9.Fejezet

5.2K 176 5
                                    

A suli elé értünk,már senki nincs az udvaron.Ezekszerint becsöngettek.Remek.

Kiszáltunk és a bejárathoz indultunk.Én direkt lassabban mentem.Matekkal kezdünk,nem lesz baj ha kések.

A gond csak az,hogy Ashtonnak ez feltünt.

-Na neeem.Nem fogod megúszni a matekot.Szenvedsz velünk.-jött felém.Mielőtt tiltakozhattam volna a vállára dobott,és a fenekemre csapott.-Imádom a Leggins-t.-érzem,hogy vigyorog.A kezét továbbra sem vette el a fenekemről.

-Ashtooon.A kezed.Rossz helyen van.

-Jó helyen van az.

-Letöröm.-morgom felé,közben a fejem a háta közepéhez ütköződik,amikor megy.Szuper.

-Hogy mondod?Hogy tartsam ott mert nem zavar?Rendben.Nincs ellenemre.

-Feladom.-sóhajtok.

Hallom hogy Dylan,Eli és Lucas a háttérben kuncognak.Na köszi.

Valamelyik a három közül,bekopog az osztályterembe.

-Tessék.-hallatszódik ki.

-Na jó mostmár letehetsz.-kezdtem el kapálózni,de nem mentem vele semmire.

-Nem.

Közben hallottam az ajtó nyitódását.

-Jó napot tanárnő,elnézést a késésért.Többet nem fordul elő.-hallottam meg Eli meggyőző hangját.

-Tegyél már le te barom.-ütöttem a hátát,de meg sem érezte.

-Rendben,üljenek le.És Ashton,tedd le Oliviát.

-Még meggondolom tanárúr.Ez sajnos az ő hibája.

-Miért lenne az én hibám.-kérdezem a háta ütögetésével meg nem álva.

-Mert Leggins-t vettél fel..-paskolta meg a fenekemet.

Elindult a helye felé,majd letett végre,de le ültetett maga mellé.

-Én Elivel ülök.-világosítottam fel,majd az említett személy felé néztem,aki mosolygósan beszélgetett Dylannel.-Vagyis veled.-motyogom durcásan.

-Csak nem lehet olyan rossz.-forgatta meg a szemét.

Józanabb szemmel most vettem észre a nyakán lévő nagy szívásnyomokat,amiket csináltam.Enyém sem másabb.

A tanár ujra az osztályra néz,majd megakad a szeme rajtunk,pontosabban a nyakunkon.Gyorsan elfordul,és egy torokköszörülés kiséretében folytatja azt,amit edig csinált.

Órá után kisiettünk Elivel,mert nem akartunk sokáig álni a büfé előtt.Ma hét óránk lesz,és most 25 perces szünet van.

Vettem egy sonkás szendvicset és egy vizet,majd mentem is volna ki az udvarra,de csak VOLNA.

-Szálj le Ashtonrol rendben?-lépett elém egy szőke lány,akin több volt a festék,mint az egész sulin.

Erre a mondatra mindenki felkapta a fejét.Ashton már indult volna,de Dylan lefogta.

Én levettem a táskámat a vállamról,és amiket vettem azokat odaadtam Elinek.

Ilyesztő nyugodtsággal sétáltam felé,miközben ő hátrált.Addig hátrált,míg el nem esett.Jó néhányan felnevettek,de nem áltam meg.Amikor elé értem,lennebb hajoltam.

-Jól figyelj bogaram.Elősször is..Nem.Te Mondod.Meg.Világos?Másodszor.Mégegyszer a közelembe jösz..Pokollá teszem a hátralévő éfeidet az iskolában.Kitépem a kurva póthajadat,és megetetem veled.Szóval kopj le.-néztem rá a leggyilkosabb tekintetemmel.

A lány csak ilyedten bólintott.Én felegyenesedtem,és a táskámat felkapva a földről Elit kézenragadtam,és mentem is az udvarra,majd leültem.

Eli odaadta a kajámat,amit már megkezdtem VOLNA,ha a drága Ashton-aki a franc tudja hogy került mellém-a szenyám fölé nem hajolt volna,és harapott volna egy nagyot belé.

-Nem hiszem el.-csattantam fel,majd neki hátatfordítva a padon haraptam bele a szenyába.

-Jó volt a műsor.Már csak a cicaharc hiányzott.-nevetett fel Ashton,vele együt Lucas,és Dylan is akinek Eli az ölében ült.

A szendvicsembe megint beleharapott ez az éhenkórász,ezzel a felét már meg is éve.

-Kedves Eli,nem zavar hogy az éhenkórász bátyád az ÉN kajámat eszi?-néztem rá.

-Nem.-vont vállat egy vigyor kiséretében.

Két egymással szembe elhelyeszkedő padon ültünk.Én ültrm az egyik szélén,mellettem Ashton.A másik padon pedig a többiek.

Egy fejet éreztem meg az ölemben.Lenéztem a fiúra,majd felhúztam a szemöldököm,de ő csak vigyorgott.

Én sóhajtottam,és vártam hogy teljen el ez a 22 perc.Addig semleges dolgokról beszélgettünk,és észre sem vettem hogy Ashton hajával játszottam.Látszott hogy élvezi,úgyhogy egy kicsit megszivatom.Ő becsukott szemmel figyelt oda hogy a többiek miről beszélnek.Még egy kicsit játszottam a hajával,majd leáltam vele és elvettem a kezem,ő morgott egyet,majd kitapogatta hogy hol a kezem és visszarakta a fejéhez.Én ujra elkezdtem játszani a hajával,majd megint leáltam.Az egyik szemét kinyitva láthatta a vigyort az arcomon.

-Ne már Lív.-mondta.Meglepődtem a beceneven.Majdnem olyan mint amit Eli használ csak ez az ő szájábol sokkal jobban tetszett

Én csak mosolyogva megforgattam a szememet és tovább birizgáltam puha fürtjeit.

Ő a fejét a hasamhoz fordította,és úgy élvezte ahogy a hajával játszom.

-Nincs kedvetek ellógni az utolsó órát?-mondta Ashton a szemét ki se nyitva.

-De van.-mondtuk a fiukkal.

-Nincs.-mondta Eli.

-A töbség szava dönt.-mondtam.

-Jó,rendben.-forgatta meg a szemét.

Bonyolult szerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora