𝙰 𝙱é𝚝á𝚋ó𝚕 𝚕𝚎𝚝𝚝 Ó𝚖𝚎𝚐𝚊

4.𝓕𝓮𝓳𝓮𝔃𝓮𝓽

𓂀 𝑀𝒾𝒶 𝓈𝓏𝑒𝓂𝓈𝓏ö𝑔𝑒 𓂀

Gyűlölöm Pault és Jaredet. Valamelyikük jól bele harapót a vállamba úgy, hogy vér csíkot húzok magam után. Ezt biztos össze kell varrni, de magamnak még is, hogy csináljam mikor nem érem el? Majd felhívom Dr. Deatont. Amúgy ő állatorvos, de ért a természet felettiekhez is. Akkor ismertük meg egymást, mikor a bátyám jó földbe döngölt és ő volt az én megmentőm. Ez kb. 3 éve volt és azóta is jó barátok vagyunk. Ő tanított meg, hogy kezeljem és szegyem ki magamból a töltényeket, ha esetleg ő nincs a közelben. Ahogy haza értem vissza változtam és nagy fájdalmak közepette elvonszoltam magam a telefonomhoz és már rögtön hívtam is.

-Szia Mia. Baj van? -kérdezte aggódva.

-Igen. Kéne az orvosi szakértelme! -mondtam fájdalmasan.

-Rendben. Sietek! -és már bontotta is a vonalat.

Leraktam a készüléket és leültem a kanapéra, miközben ordítani tudtam volna a fájdalomtól, azért még sikerült felköltöznöm nagy kínok közepette.

10 perc elteltével meg is érkezett és már a nappaliban pakolta elő a felszereléseit.

-Na, hagy lássam! -mondta és levettem a pólómat majd hátat fordítottam neki.

-A bátyád volt? -kérdezte mialatt varrta össze.

-Kivételesen nem. Most Paul és Jared a bűnös!

-Értem!

5 perc elteltével végzett is.

-Köszönöm Alan. Örülök neki, hogy legalább maga mellettem van! -eresztettem egy halvány mosolyt.

-Mindig számíthatsz rám! -mondta és már el is indult az ajtó felé.

-Ja, és még valami. Lehetőleg ne nagyon erőltesd meg a varratnál, mert fel szakad! -fordult vissza.

-Értettem!

-És egy kérdés. Te voltál, aki a balesetett okozta?

-Igen, de véletlen volt. Én nem tudnék ártatlanokat bántani!

-Tudom. Csak kíváncsi voltam. Jó pihenést! -mondta és már ki is lépett az ajtón. Mikor elhajtott oda léptem az ajtóhoz és bezártam. Hát ma úgy néz ki kimarad a fürdés és a holnapi suli is, mert 3 tesi óránk lesz és nem szándékoznám fel fedni a sérülésemet senki előtt sem. Szóval egy nap pihi.

Reggel elég fáradtan ébredtem. Egész este nem tudtam olyan pozícióba feküdni, ami jó lett és nem fájt volna. Ahogy lementem a földszintre gyorsan írtam egy SMS-t Lydiának, hogy nem jól érzem magam majd csak holnap megyek suliba. Alig, hogy elküldtem már jött is a válasz, hogy rendben és jobbulást. Még megkérdezte, hogy elhozza-e a házit, de írtam neki, hogy nem muszáj majd holnap suliban gyorsan megcsinálom úgy is legtöbb esetben így szoktam. Utána leraktam a telót és mentem is a konyhába, mert már nagyon éhes voltam. Csalódótan nyitottam ki a hűtő ajtót szinte alig volt benne valami úgy, hogy holnap suli után mehetek vásárolni remek. Miután meg ettem a szendvicset el is indultam az emeletre a fürdőbe, hogy át kössem a sebemet. Nagy nehezen összejött és le fertőtlenítettem, ami elég kellemetlen volt, de ennél éreztem már fájdalmasabbat is. Be ragasztottam és mentem is Tv-ni. Ma ki élvezem a pihit.

A nap folyamán nem sok mindent csináltam. Egyik helyről estem a másikra. Ilyen 6 óra felé gondoltam el megyek egy kicsit sétálni bár ilyen állapotban nem kéne, de szükségem van egy kis mozgásra, mert én olyan fajta vagyok, aki, ha sokáig van egyhelyben akkor megkattan. Egyre beljebb haladtam, mikor már megint fegyverek dördültek el én meg fejvesztve rohantam a hang irányába. Ahogy közeledtem láttam, hogy egy srácot két kocsi üldöz és közben lőnek rá. A srác megállt és majd nem elütötték, mikor felé ugrottam és magammal rántottam.