Reggel korábban fent vagyok mint Taehyung. Lezuhanyzom és felöltözöm, ezután pedig a konyhába megyek le segíteni Yeonának. Elmondja, hogy nem sokára mennek munkába és tudja, hogy fia délig fog aludni. El is mondja, hogy ebédre melegítsem meg nyugodtan a tegnapi vacsorát. Megkérdezi, hogy jól-e aludtam az este, ami természetesen válaszul egy igen. Amire egy nagy mosoly lesz ajkain, de valami mást sugall. Nagyon remélem, hogy semmit se hallottak az este, mert én ki fogom tekerni az egy szem legkisebbik fiának a nyakát!
Miután megreggelizünk, sietnek a munkába is. Dojun mielőtt elment, azt mondta nyugodtan használják bármit és ne érezem kényelmetlenül magam. Esküszöm, hogy alfám családja a legnormálisabb család a földön. Annyira féltem, hogy olyan szigorúak lesznek és régi módiak. De minden elképzelésemnek az ellentétjük. Az én szüleim kicsit mások, ők szeretik a hagyományokat tisztelni és ez miatt, szigorúbbak. De ez nem azt jelenti, hogy nekik sincsen aranyból a szívük, mert bárkinek segítenek és nem elő ítélkezők.
Erről jut eszembe, fel kell hívnom a szüleimet. Telefonomat megkeresem és tárcsázni kezdem apu számát, remélem nem mentek még el a munkába.
- Jungkookie.- hallom meg apukám hangját a túloldalról.
- Szia apa.- köszönök vidáman.
- Miért hívtál? Baj van? Megint elfogyott a pénzed?- kezd bele aggódásába.
- Nem, erről szó nincsen.- rázom meg fejem, ha ő nem is lássa. Ajkaimat rágcsálni kezdem, mert azért egy kicsit félek.- Igazából történt valami....
- Folytasd fiam.
- Tegnap az iskolában, egy alfa megint rám mászott. Szerencsére Taehyung jött, de fel lett függesztve miattam, és ezért eljöttem vele a szüleihez Daegunba. - fejezem be, és egy kis ideig csend lesz. Gondolom, elgondolkodik most mindenen.
- Tehát Taehyung megvédett, ez miatt haza küldték, és te vele tartottál.- rakja össze.
- Igen, van igazolásom!- mondom gyorsan. - Nagyon sajnálom, hogy nem szóltam róla, de minden nagyon hirtelen jött.
- Nem volt szép dolog, hogy engedély nélkül mentél el. De nagyon hálás vagyok, Taehyungnak, hogy megvédett téged és semmi bajod nem esett.
- Nem esett!
- Viszont, akkor már hozzánk is eljöhetnétek pár napra.
- Ez nem is rossz ötlet apa, megbeszélem Taehyunggal.- bólintok.
- Most már megyek munkába, vigyázz magadra nagyon!
- Úgy lesz! Szia apa.- rakom le a telefont.
Most már sokkal nyugodtabb vagyok. Hogy felejthettem el felhívni, a szüleimet? Talán ami történt, azután pedig már izgultam párom családja miatt. Legalább már tudja apu mi történt, anyunak pedig elfogja mondani. Aki biztosan felfog hívni később és teszi fel az aggodalomnál, aggodalmasabb kérdéseit.
Vissza megyek alfám szóbájába és a szekrényen lévő képeket kezdem el nézegetni. Egy családi fotó van, ami tavalyi lehet és egy sokkal régebbi, amin úgy látom Yoongival van. Nagyon vidámak a képen, és el kell mosolyodjak, hogy ilyen jó barátok maradtak.
- Majd veled is rakok ki.- kapok szívemhez, annyira rám hozta a frászt alfám.
- Mióta vagytok barátok Yoongival?- engedem le kezem és közelebb ülők hozzá.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Engem hibáztass✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfic"Jeon Jungkook és Kim Taehyung, kollégiumba járnak, egy elég szigorú iskolába. A sors úgy hozza, hogy ők ketten egymásnak vannak teremtve. Jungkook omega, Taehyung alfa. Az omegák és az alfák elvannak tiltva egymástól. Nekik sikerül mindent titokba...
