Engem hibáztass✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

☁️14.rész☁️

A suli folyosóján beszélgetünk a srácokkal és megyünk át az omegák részlegére. Beázott a termünk és nincs egy üres se. Ezért ezentúl oda kell mennünk egy-két órára. Persze megkaptuk a szokásos hegyi beszédet, hogy mit nem szabad csinálni és tartsuk be a szabályokat.

- Mivel Kim Taehyung találta ki, ezért neki kell egy helyet mondani.- ép a mi kis saját kirándulásunkról beszélünk.

- Rendben, mit szóltok akkor már Daegeunhoz?- nézek kíváncsian rájuk.

- Én benne vagyok, de nem szeretnék a szülőkkel összefutni!- emeli fel kezét Yoongi.

- Akkor nem szólunk nekik és úgy megyünk.- folytatom.

- Nekem megfelel.- válaszol Namjoon.

- Legyen.- bólint Hoseok és megállunk az osztály terem mellett, ahonnan nem sokára kicsengetnek és elfoglalhassuk helyeinket.

- Hotelben leszünk?- dől a falnak Nam.

- Igen.- bólintok.- Mindenki magának fizet!- mondom a kikötést.

- Mázli, hogy van saját bankkártyám.- nyugszik meg Hobi.

Ekkor csengetnek és a diákok elhagyják termeiket, így teli van a hely farkasokkal. Mivel omegák, ijedten figyelnek minden egyes alfát, aki itt bent van.

- Bírom, hogy ennyire félnek.- mosolyodik el Yoongi, kicsit talán betegesen.

- Jungkook, Taehyung nem lehet itt! Nem érezheted a csoki illatát!- hallom meg az ismerős kis vékony hangot.- Ez fenyő? Yoongi?- érkeznek ki a teremből.

- Szia Bébi.- mosolyodik el.

- Hülye vagy?!- akad ki.- Bárki meghallhassa!

Jungkook ahogy meglát, szemei felcsillannak és rohanna hozzám, ha Jimin nem fogná vissza. Sajnos, engednem kell a kis törpének. Nem bukhatunk le.
Kedvesem elszomorodik egy kicsit és ajkait is lekonyítsa. Annyira magamhoz szorítanám most!

- Akkor csak sétálj el, mert elég feltűnő, hogy itt vagy.- forgassa meg szemeit barátom és elnéz róla. Azt hiszem most megsértődött.

- Beázott a termünk, párszor átjövünk ide.- válaszol Namjoon a fel nem tett kérdésre.

- Értem, akkor mi megyünk.- fordul meg és maga után húzza Kookot, aki szomorúan figyel engem.

Csak egy halvány mosolyt küldök neki és nézem ahogy eltűnik a folyosóról.

- Bunkó voltál.- intézem szavaim Ginek és bemegyek az osztályteremben.

Bent keverednek az illatok, de szerelmem illatát bárhonnan kiszagolnám. Hátsópadsorhoz megyek és százszázalékosan biztos vagyok, hogy az ő helyére ülök le.
Barátaim és minden osztálytársam is bejön a terembe, elfoglalva igényleges helyét.

- Suli után, gyere el velem a virágboltba. - ül le mellém Gi.

- Minek?- ráncolom össze szemöldököm.

- Virágot venni?- néz rám amolyan "ilyen hülye kérdést feltenni" fejjel.

- Lekiabáltam kint, hogy ezért bocsánatot kell kérnie.- fordul hátra Hoseok.

- Ezért virágot vesz neki.- fejezi be Namjoon.

- Na és te ezt, nem tudtad volna elmondani?- lököm meg.

- Hagyjatok!- dönti le a fejét a padra és ahogy ismerjük őt, aludni fog.

Fejemet megrázom rosszallóan és füzetemet, egy tollat elővéve, beszélgettek még pár szót barátaimmal, azután pedig megérkezik a tanár. Ezért próbálok az órára koncentrálni és nem erre az édes, eper illatra.