☁️28.rész☁️

1.1K 77 1
                                    



Mikor felkelek, Taehyung még mindig mellettem van. Magához ölel szorosan és hátamba van bújva, úgy alszik még. Fogalmam sincsen, hogyan mondom el neki, hogy terhes vagyok. Ha bele gondolok, még van pár hónap az iskolából, azután mit kezdünk magunkkal? Vagy ezzel az egész helyzettel? Iskolában is kerülnöm kell minden olyan dolgot, ami veszélyt jelenthet a babára.

Iskola utána, ha minden jól megy, akkor meg lesz az érettségi. Taehyung arról beszélt, hogy a családi cégben fog dolgozni az apjával. De egy baba nagyon sok költség és oda figyelés, mi pedig szinte még tinédzserek vagyunk.

- Taehyung.- fordulok meg karjaiba.- Taehyung!- mondom hangosabban és megpöckölöm orrát.- Terhes vagyok, csak kellj fel hogy kiöntsem neked a lelkemet, mert a sok kusza gondolatba megfogok örülni.- beszélek inkább magamnak.

Keltegetem még, nagy nehezen pedig nyitogatni kezdi szemeit és egy nagyot ásít.

- Jobban vagy már?- hunyja vissza szemeit.

- Terhes vagyok.- mondom ki kerek perec, szemei pedig egyből kipattannak és fáradtság nyoma már nincsen.

- Hogy mit mondasz?

- Hát- nyelek egy nagyot.- Terhes vagyok?- lesz inkább kérdés. - Tegnap azért voltam rosszul, azért sírtam, de utána a hasam fájni kezdett nagyon. Mikor elkezdted simogatni, sokkal jobban lettem. Nem vagyok benne biztos, de szerintem nagyon rá stresszeltem, mikor megtudtam és a baba így jelzet.- beszélek össze vissza. - Most mi lesz?- nézek újra vissza szemeibe. - Mi még fiatalok vagyunk.

- Biztos ez Jungkook?- kérdezi.

- A teszt szerint és anya szerint igen.- bólintok.- Elhagysz ez miatt?- kérdezem félénken.

- Soha nem hagylak el. - csókol homlokomra, én pedig mellkasába bújok.- Lesz egy kis babánk.- kezdi felfogni. - A srácok biztos egy hátast fognak dobni a hír hallatán.- érzem hangján, hogy vigyorog.

- Annyira örülök Taehyung, hogy ilyen lazán fogadtad.

- Boldog vagyok Jungkook, főleg hogy a szerelmem terhes tőlem, és ez tudod mit jelent? Hogy tényleg egymásnak vagyunk teremtve. - nézek fel csillogó szemeibe.

- Nem is tudom, mikor mondtál utoljára ilyen romantikusat.- vigyorom fülig ér.

- Féltél nagyon elmondani?- cirógassa hátamat.

- Aputól jobban tartok.- vallom be.- De meglepődtem, hogy ilyen könnyen fogadtad.

- Baba, suliból kevés idő van. Igaz is, suliba mehetsz csak, sehova máshova nem! Mindig melletted leszek és átlógók hozzád!- jelenti ki. - Suli után nyár, de mivel terhes vagy, már nyáron elkezdek apunál dolgozni. Kell pénz egy közös lakásra és a babának a legjobb környezetet szeretném, minden szükséges dolgot megvenni neki. - annyira jól esik, hogy így gondolkozik.

- Akkor elmegyek én is dolgozni.- gondolkozom el, mert nagyon sok mindent sorolt fel.

- Biztos hogy nem! Főleg terhesen nem mehetsz!- tiltsa meg egyből.- Ismerem apuékat, ha dolgozom és tudni fogják mire kell a pénz, adni fognak.

- Nem is tudom Taehyung.- húzom el a számat.- Ezt most úgy érted, hogy apukádék a baba miatt, több pénzt adnának neked, mint amennyi járna?

- Eleve sok pénzt keresnék ott Kicsim, nem kis fizetést kapnak a dolgozok. Nekem csak annyi lesz a dolgom, hogy engem küld apu mindig megnézni az autókat, és szerelni is őket, vagy elhozom valahonnan.

- Gondolom, ezt már rég átbeszéltétek.

- Igen. - bólint rá.- Már rég megtanultam mindent, csak ugye az érettségi kell, apu pedig elintézi hogy ne kelljen szakmára menjek és dolgozhassak velük.

