Bonyolult szerelem

7.Fejezet

Olivia szemszöge :

A telefonom tükörképében néztem a nyakamat.Tényleg ki tett magáért.
Hirtelen egy óriási baromság jutott az eszembe.

-Mi ez a mosoly?Félnem kéne?

-Ide álnál elém?-megtette.

-Miért?

-Kölcsön kenyér vissza jár.

Megsem várva a reakcióját a tarkóját megfogva magamhoz húztam és ajkaimat a nyakára tapasztottam.

Szívni kezdtam a nyakát.A kezeivel megragadta a derekam és közelebb vont magához,és sóhajok hagyták el a száját.

-Liv...-nyögte.

-Sss

Áttértem a kulcscsontjára.Még közelebb vont,amitől én is felnyögtem.Majd a nyaka másik oldalára.

Éreztem hogy ő is csókokkal hinti be a nyakam.

-Khm,Khm.-hallottuk meg Lizi köhintését.

Mi gyorsan szétrebbentünk.Mindketten ziháltunk.

-Azoknak,nyoma marad.-mutatott a nyakunkra vigyorogva.

-Először is,a bátyád kezdte.Én csak visszaadtam neki.-mentegetőztem.

-Persze,persze.-bólogatott Dylan.

-Mostmár hazamehetnénk?-nézett rám Lizi fáradtan.

-Persze gyere.Sziasztok fiúk.-intettünk.

A szobámban már mindketten az ágyban ülünk egymással szemben.

-Na?Mi volt ez a "visszaadtam neki" dolog?-néztem rá.

-Ahogy mondtam.Na de mi volt Dylan és közted?Összejöttetek?-kérdeztem izgatottan.

-Igen.Azt hiszem.-harapta be a száját.

-Jaj ne.-sóhajtottam miközben hátradőltem az ágyban.

-Mi az?-kapta felém ilyedten a fejét.

-Most hogy te és Dylan együtt vagytok muszáj lesz a bátyádék társaságát élveznem.

-Nekem úgy tünt nincs ellenedre.-mosolygott pimaszul.Én válasznéppen megdobtam egy párnával.-Hé,most miért?Ha nem köhintettem volna már rég a szádban túrkálna.-vigyorgott.

-Nem érdekel.Nem fogom a barátságunkat egy fiu miatt eldobni.-mondtam feszülten.

-Jogos.-huzza el a száját.

-Na mindegy.Mit nézzünk?-böktem a fejemmel az ágy előtti falra,amin a tv van.

-Nem tudom.Öm...A vámpírnaplókat ismered?-nézett rám.

-Hogy ismerem-e?Persze hogy ismerem.Nézzük az elejétöl.De előbb szerintem én elmegyek fürödni.-Eli bólintott,én pedig egy fekete pólóval és fehérneművel mentem a fürdőbe.

Miután kijöttem Eli már átöltözve várta,hogy nézzük a sorozatot.
Már megnéztük az első öt részt.Aztán kopogást hallottunk.

-Nyitom én.-mondom.Leállítottam a sorozatot-nagy szívfájdalmamra-és lementem a lépcsőn.-Nyitooom.-kiáltom annak az idiótának,aki megállás nélkül veri az ajtót.

Amikor kinyitottam az ajtót,nem egy,hanem három részeg idiótával találom szembe magam.Ashton biztos az ajtónak támaszkodott,mert majdnem rám esett,ha nincs ott a szintén részek Lucas és Dylan.

-Már csak ez hiányzott.Mit kerestek itt?

-Miután a bulinak vége lett és mindenkit hazaküldtünk Ashton kapott egy üzit,hogy a szülei előbb mennek.És mivel nem akart ujjabb balhét ezért valahova muszáj volt hoznunk.És mi sem mehetünk haza ilyen állapotban.-hadarta Dylan,majd szájaelé tette a kezét,én pedig a csaphoz lökdöstem őt.Kiadott magábol mindent.Pfujj...

-Szóval itt akartok aludni?-húztam fel a szemöldökömet.-Rendben,gyertek fel.Fent vannak a vendégszobák.

Nagy nehezen mindhárman felcsoszogtak Ashtonnal az élen,és a 5 vendégszobából 3 elfoglalhatnak.Mielőtt bementek volna azelőtt még...

-Mi folyik itt?-Eli kilyött,egy trikóban és egy rövidnadrágban volt.Dylannek a szeme matricaként tapadt Elire a tekintete.Mondjuk Ashton sem volt máshogy.Nem látott még lányt egy szál pólóban vagy mi?-Ja,már értem.Anyáék ma jönnek igaz?

-Igen.-válaszoltam helyettük.-Fürdő a folyosó végén,ha esetleg hányni kell.Ha lehet találjátok el a Wc-t.-néztem rájuk.

-Igen is aszony.-motyogta Ashton.

-Anyád az asszony.-morgom.-Na sipirc az ágyba.

Mind azt tették amit mondtam.Mi Elivel ujra elindítottuk a sorozatot.Mikor ő is bealudt,eldöntöttem hogy megnézem a srácokat hogy alusznak e már.

Elösször Lucas szobájába néztem be.A feje az ágyrol lógott le,és horkolt.Aztán Dylan szobájába mentem.Tengericsillagké t terült el az ágyon.Aztán az utolsó szobához értem.
Viszont Ashton nem aludt.Csak a plafont bámulta.

-Miért nem alszol?-kérdezek rá.Ő rámnézett és úgy válaszolt.

-Nemtudok.De te miért nem alszol?

-Leellenőriztem,hogy hogy vagytok.Mingyárt jövök.

-Hová.....-nem fejezte be mert már fordultam is meg és a szobám felé vettem.

Felkaptam a gitáromat,és mentem vissza.

-Csússz arrébb.-mondtam az ágy közepén fekvő fiúnak.

Furcsálló tekintettel,de tette amit mondtam.

-Rajtam,ha nem tudok aludni a zene segít.-magyaráztam el neki.

Nem vártam meg a választ,elkezdtem a gitáron egy dallamot játszani.Pontosabban a Lovely akkordját.

Látszott rajta,hogy meglepődött,amiért ilyen jól játszom.Ch..kösz.Na mindegy.

Megállás nélkül játszottam a dallamot,hiba nélkül.Sokat játszottam el ezt a számot,ezért megy ilyen jól.Már harmadjára játszottam el,amikor egyenletes szuszogást hallottam magam mellöl.

Szemem sarkábol Ashtonra néztem.Már békésen aludt.Én is átmentem a szobámba,és hamar elnyomott az álom.