Engem hibáztass✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

☁️11.rész☁️

Az ételeket csendben fogyasztottuk el, majd a tálcákat vissza vittük és kifele vettük az irányt, sajnos nem sokára zár az állatkert és szinte mindent megtudtunk nézni.

A kocsiban nem szólunk egymáshoz, el is fáradtam nagyon a sétálásban és az ennivaló is elálmosított. Csak az ágyamban szeretnék lenni, levenni a mai ruházatot, esetleg lezuhanyozni. Ha nagyon fáradtnak érzem magam, el kell halasztanom reggelre.

Megállunk Taehyung szokásos parkolóhelyén, kikapcsolom övemet és fáradtan szállok ki. Taehyung követi példám és mellém sétálva indulunk be.

- Akkor szia.- megy az épület ajtajához.

- Várj!- megyek utána.

Megfordul és kíváncsian figyel, mit is akarok.

- Köszönöm a mai napot.- állok meg előtte, zavartan pillantok fel rá. - Nagyon jól éreztem magam.- mosolyodom el.

- Én is.- mosolyog vissza.- Majd megismételhessük.

- Nem szeretnék többet lógni! - rázom meg fejem.

- Te tudod.- jön közelebb és derekamat átkarolja.

Nagyon zavarban érzem magam és csak egy helyben állok. Ő nyakamba hajol, beszívja eper illatomat, ami egy kicsit keveredik az ővéjével.

- Jó éjszakát.- csókol bele, amitől bőröm bizseregni kezd.

- Jó-jóéjszakát.- dadogom halkan.

- Siess Gyönyörűm, nem lenne jó lebukni.- lép hátrébb, szemeit lecsukja, nagyot lélegez és újra kinyissa.

- Szia.- fordulok meg és gyorsan átmegyek az omega részlegre.

Felsietek a szobámba, cipőmet lerugdosom magamról. Leveszem a dzsekit és gyorsan elmegyek zuhanyozni. Miért ég még mindig az arcom?

Másnap egyedül kelek fel, sajnos szobatársam sincsen itt. Lehet túl jól alakult a mozi. Fáradtan kikelek és első utam a zuhanyhoz vezet. Gyorsan lemosakodok, fogamat megmosom és hajamat is megfésülőm.

Felveszek egy egyszerű ruhát, de még is azért valami csinosabbat. Valamiért érdekelni kezdet, hogy nézek ki.

Felkapom a táskám és rohanok az iskolába. A kapu előtt áll barátom és Yoongival enyeleg.

- Park Jimin!- állok meg mögötte és karba teszem kezeimet.

- Szia Jungkook.- köszön Yoongi.

- Miért nézel így?- fordul meg barátom, párja ölelésében.

- Nem tudom, hogy ez hanyadik éjszaka, hogy egyedül hagysz!- mondom el sértődésem okát.

- Halkabban!- hurrog le egyből.

- Én legyek halkabb?! Hisz ti smároltok a kapuban, tök nyugodtan!- hagyom ott őket.

Bármikor le lehet bukni, de ők a kapu előtt egymásnak esnek.

Beülők szokásos helyemre az osztályteremben és várom a tanárt, aki meg is érkezik. Jimin pedig utána.

- Gyorsan üljön le Mr.Park.- barátom meghajol és siet is mellém.

Én kijjebb ülök, fejemet is elfordítom tőle. Egész órán, próbált velem valamilyen kommunikációt létrehozni, de nem engedem. 

Ahogy kicsöngetnek, rohanok is ki. Nem vagyok kíváncsi most Jiminre. Az utóbbi időben, nem nagyon vagyunk együtt. Őt leköti Yoongi, engem pedig Taehyung. De este, igazán haza jöhetne! Nem szeretek egyedül lenni éjszaka, és aggódom is érte.