- Rendes apukád van.- ülők fel.- De mi van ha, az én apám nem ilyen lesz?- teszem fel a kérdést.- Még csak most hoztalak bemutatni téged és már azt kell közölnöm vele, hogy terhes vagyok. Orvoshoz is el kell menjek.- sóhajtok, hirtelen több terhet kezdek el érezni vállaimon és hasamban egy kisebb görcsöt.

- Együtt mondjuk el, csak jól fogja kezelni. - ül fel ő is és megfogja kezeimet.

- De mi van ha eltilt tőled, vagy ha azt mondja vetessem el a kicsit?- aggódom.

- Nem teheti meg egyiket sem, lehet az apád, de te kötődsz hozzám. A baba miatt főleg nem tilthat el tőled és nincsen bele szólása, hogy megakarjuk tartani, vagy sem.- komorodik el a hangja. - Ha nem tetszik neki, nagyon sajnálom.

- Ne húzd fel magad.- puszilok kezére.- Csak aggódom, jobb lenne ezen is minél hamarabb túl lenni.

- Most kéne elmondani akkor.- gondolkozik hangosan.- Vagy várjuk meg, hogy munkából haza jön. Talán az lenne a legjobb és nem tud rontani a munkájában, ha rosszul fogadná.

- Akkor legyen munka után, nem akarom hogy miattam esetleg kirúgják vagy bármi legyen vele.

Ezután felöltöztünk és lementünk reggelizni szüleimhez. Annyira nem voltam ott lélekben, mert féltem és csak azon tudott járni az eszem, hogy apu esetleg kidob vagy kitagad. Egyiket se szeretném, de tudom nem fogja elsőre olyan jól fogadni.

- Kicsim, kicsit nyugodj le. Lehet érezni rajtad mennyire feszült vagy.- rakja nekem a mosogatóba a tányérokat Taehyung.

- Nem tehetek róla, csak rosszra tudok gondolni. - nyitom meg a csapot és enyhén remegő kézzel kezdek el mosogatni.

- Nem tesz ez jót a babának sem.- ölel át hátulról és kezét hasamra teszi, ami igazán jó érzést vált ki belőlem.

Egy pillanatra lehunyom szemeimet és egy nagy adag levegőt fújok ki. Jobban érzem magamat, ezt nem tudom tagadni. Jól esik hogy ennyire törődik velem és a babával is az alfa. Sokkal nyugodtabb körülmények között mosogatok el, Taehyung megtesz mindent hogy így legyen.

- Mit szeretnél csinálni?- kérdezi meg.

- Feküdni talán, de még sem.- teszem kezem kezére és súlyommal is rá dőlök. - Elmennék egy könyvtárba.- jut eszembe, hogy egy könyv mennyire el tudja venni a gondolataimat a külvilágról.

- Ilyenkor is tanulni akarsz?- hangjából lehet hallani, hogy ki van akadva.

- Nem.- nevetek fel.- Csak egy könyvet elakarok olvasni, ameddig haza nem érnek apuék.

- Ott akarod olvasni?

- Igen, úgy is kiolvasom és kikölcsönözni se kéne.

- Én addig mit csináljak ott?- sóhajt egy nagyot.

- Művelődj.- fordulok felé és megpöckölöm orrát.

- Erről leszokhatnál.- fogja le kezeimet. - Még enni se lehet egy könyvtárban, meg beszélgetni.

- Akkor lesz miért várni azt, hogy haza menjünk.- mosolygok.- A könyvtár aljában van egy kis büfé, ahova leülhetsz hangoskodni.

- Nem hagylak egyedül fent. Lehet egy művelt alfa lecsapna kezeimről.- viccelődik.

- Nem tudna, gyereket várok tőled.- vigyorgok.

- Csak ezért?- húzza fel szemöldökét.

- Meg szeretlek is.- puszilok ajkaira.

- A válasz helyes.- csókol meg hosszan.- Vigyünk magunkkal innivalót, meg amit még akarsz.- enged el.

- Elbújunk egy sarokban és megesszük a sütiket.- veszem ki a szekrényből.

- Szerintem a könyvtáros boszi megtalálna minket.- nevetünk fel.

_____________________________
Sziasztok Tiglánok🐯❤️
TaeTae egészen jól fogadta, mit gondoltok?✨

Engem hibáztass✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)Where stories live. Discover now