Út a biztonság felé |✔|

14

2016. december 25.

Chris Evans 

Elérkezett ez az ünnep is a karácsony. Már megvettem az összes szerettemnek a megfelelő ajándékot aminek örülni is fognak. Legfőképpen Lisa reakcióját várom a legjobban amint meglátja, hogy mik lapulnak a karácsonyi csomagoló papírba bújtatott ajándékai. Olyan fél nyolc körül keltem fel, gyorsan felvettem egy kényelmes fekete gatyát és egy ronda karácsonyi pulcsit, hogy ha már nem esik a hó legyen egy kis ünnepi hangulatom. 

Általában az ilyen ünnepekkor mindig egy kicsit finomabb, egy kicsit különleges reggelit szoktam készíteni magamnak de mivel már nem csak én rontom itt a levegőt hanem Lisa is. Így megmutatom neki, hogy milyen egy Evans féle villás reggeli. Elsőként a teát szoktam elkészíteni majd a fogást és ez most se fog máshogy menni.  Vízforralás közben elővettem két almás-fahéjas teafiltert, majd belehelyeztem a teáskannába, mellé pakoltam a cukrot és facsartam citromot is. Azután felvertem két személyre elegendő tojás mennyiséget majd az időközben felforrósodott serpenyőbe öntöttem. Miután készen lettek, beletettem a virsli falatkákat, amíg azok szépen megpirulnak megízesítem a meleg teát. Azzal is készen lettem, a falatkák arany barnára pirultak, azokat kitettem egy szalvétás tányérra, hogy leitassam róluk az olaj felesleget. Elővettem a felső polcról, két lapos tányért, és két-két villát meg kést, melléjük raktam két karácsonyi szalvétát, majd kiöntöttem a saját bögrénkbe a forró italt és azt is leraktam az asztalra. Mindent elvégeztem így késznek nyilvánítom magam, már csak meg kell enni ezeket a finomságokat. 

-Reggelt.- zavart meg egy édes hang elmélkedésemből. 

-Szép jó reggelt. - fordultam meg. Nyűgös. Ezt abból tudom, hogy arca nyúzott és ajkai is lefelé konyulnak. Bőre színe pár árnyalattal világosabb már-már fehér.  -Mi a baj? Rosszat álmodtál?- kérdeztem, mivel kíváncsi voltam miért ilyen a hangulata.

- Hát olyan éjfél körül elkezdett nagyon fájni a fejem és erre fel is riadtam. Utána már nem tudtam olyan jól aludni mint szoktam. -húzta el a száját. 

-Miért nem szóltál? 

-Mert nem akartalak felébreszteni, benéztem hozzád de nem volt szívem mert olyan jól aludtál.-sóhajtott egy hatalmasat.

-Most meg szenvedsz mert álmos is vagy és még rátesz, hogy fáj a fejed. Szépen vagyunk.- morogtam és megindultam a fent lévő fürdőszobámba. 

-Tessék- nyomtam a kézébe a gyógyszert- ha lenyelted utána eszünk. - gyorsan be is vette és az asztalhoz ült. -Hozhatom akkor a karácsonyi reggelit? - kérdésemre csak hevesen bólogatni kezdett. 

-Ez mennyei- szólalt meg miután evett egy kicsit ebből és egy kicsit abból- Ez a tea - elállt a lélegzete mikor elsőnek kortyolt bele - anyááám. Szóhoz sem jutok.- vigyorogva néztem Lisa mozdulatait. Én nem tettem semmi megjegyzést mivel minden évben ezt szoktam csinálni. - Reggeli után lefekszek egy kicsit.- érthető is mivel az a gyógyszer amit adtam neki az elálmosítja az embert. 

-Csak nyugodtan, addig felhívom a többieket.- pakoltam össze az asztalról.

-Nagyon szépen köszönöm ezt a szakács művet nagyon finom volt.- tolta be a székét majd felment a szobájába. 

■■■

Lassan négy órát fog ütni az óra, de Lisa még mindig nem kelt fel. Az idő alatt felhívtam az összes rokonaimat, ismerősömet vagy színésztársaimat, hogy kellemes ünnepeket kívánjak nekik. Legtöbb időmet édesanyámmal beszélgettem el. Mivel a családból csak ő tud Lisarol így részletes beszámolót kért a lány hogy létéről és, hogy miért is van jelenleg nálam. Válaszoltam pár üzenetre amit a rajongóktól érkezett ezzel is bearanyozom a kicsik illetve nagyok pillanatát. Én is mindig ilyen voltam, nekem is voltak kedvenc együttesem esetleg színészem és mindent megtettem volna, hogy egyszer  valaha találkozhassak velük volt amikor sikerrel jártam és volt amikor sajnos nem. Utána nagyon lehangolt voltam és bezárkóztam a szobámba és onnan kirobbantani sem tudott egyik szülőm se. Miután mindenkivel elegendően jártattam a számat és megnéztem néhány emailt amit a napokban kaptam, rájöttem, hogy jó lenne már Lisanak felébrednie mert unatkozok. Pár másodperc után csippant egyet a telefonom, mintha gondolat olvasó lenne drága barátom.