23.Fejezet

5K 174 10
                                    

-A feladat egyszerű.Egyikőtök felfekszik az asztalra,a másikótok pedig nézi a pulzusát a párjának,tanulmányozza.
Tegyetek úgy,mintka boncolók lennétek.Kaptok egy-egy papírt.Miután az egyik kitöltötte a lapot,a másik következik.A lap a tiétek lehet.Munkára.-tapsolt egyet,majd mindegyik padra tett két lapot.

Felkellett irni a nevünket,és a társunk nevét.

-Ki feküdjö...-kérdésemet be sem fejezhettem,már az asztalon is voltam.Ashton most komolyan felrakott.-Csaló.-morogta.

-Na szóval...-hagyta figyelmen kívül a megjegyzésemet.-Feküdj el.

Én tettem amit mond,és a térdemet felhúzva feküdtem az asztalon.

Valamiket írt a lapon.Ujjait megéreztem állam alatt,és a fejemet magafelé fordította.A szememet tanulmányozta.

-Nem tudod milyen szinű a szemem?-kérdeztem tettetett sértetséggel a hangomban.

-De igen.Viszont minden részlet számít,és így legalább van indokom hozzád érni.-vigyorgott.Én erre nem mondtam semmit,csak ujra a plafon felé fordultam piros arcal.

Kezét megéreztem a csuklómon.Érintésének hatására a hideg is kirázott-ismét-amit biztos hogy ő is észre vett.Légzésem kissé felgyorsult.

-Hmm....Gyors.-mormogta,de szája sarkán ott díszelgett az a rohadt önelégült mosolya.Ujjait végighúzva a karomon elért a nyakamhoz,és ott is kitapintotta a pulzusom.Most már 1000% hogy direkt csinálja.-Az érintésemre felgyorsul a szivverése.-írta le a papírra.

-Mi?Nem igaz,húzd át.Add ide a papírt.-nyúltam utánna.Mivel nem értem el,ezért hasba utöttem,amit meg is bántam.Fájlalva húztam vissza a kezemet.Mit ne mondjak,nagyon izmos.

-Fáj?-vigyorgott.Másik kezemet ökölbe szorítottam,és azzal ütöttem meg,persze nem erősen.

-"Fáj?"-utánoztam le,a görnyedt fiút.

-Inkább szálj le.-mondta,már kevésbé szenvedő hangon.

Leszáltam az asztalról,és ő meg a helyemre ment.

Na lássuk a kérdéseket.Át olvastam őket,és írtam is be a választ.Volt ahol alá kellett húzni,volt ahol be kellett írni.

Neme : Fiu, Lány,

Haj szine : Barna

Testalkat : Izmos

Magasság : 196cm

A multkor azon veszekedtünk,hogy folyton letörpézett,ezért én órjásnak neveztem,mire ő sértetten kilyelentette hogy : "Kikérem magamnak csak 196 cm vagyok"

Szemszin : Zöld

Nem kellett odanézzek hogy tudjam,de nekem is kellett egy indok,hogy egy kicsit nézzem.Álla alá nyultam,és magamfelé fordítottam.Elvesztem azokban a szemekben.Imádom.

Mielőtt még elkalandozhatott volna a tekintetem,folytattam a kérdések kitöltését.

Tetovállás,piercing :  Van, Nincs,

Rendellenesség,örökölt betegség : Nincs

És most jött el az,amit annyira vártam.

Ujjaimmal kitapogattam csuklóján az ütőeret,és éreztem,hogy kicsit gyors csak.Ashton szemébe néztem,és nem szakítottam meg a szemkontaktust,miközben kezemet a nyaki ütőeréhez érintettem.Éreztem,hogy egyre gyorsabban ver a szive,ami miatt nekem muszály volt vigyorognom.

-A szemkontaktus felvételekor a szive gyorsabban ver.-írtam le a papírra.Hálistennek nem kell leadni.

-Hé,ez nem ér.Kihasználtad a kémiánkat.-mondta,amitől én ledermedtem,és elpirultam.Reméltem hogy nem mond ilyeneket,de hát na,Ő Ashton Reed.A derekamtól fogva magához húzott,és a fülembe súgott,amitől ismételten libabőrös lettem,de egy paradicsomhoz is hasonithatok.-Tudod...jobban örülnék,ha ujra Te feküdnél az asztalon,de akkor a többieknek nem kéne itt bent lennie...Mert olyanokat tennék most veled,hogy még egy a templomba sem engednek be,egyikünket sem.-suttogta,és a nyakamra egy puszit nyomott.Meleg ajkai súrolták a bőrömet,és a testem még többet akart.

-Amúgy sem járok templomba.-csúszott ki a számon,egy kacér mosoly kiséretében.Ashton szeme megvillant.

-Na hogy haladtok?-hallottuk meg a tanár hangját.Mi szétrebbentünk,épp úgy,hogy ne keltsünk feltűnést,de Ashton továbbra is éhes tekintettel nézett rám.

Mivel már mindenki kész volt,a tanár azt mondta hogy az óra maradék 10 percében foglaljuk el magunkat.

A székünkre ültünk,és én a padon lévő kezeimre dőlve próbáltam aludni,amikor is egy kezet éreztem a combomon.Ashton is úgy feküdt mint én.Nem löktem el a kezét,és ő meg tudta hogy nem alszom.Élveztem az érintését,amit már titkolni sem tudok a pulzus nézős dolog után.Kösz Mr.Moris.

Keze egyre fennebb és fennebb vándorolt.Össze akartam zárni a combjaimat,de...valamiért mégsem tettem.Keze vészesen haladt a nőiességemhez.Pár centivel tőlle megált.Egyik részem örült neki hogy megállt,de a másik sóvárgott az érintése után.

Kisujjával köröket írt le a belső combomon,ami olyan jó érzéssel töltött el,hogy nem kellett sok ahoz,hogy az ölébe üljek,és megcsókoljam.

De nem tehettem,nem Eli miatt,vagy a barátságunk miatt...Hanem mert még óra van.Muszály lesz erről beszélnem Elivel.Már nem bírom tovább.Nagyon nehéz egy olyan fiúnak,mint Ashtonnak csak a barátja lenni.Az agyam és a szivem még mindig vetekszik egymással.Az agyam azt súgja,hogy nem tartana sokáig köztünk úgy semmi,nézve a lányok között terjengő hírnevét,miszerint minden lány csak a szexre jó neki,és hogy mindent megkap amit akar,bármi áron.A szivem viszont azt súgja hogy Ashton megváltozott.Nincs mindig másik csajjal minden héten,törődékenyebb lett a családtagjaival,és egy nővel sem feküdt le mióta ismerjük egymást.Legalább is,nem tudok rólla....

Bonyolult szerelemTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang