Út a biztonság felé |✔|

17

Lisa Simons 

Már csak egyet kell aludni a szülinapomig. Chris bácsi már javában intézkedik a holnapi bulival kapcsolatban. Meghívott mindenkit aki fontos volt számomra és számára is. Leginkább Chris bácsitól jönnek a vendégek mert tőlem egy sem jön. Kenzie megy Lewis bácsikájával kísérőként a céges partijára, Lucas meg bátyjával tölti a szilvesztert, aki Dallasban él a barátnőjével. 

Végül beavattam Chris bácsit a döntésembe és megígérte, hogy bármi is lesz ő mellettem fog állni. Rápillantottam az órára és pontosan negyed hármat ütött az óra. Sejthetitek, hogy mi lett a döntésem. 

Nem akartam nagyon kiöltözni a találkához így úgy megyek ahogy vagyok. Amit reggel fölvettem azt hagyom is magamon. Egy halvány rózsaszín melegítőt egy fehér spagetti pántos trikóval viselek mellé egy kicsit túl méretezett fekete zip-záros pulcsival. 

Leakasztottam a szekrényből a fekete tornazsákomat és beledobáltam minden fontos iratomat, pénztárcát, zsepit, kulcsot és a kihagyhatatlan fülesemet. Felhúztam a fehér sport cipőmet és már mentem is a buszmegállóhoz. Előtte kinéztem, hogy mikor indul szóval nagyon jó időben vagyok és még lekésni sem fogom. 

Chris bácsi már nem volt otthon mikor én elmentem de előtte szóltam neki, hogy elmegyek. De jobb hogyha rá írok mert már biztos vagyok benne, hogy elfelejtette. 

Lisa: Nem sokára indul a buszunk Long Beach-re. 

Chris bácsi: Rendben, nem felejtettem el. 

Chris bácsi: Sok sikert!❤

Pár perc múlva jött is a busz, gyorsan vettem egy jegyet és már mentem is egy üres helyre. Bedugtam a fülembe a fülest és már indítottam is a zenét. 

A több mint fél órás úton töprengtem, hogy biztos jól döntöttem-e. Milliószor átolvastam a bátyámmal való beszélgetésemet. Ez most sem volt máshogy, mivel a hely ahol találkozni fogunk ahhoz az utolsó előtti megállónál kell leszállnom. Így van még körülbelül 20 percem mert még csak most fogjuk átlépni avagy gurulni a Long Beach üdvözlő táblát. 

Feloldottam a telefonomat és automatikusan nyomtam a beszélgetésre.

Lisa: Szia bátyus... Ha holnap tudunk találkozni a helyünkön akkor adok neked egy esélyt de ha nem akkor felejtsd el a számom kérlek. 

Luke: Nagyon szépen köszönöm a bizalmadat.
Luke: Hánykor talizzunk? 

Lisa: Nekem 14:25-kor megy a buszom. Több mint fél óra mire odaérek. 

Luke: Egészkor tali? Úgy is a környéken lakunk, öt perc és ott is vagyok.
Luke: Vagy kimenjek eléd? 

Lisa: Nem, nem kell köszönöm. Oda fogok találni. De lehet egy kicsit csúszni fogok nem tudom, de mindenképpen próbálok sietni.

Luke: Rendben és még egyszer nagyon szépen köszönöm❤

Újra és újra olvasom a sorokat és csak reménykedni tudok. Már csak egy megálló és szállok. Édes istenem!

Biztos jó döntést hoztam? 

Megnyomtam a leszállás jelző gombot majd meg is áll a táblánál és kiléptem a mozgó buszból. Próbáltam lépteimet lassítani de a kíváncsiság uralkodott el rajtam és az miatt gyorsítottam a tempón.