követne.Így nem tudtam lerázni.Ahhoz képest,hogy most vagyok először itt nagyon hamar megtaláltam a bájitaltan termet,kétszer kell bekanyarodni jobbra,majd egyszer balra és közvetlen szemben egy elágazásnál van 2 ajtó.A baloldali a bájitaltan terem.Eléggé zsúfolt volt.Mivel az első nap van még nem keverjük a házakat.Szó szerint az összes mardekáros egy helyen volt.Két személyes asztalok és elől a tanári asztal.Mellette cseresznyefából készült szekrények sorakoztak ami tele volt bájital receptekkel.A másik oldalt voltak a bájitalokhoz szűkséges szerek és eszközök.Némelyiket felismertem,de a nagyja ismeretlen volt.Legalább kisebb címkékben le volt írva,hogy mi az amit éppen látok.Az egyik szót el sem tudtam olvasni.Hagytam a fenébe!

Helyet foglaltam a 3.sorban balról a 4.székében.Szívem szerint egyedül ültem volna,mert csak irritálna ha valaki mellettem szöszmötölne,de ettől a naptól nem vártam sokat.Párhuzamosan Piton érkezésével leült mellém valaki.Azonnal megcsapott az illata amit több mérföldes körzeten belül is felismernék.Menta.Hát persze!Miért nem lep meg,hogy Draco ide is követett.Igazából nem csak engem zavart,hogy Draco mellém ült.Egy sorral mögöttem volt egy csaj aki úgy nézett rám,hogy inkább juttatna pokolra,mintsem végignézi azt,hogy Draco mellettem ül.De ő ült mellém ember!!Mit kezdjek vele?

-Szióka!-köszönt nekem Draco,de inkább hallatszott visszafojtott röhögésnek.

-Szia!-viszonoztam az udvariasságát nem kis éllel a hangomban.

Úgy tűnt,hogy Draco még hozzáfűzött volna még valamit a mondandójához,de Piton belé fojtotta a szót.Esküszöm,hogy Batman jutott az eszembe róla.Ahogy a hosszú fekete köpenyével besuhant a terembe.Egy pillanatra megakadt rajtam a tekintete,de abba annyi ellenszenvet sűrített,hogy az már hihetetlen volt.Harry említette,hogy apa és Piton nem nagyon találták meg a közös pontot,de ennyire utálták egymást?Tudom,hogy nem egyszer akasztották össze a bajszukat.És látszott rajta,hogy felismert.Mindenki azt mondja,hogy Harry olyan mint apa de a szeme anyáé.Én pont az ellentéte vagyok,egy kicsit hasonlítok anyára,de olyan a szemem mint az apámé.

-Jó reggelt diákok!-közölte nagy unalommal.Háát...ő sincs oda a munkájáért,vagy csak szimplán utálja a gyerekeket.Vagy mindkettő.-Ma a szerelmi bájitalt fogjuk tanulmányozni!Mindenki vegye elő a könyvét és lapozzon a 24.oldalra!

A többség így tett,de aki inkább lopta a napot az hamar meggondolta magát.Piton professzor elég erősen rácsapott a fejükre,de úgy,hogy komolyan el lehetett gondolkodni az agyrázkódáson. Ezek után senki nem merte eljátszadozni az órát.Mindenkinek az volt a feladata,hogy készítse el a szerelmi bájitalt.Nagyon erős anyag és a tanár úr figyelmeztetett is bennünket,hogy még véletlenül se kóstoljuk meg.Azt meg tudtam,hogy a latin neve az ,,Amortentia" és ez a legerősebb szerelmi bájital.Igazából nem is szerelmet ébreszt,hanem vad megszállottságot.Csak az egyik verzióját kellett elkészítenünk,mert még véletlenül sem kockáztathattuk meg,hogy valaki lenyeli és rajongani kezdd a tanárért.

-Még valamit tudniuk kell a szerelmi bájitalokról!Ha beleszagolnak annak az illatát érzik amihez a legjobban vonzódnak!-egy pillanatra elmerengett.Vajon a tanár úr minek vagy kinek az illatát érzi?Nem voltam biztos benne,hogy tudni akarom.-Most pedig mindenki mondja el,hogy mit érez!!-szólított fel minket.

Belenéztem a puncsrózsaszín folyadékba és ahelyett,hogy megszagoltam volna tovább kevergettem.Miért riadtam vissza?Ez csak egy bájital!Nem kell berezelnem...

-Maga jön,Mr. Malfoy!-látszott,hogy az egyik kedvenc diákja Draco.Nem is lepett meg.

-Öhm...vanília és enyhe magnólia keveréke.-mondta fülig ért szájjal.