Út a biztonság felé |✔|

33

Lisa Simons

Csörömpölésre keltem fel bár be van csukva az ajtó de így is hallom. Újra becsuktam a szememet hátha vissza tudok aludni de pár perc múlva megint hallottam a hangzavart. Dühösen rántottam le magamról a takarót majd felkaptam a padlón végzett fekete fehérneműimet majd Tom tegnapi pólóját. 

-Hát nem így szerettem volna felkelni-léptem be karba tett kézzel a konyhába ahol a drágám valamit nagyon ügyködött. 

-Bocsi-húzta édes mosolyra száját. 

-Ilyenkor úgy utállak, hogy nem tudok rád haragudni-dühöngtem. 

-Na gyere ide-tárta szét karjait amibe egyből belevetettem magam.

-Te nem érzel füst szagot?-szagoltam a levegőbe

-A gofri-lökött el és rohant is a pulton lévő sütőhöz ahol szénné égtek az éppen sülő gofri párok-Nyugi csak ez a kettő égett meg.

-Ha mindnek annyi lett volna már nem élnél-ültem fel a bárszékre.

-Mit kérsz hozzá?-fordult felém-Van juharszirup, csoki öntet, eper lekvár na meg karamellás öntet. Mennyi mindenetek van-csodálkozott a hűtő előtt állva.

-Ilyen az élet ha egy várandós nővel élsz együtt-vontam meg a vállamat.

-Mindet kiteszem majd eldöntöd-kezdte el kipakolni az üvegeket majd elém helyezte. Elővett két tányért és rakott rájuk pár gofrit és letette a pultra. 

-Jó étvágyat-haraptam bele-Ez isteni, megtartalak-veregettem meg a vállát.

-Szeretnék egy tetkót-mondtam hirtelen.

-Hogy mit? Miért?-nézett rám furán Tom.

-Pénteken lesz Lukenak a szülinapja és megígértük egymásnak, hogy az egyikünk szülinapján közös tetoválást csináltatunk. 

-Milyeneket néztél?

-A telóm fent van de kis szolidakat szeretnék. Amúgy mikor is indul a gépetek?

-11:45-sóhajtott.

-Akkor menj és pakolj mert már fél 11 is elmúlt. 

-Kikísérsz a reptérre?

-Aham csak szólj, hogy mikor induljak. Hagyd csak majd elmosogatok te menj a dolgodra.

-Akkor rohanok-szaladt fel a szobámba majd perceken belül futott le-Majd még találkozunk-nyomott egy puszit a szám szélére majd ment is vissza a hotelba.

■■■

-Vigyázz magadra-görbültek le ajkaim. 

-Megígérem-ölelt át-Ha hazaértem írok vagy hívlak.

-Rendben-bontakoztam ki majd a családja felé fordultam-Nagyon jó, hogy végre megismerhettelek titeket, remélem még eljutok a nyáron Londonba.

-Várunk sok szeretettel-ölelt meg Niki.  

-Köszönöm. Jó utat nektek-megöleltem mindenkit majd elindultak a csekkoló felé. Még egyet utoljára integettem nekik majd én is haza vettem az irányt.

Sajnos a forgalom miatt később értem haza bár ott nagy meglepetés várt engem. Kifizettem a taxit majd elindultam a ház felé mikor megpillantottam egy személy aki a verandánkon ül.