13

376 10 0
                                    


Lisa Simons 

Karácsony. 

Ez az az ünnep ahol összeül a nagy család és élvezik egymás társaságát. Ahol újra összehozza a családot a szeretet ünnepe. Ahol szomorúságnak nincsen helye. Ahol a boldogság, a szeretet, a szerelem, a hit, a móka és még egyebek játszanak szerepet az ilyen ünnepekkor. Ahol a családi hagyományok szerint tartják meg, ahol nem számít ki milyen úgy fogadnak el ahogy te magad vagy. Ahol anya és lánya szorgoskodnak a konyhában míg a férfiak kint keresgélik a tökéletes fát ahová a Jézuska hozza majd az ajándékokat. Ahol a házat finom mézeskalács és almás-fahéjas gyertya illata öleli körbe. A mai napon beköszöntött a szeretet ünnepe, a gyerekek buzgón várják már az ajándék bontást a felnőttek pedig a korlátlan tojáslikőr fogyasztást és még több alkoholos italt gurítsanak le torkukon. Imádom ezt az ünnepet, anyával mindig készítettük a saját hazájából hozott süteményt név szerint a bejglit ami az ottani nagyszülőknél nagyon híres és hagyományos. Sütöttünk hozzájuk még mézeskalácsot amit mindig egyedül díszítettem mivel jól tudtam rajzolni így ez a feladat rám hárult. Apa és a testvérem éppen fát vágtak míg mi anyuval szorgoskodtunk majd ők ketten csillogó-villogó díszekkel dobták fel az árva fenyőt. 

Ezekre a pillanatokra mindig boldogan emlékszem vissza, ez ma sem történt máshogy. Az sulihoz menet vigyorogtam mint a vadalma a karácsony miatt feltörő emlékek miatt. 

Ma van a műsorunk.  

Mivel délután egykor kezdődik az ünnepség de mi előadók már reggel tízre haptákban kellett állnunk az előadó teremben a főpróba miatt. Egyébként nem is meséltem nektek, hogy tegnap délután felhívott minket vagyis Chris bácsit az elvonó. Értesítettek, hogy felszabadult egy hely és januárban már el is tudja kezdeni apa a programot. Nagyon boldogok voltunk e hír hallatán de én még jobban mivel nagyon sokat jelentett az, hogy vissza kaphatom a régi apukámat. Aki nem az alkoholba keresi a gyász elnyomását, aki nem lesz erőszakos. Helyette visszatér az az apuka aki mindig is velem volt, csak a boldogságom számított neki és a csodálatos munkája na meg élete szerelme anya. 

Gyorsan be is értem, utánam lassan szállingóztak az emberek. Mikor már teljes volt a létszám megjelent a tánctanárunk egyben a felkészítőnk az öreg magnójával. 

- Jó reggelt mindenkinek.- köszöntött minket.

- Jó reggelt tanárnő!- üdvözöltük kántálva. 

- Nem is húzom senki idejét. Uccu neki. Minden rendben lesz.- ezt egyrészt magának mondogatta mivel mi halál nyugodtak vagyunk. Ide olyan nem jelentkezik aki nem szereti a közönség előtti szereplést. 

A táncokat átvettük többször is ha valaki elakadt megálltunk és azt a részt újra eltáncoltuk. Majd elindultunk az öltözőbe mivel delet ütött az óra. Mi lányok piros csipkés két szoknyás egybe ruhát kaptunk aminek az alsó szoknyája egy kicsit hosszított így kilátszik az arany szövet plusz kaptunk egy arany topánkát. A fiúk pedig talpig pirosban voltak arany csokornyakkendővel és arany lakkcipővel egyeztek meg a mi darabjainkkal. Tegnap megemlítette Chris bácsi, hogy elhívja pár barátját én pedig készségesen bele is egyeztem. Bár ne tettem volna...

-Hamarosan kezdünk- kopogott be hozzánk Mrs. Bricks majd ment át a fiúk öltözőjébe. Volt bennünk egy kicsi félelem és egy kicsi lámpaláz. Tudni kell, hogy ebbe az iskolába járnak középiskolások és egyetemisták. Általában a karácsonyi műsorokat az egyetemi részen mi harmadikosak szereplünk a középiskolásoknál pedig a 11.-ek lépnek színpadra. Ez mindig így megy már évek óta. Külön- külön szoktak lenni ezek az események kora délután van nekünk egyetemistáknak estefelé pedig a kicsiknek. 

Út a biztonság felé |✔|Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang