𝙰 𝙱é𝚝á𝚋ó𝚕 𝚕𝚎𝚝𝚝 Ó𝚖𝚎𝚐𝚊

40.𝓕𝓮𝓳𝓮𝔃𝓮𝓽

3 nap telt el. Scott és Kira összejöttek, ami nagyon jó hír volt. És így ő is néha napján feljött velünk Derekhez. Elmeséltük neki mindent, amik történtek a tavalyi évben meg, ami nyáron is volt. Föci után elindultam a szekrényemhez, hogy vissza pakoljam a cuccaimat, ahol már Stiles és Scott beszélgetek.

-Sziasztok fiúk. Miről beszélgetek? -néztem rájuk miután beraktam a felszerelésemet. Stiles nem fordult meg csak Scott küldött felém egy fuss pillantást, amit nem értettem, de milyen jól tettem volna, ha akkor hallgatok rá.

-Szia Mia. Mi a helyzet? -fordult felém Stiles és eresztett egy csábos mosolyt.

-Semmi! -húztam el az i-t a végén.

-Tudod gondolkoztam! -támaszkodót neki a szekrénynek.

-Akarom tudni?

-Azt nem tudom, de elmondom...Mivel neked sincs barátod és nekem sincs barátnőm, ezért...!

-Nem fogok járni veled! -szakítottam félbe és elindultam a következő órára.

-Én nem ezt akartam mondani! -futott utánam.

-Akkor? -álltam meg hirtelen.

-Te is tudod, hogy mi történt ezzel a hülyével nem régen! -mutatott Scottra.

-Igen tudom, mivel a barátnője az egyik barátnőm!

-És arra gondoltom, hogy mi ketten...! -nem hagytam, hogy befejezze, mert rájöttem mit akart.

-Te hülye vagy? Nem fogok veled lefeküdni! -megfordultam és indultam tovább.

-Jaj Mia. Csak most az egyszer. Már úgy is túl vagy az elsőn!

-Először is köztem és Derek között ilyen nem történt és másodszor...IDIÓTA VAGY! -emeltem ki a végét és ott is hagytam őket.

Alig vártam, hogy kicsengessenek az utolsó óráról és eltűnjek innen. Stiles egésznap nem hagyott békén. Mindenhol ott volt, ahol én. Még a női mosdóból sem tudtam úgy kilépni, hogy ne lett volna ott. Óvatosan léptem ki a fakt óráról és körülnéztem, hogy tiszta-e a levegő. Mikor meggyőzöttem róla el is indultam ki a levegőre. Ahogy kiléptem egy kő esett le a szívemről a Jeep nem volt a parkolóba. Elindultam a kocsimhoz, mert most kivételesen azzal jöttem. Alig ültem be kaptam egy üzenetet Lydiától, hogy megyek fel Derekhez. Na, de jó akkor ez azt jelenti ott lesz Stiles. Ha nem írta volna oda, hogy kellenél akkor nem is mentem volna, de így muszáj volt. Mikor megérkeztem nem volt még ott a Jeep. Ez az. Felsiettem a lépcsőn és Scott-on meg Stiles-on kívül mindenki ott volt.

-Mi történt? -mentem közelebb hozzájuk.

-Újabb omega probléma! -válaszolta Allison. Erre csak bólintottam.

Ezt beszéltük, mikor megjelent Scott és Stiles. Az utóbbi mellém állt talán egy kicsit túl közel is. A többiek elkezdtek beszélgetni, amiből egy szót sem értettem, mivel Stiles folyamatosan nekem beszélt.

-Kérlek Mia. Csak most az egyszer! -súgta a fülembe.

-Te teljesen hülye vagy? Hányszor mondjam, hogy NEM! -kiabáltam vele halkan.

-Mi van Stiles. Nem adja be a derekát? -fordult felénk Erika.

-Miről beszélsz? -nézett rá Lydia.

-Arról, hogy Stiles nagyon ágyba akarja vinni Miát! -erre mindenki felkapta a fejét kivétel Scott hiszen tudott róla.

-Honnan tudsz róla? -kérdeztem.

-Vérfarkas halás!

-Ezt bezzeg meghalódtad, de ha valaki azt mondja, hogy várj azt nem!

Ekkor valaki felmorgott az asztal végénél és mindenki felé fordult.

-Én a helyedben mást keresnék! -mondta Peter.

-Miért is?

-Nem ajánlatos egy vérfarkas szerelmére rá mászni!

-Szakítottak, ami azt jelenti, hogy Mia szabad!

-És? -morgott Derek közben pedig az asztalt nézte és szorította.

-A szülei úgy is mindig hozzám akarták adni!

-Ezt honnan szeded? -fordultam felé.

-Apád mondta mindig!

-Ő csak viccelt. Engem Paul-hoz akartak adni...Ohh! -hát ez kicsúszott.

-Várj...Az a Paul, akivel mindig veszekedtek és majd megölitek egymást? -nézett rám kérdőn Scott.

-Igen, de ez már régi történet. Mivel a szüleim meghaltak így a „megegyezés" törlődőt is!

-Akkor ezért utál téged?

-Az utálat egy kicsit gyenge megfelelője inkább gyűlöl. És igen, mert be akart kerülni a családba, de így, hogy én visszautasítottam csak béta maradt és nem nagyon tetszett neki. Tekintve, hogy kezdetek óta szerelmes volt belém!

-Az igen, akkor te már rég férnél lennél! -döbbent le Stiles.

-Végül is igen!

Ekkor megérkezett Chris és új fent kellett a segítségem így örültem, hogy meg szabadultam tőlük.