Lisa Simons
-De én neeem akarooom-nyávogott mint egy kis cica Chris bácsi.
-Nincs semmi de.-dobbantottam egyet a lábammal.-Te mondtad szóval ne hisztiz-mutattam rá az ujjammal.
Vázolom, hogy hogyan is jutottunk el ide. Reggeli közbe Chris bácsi bedobta azt az öteletet, hogy takaríthatnánk mert már két hete nem csináltunk semmit. Belementem de minek azt nem tudom. Elkezdtük kisorsolni kié lesz az emelet és kié pedig a földszint. Az volt, aki veszít azé lesz az emelet. Háát én nyertem kő-papír-ollóban, erre bevágta a durcit Chris bácsi és egyből mondta, hogy majd kitakarítunk, ráér az. Egyből gondoltam.
Én már előpakoltam mindent, a porszívót, a felmosó szettet, a fürdőszobákhoz lévő vegyszereket és keféket. Már mindenhez neki foghattunk volna ha nem kezd el Chris bácsi felnőtt létére hisztizni.
-De ki tudta, hogy nyerni fogsz, ez igazságtalan-csapkodott össze-vissza mint egy kis óvodás.
-Én sem tudtam na. Ez még nem mentség arra, hogy ilyen szerencsétlen vagy.
-Hogy mi vagyok?-kapta rám a tekintetét.
-Semmi semmi.-csitítottam.
-Ez akkor is.. igazságtalan-húzta fel orrát és feltrappolt a szobájába
Ráhagytam a dolgot hagy duzzogjon. Addig rendbe raktam a konyhát. Feltakarítottam a pultot majd a bár pultot is a szekrényeket és a bárszékeket leporoltam. Kiszedtem a mosogató gépből a tiszta poharakat, edényeket, tányérokat és evőeszközöket. Aztán neki estem a hűtőnek.
-Ez meg micsoda?-forgattam jobbra- balra a kis műanyag dobozt amiben volt valami zöld dolog- Vajon mozog is?-felnyitottam hát nem kellemes szag áradt belőle. -Fúj Fúj Fúj- egyből dobtam is bele a kukába, majd folytattam tovább tevékenységemet.
Ezzel végeztem is feladatommal majd elsétáltam a vegyszerekkel és tisztító eszközökkel a lenti fürdőszobába. Ott gyorsan be is fejeztem majd mentem a nappaliba, ott felporszívóztam a szőnyeget meg, de előtte leporoltam mindent. Majd az előszobában lévő szőnyeget is felporszívóztam. Mivel padlófűtés van itt nálunk így nem kell sok szőnyeg kis otthonunkba.
Aztán melegítettem vizet amit felforrás után beleöntöttem. Tettem bele tisztító szert és padló ápolót is, mikor már szépen felkevertem elkezdtem vele felmosni. Azzal is készen lettem és a dolgokat lassan kezdtem el felvinni az emeletre. Megálltam Chris bácsi szobája előtt ami természetesen csukva volt.
Egy nagy sóhaj keretében óvatosan bekopogtam. Választ ugyan nem kaptam és még az ajtó is kulcsra volt zárva így csak az kívülről kezdtem el beszélni neki, hátha meghallja.
-Chris bácsi.
Semmi.
-Chris bácsi. Kérlek szépen. Fejezd be. -leültem török ülésbe szembe az ajtóval és folytattam.- Képzeld már lent mindent megcsináltam. Már csak az emelet van hátra. Egyezzünk meg valamiben.-kezdtem megelégelni a viselkedését.
-Én megcsinálom a fenti fürdőket neked csak fel kellene porszívóznod és mosnod. Kérlek szépen Chris bácsi- már a sírás határán voltam. Legurult az első könnycsepp ami Chris bácsi miatt hullattam. Lehajtottam ölembe a fejemet és vártam.
-Legyen-nyílt ki az ajtó. Amikor meglátta állapotom egyből leguggolt hozzám és átkarolt.-Sajnálom.-rákaptam tekintetem - Ahogyan viselkedtem.
-Hát eléggé gyerekes viselkedés volt ez Chris bácsi.
-Rendelek majd pizzát vigasztalás képen.
YOU ARE READING
Út a biztonság felé |✔|
FanfictionLisa Simons lassan közeledik a 20 felé. Élete édesanyja halála után romokba hull. Egy decemberi napon összefut rég nem látott bostoni szomszédjával Chris bácsival. Attól a naptól kezdve élete egyre jobb és jobb lesz. Ha szeretnétek végig követni...