𝙰 𝙱é𝚝á𝚋ó𝚕 𝚕𝚎𝚝𝚝 Ó𝚖𝚎𝚐𝚊

34.𝓕𝓮𝓳𝓮𝔃𝓮𝓽

Sziasztok! Elnézést szeretnék kérni, hogy csak tegnap raktam ki részt, de most arra koncentráltam, hogy betudjam fejezni ezt a könyvet. Összesen 72.Fejezet lett, ami számomra rekord az első kettő könyvemhez képest. Van még pár ötlettem a 72. fejezet után, de nem tudom megígérni, hogy sikerül is megvalósítanom! Meg kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy folytassam-e tovább? Mert ha nincs rá igény akkor nem is próbálom meg. De itt van a 34. fejezet szóval jó olvasást!😊

A tavalyi tanévet végig vittem nagy kínok közepette, de sikerült nem meg buknom semmiből sem. Abban az időben nem történt már semmi sem. Gerald-ot is eltüntette Chris és Jackson is „normális" lett és csatlakozott Derek falkájához. Ő vele azóta nem is találkoztam. Egy valaminek nagyon örültem és az pedig, hogy Matt és Emily össze házasodtak még májusban. Ahogy vége lett a sulinak még aznap összepakoltam a cuccaimat és elindultam a repülőtérre. A nyarat Európában töltöttem egyedül. A történteket ki kellett pihenni, de sajnos újra szeptember van így kezdődik a suli újra. Hurrá!

Épp pakoltam az új könyveimet a szekrényembe, mikor szó szerint valaki hátba támadt, aki nem más volt, mint Stiles.

-Annyira hiányoztál Mia! -egyre erősebben ölelt.

-Te is nekem, de meg fulladok!

-Jaj, Bocsi! -és elengedett.

-Szia Mia! -jött oda Scott is és megölelt.

-Szia neked is! -alig léptem el tőle Lydia ugrott a nyakamba.

-Te is hiányoztál Lydia! -mondtam, mikor elléptünk egymástól.

-Te is nekem, de...Hogy képzelted, hogy csak úgy szó nélkül leléptél! -közben néha megütött.

-Sajnálom. Oké! -hát igen. Nem szóltam senkinek sem csak egyedül a bátyám tudta, hogy elmegyek.

-És Európán belül hol voltál? -kérdezte mialatt elindultunk a kémia terembe. Már jól kezdődik az első nap.

-Először Barcelonában voltam egy hónapot. Utána Róma, ahol szintén egy hónapot töltöttem és végül London és onnan jöttem haza!

-De jó neked. Láttál a tengerparton helyes fiúkat? -lökött oldalba.

-Hát persze. Még az egyik fizetett nekem egy koktélt is! -és be is léptünk a terembe, ahol Allison már ült a helyén. Egymásra néztünk és elkapta a tekintetét rólam. Oda is sétáltam hozzá.

-Jól vagy? -álltam meg mellette.

-Ne haragudj rám Mia! -és megölelt.

-Miért haragudnék rád?

-Azért, mert tudtam, hogy mit tervezet veled tenni és tudtam a pólóról is! -itt eltoltam magamtól.

-Elmesélt neked bármit is?

-Nem. Csak annyit, hogy egy régi barátja unokájáé volt!

-Oké! -és le is ültem a hátsó padba. Nem sokkal ez után megérkezett a tanár és elkezdte az órát.

Az ebédszünetben ki ültünk a kinti padokra, ahol az egész falka ott volt. Evés közben váltottunk néhány szót, mikor az új lány Kira oda jött hozzánk.

-Sziasztok! -köszönt szégyellösen!

Az ő apukája lett a töri tanárunk. Az óráján be mutatkozott és a lánya is. Mikor Scott Kira irányába fordult a szokásos „Szerelmes vagyok" nézéssel nézett rá. Én meg Stiles össze is néztünk akkor.

-Valaki tudna nekem segíteni? -nézett körbe.

-Nem! -válaszolta Erika elég bunkón.

-Majd én! -fel is álltam és elindultunk együtt.

-Ne haragudj Erika miatt. Ő mindig ilyen! -fordultam felé, ahogy haladtunk a folyósón.

-Látni rajta. Te Mia vagy igaz?

-Igen!

-Mi a család neved?

-Williams!

-Itt is volnánk! –léptem be a könyvtárba.

-Köszi még egyszer!

-Szívesen és ha bármiben kéne segíteni nyugodtan fordulj hozzám!

-Rendben! -és el is indultam vissza a többiekhez.

Utolsó óráról léptünk ki, mikor csörögni kezdett Scott telefonja. Beszéltek egy darabig, mikor felénk fordult.

-Mennünk kéne Derekhez! -a név hallattán visszatértek a régi emlékek. Már jó ideje nem találkoztam vele, de nem is akartam.

-Jössz te is Mia? -kérdezte Stiles már a Jeepnél.

-Nem! -meg sem vártam, hogy elkezdjenek győzködni rögtön a buszmegállóba mentem.