Bonyolult szerelem

25.Fejezet

A nap gyorsan eltelt.Ashtonnal elcsattant néha köztünk egy-két random csók,ölelés,simogatás.Megbeszéltük,hogy ma nállam leszünk.Szüleimmel már nagyon rég nem beszéltem,nem is biztos hogy otthon lesznek.

A parkolóban vagyunk,és én a motorom felé veszem az irányt.

-Nem.-mondta Ashton,amikor látta hogy őt várom,hogy felüljön mögém.

-Mi nem?-most nem értem mi a baja.

-Figyi.Jól vezetsz meg minden...De Eli beszámolója eléggé ilyesztő.

-Pedig nagyon odafigyeltem hogy ne menjek gyorsan.-morogtam.-Vigyázok rád,esküszöm.-néztem a szemébe.

-Rendben.-mondta,majd felszállt mögém,és szorosan magáhozhúzva ölelte át a derekamat hosszú,izmos karjaival.-Hmm...nem is rossz.-suttogta a fülembe.

-Meg tudnád szokni mi?-nevettem fel.Beindítottam a motort,és már mentem is.Direkt úgy mentem,hogy Ashtonnak jó legyen.

A házunk előtt leállítottam a motort és megvártam amíg Ashton leszáll.

Kinyitottam az ajtót,és beszélgetést hallottam meg a konyhábol.Anyáék itthon vannak?Ashton még nem nagyon tudja hogy milyen a kapcsolatom a szüleimmel,csak Elinek meséltem el.

Beléptem a házba,mögöttem Ashtonnal.Levettük a cipőnket,az ajtó mellé dobtam a táskámat,és elindultunk fel a szobámba.Örülök hogy Ashton nem faggat hogy miért nem köszöntem a szüleimnek,de ő ezt amúgy sem értené.

-Szeretem a lépcsőket.-mondta Ashton mögülem.Nem értettem miért.-A kilátás is,eszméletlen.-nem ér....

-Te a fenekemet stírölöd?-kérdeztem tettetett felháborodással.

-Igen.-még csak nem is tagadja...-A barátnőm vagy.Más nem stírölhet,ez az én dolgom.Aminek egyébként nagyon örülök.-mondta és felkapott,majd ment még két lépcsőfokot letojva azt,hogy ott sikoltozok a hátán.

-Tegyél le,mert le fogunk esni.Vagyis én biztos.-ütögettem meg kemény hátát,ami neki szerintem fel sem tünt.Ujra a talajt bámulva lógok a hátán.Átkarolom a hátát,és a fejemet nekinyomva várom hogy mikor tesz le.Biztos direkt megy lassan,mert már rég ott kéne lennünk.

Végül beértünk,és le is tett.Én a kezemet a szám elé tettem,és ásítottam.

-Álmos vagy?-kérdezte a nyilvánvalót.Ez amúgy aranyos tőlle.

-Nem csak elfelejtettem mit ettem reggelire,és azt akartam hogy megnézd mi az.-forgatom meg mosolyogva a szemem.Ő ezen felnevetett.-Megyek fürdeni.-mentem a szekrényem elé,és kivettem egy fekete fehérneműt,és egy nagy fekete combig érő pólót.Bementem és levetkőztem,majd a zuhany alá áltam mivel túl fáradt vagyok ahoz,hogy kádban fürödjek.Miután lezuhanyoztam,megszárítkoztam felvettem a kikészített ruhát,és kimentem.Ashton csak egy SZÜRKE melegítő nadrágban feküdt az ágyamban,és telefonozott.-Honnan van a melegítő?-próbáltam nem a kidolgozott kockahasára figyelni,ami nehezen,de sikerült.

-A táskámba volt.Bedobtam a sulicuccal együt.-ahogy hallom ő sem tudja hogy miért.Felemelte a tekintetét a telefonról,és leplezetlenül végignézett.Én az ágyhoz sétáltam majd befeküdtem és betakartam magunkat.Hozzábújtam Ashtonhoz.Megpuszilta a fejemet,és átkarolt.

-Szép álmokat.-suttogta.

-Szép álmokat.-morogtam a melkasára.Kezeimet hasán pihentettem,és az egyik kockáját rajzoltam körbe.Éreztem ahogy az érintésem alatt megrezzen.

-Szerintem te nem tudod hogy mit tudsz kiváltani belőllem.-mormogta.Én elmosolyodtam,majd abbahagytam amit csináltam,és átkaroltam keskeny derekát.

-Meglehet.De ez róllad is elmondható.-suttogom válaszként.