Bonyolult szerelem

34.Fejezet

-Szeretnéd elmondani a többieknek?-kérdeztem,miközben az utat néztem.

-Igen...de nem most.-mondta az ablakon kibámulva.Megértem őt,hiszen erről én sem akarnék beszélni.

-Rendben,akkor most nem haza megyünk mert Ashton ott keresne minket elősször.Elmegyünk valahova.Szeretnél enni valamit?

-Igen,az jól esne.Köszi.-nézett felém.

Az út további részében mindennel megpróbáltam elvonni Adam figyelmét.Sikerült is,és néha már mosolygott is,míg végül már teljesen felszabadult és nem gondolt az apjára.Egy étterembe ültünk be kajálni,mindketten gyrost ettünk,csak Adamé csípős szósszal volt tele.Néha még meg is áltam az evésbe mert teljesen ledöbbentett hogy Adam úgy eszi a kajáját mintha nem is lenne csípős.

-Mi van?Van valami az arcomon?-kérdezte mikor ismét ránéztem.Én kihalásztam a tányérombol két darab sültkrumplit,és keresztet alkottam vele,amit Adam felé tartottam.

-Távozz mutáns,sátán izé.Száműzlek a legjobb barátom testébőőől.-mondtam túljátszott ilyedséggel.

-Liv....nem is vagy hívő.-nézett rám ugy,mint egy őrültre,aki sültkrumplival hadonászik felé.Ja hogy most éppen ez történik?-És hova ez a sátánűzős izé?-nevetett fel.

-Láttad te mennyi csípősszószt tettél a kajádra?Ennyit még az ördög sem tudna rárakni.

-Szeretem a csípőset.És képzeld,nagyon finom.-vonta meg a vállát miközben kioktatott,mintha nekem nem esett volna le.

Még vagy fél órát maradtunk az étteremben.Miután kifizettük a számlát,beszáltunk a kocsiba és haza vettem az irányt.

A verandán Ashtont láttam meg.A térdére könyökölt,és fejét a tenyereiben tartotta.A kocsi hangjára felfigyelt,és felpattant a verandárol.Amint kiszáltam a kocsibol még fel sem eszméltem,de már két erős kar fonódott körém.

-Aggódtam érted.-puszilt bele a hajamba.

-Sajnálom,nem akartam hogy aggódj csak....-nem szerettem volna elmondani Adam családi ügyét addig,amíg ő azt nem mondja,ezért ki kellett találnom valamit.-Le némítottam a telefonomat,és  Adammal voltam.Tényleg sajnálom.

-Semmi baj.-az állam alá nyúlt,és megcsókolt.Miután ajkaink elváltak Ashton tekintete Adamra irányult.Már nem látszott anyira a monokli amit az apja okozott hála a jegelésnek,de azért még lehetett látni hogy ott van.-M..Mi történt?Adam?

-Ez..egy kicsit hosszú történet.El fogom mondani,csak még nekem is...fel kell készülnöm.-mondta,miközben Ashton válla felett nézett el,mert nem akart a szemébe nézni.

-Gyertek be,csinálok kakaót.-próbáltam oldani a hangulatot.Talán gyerekes talán nem,de imádom a kakaót.

A fiúk mosolyogva követtek,gondolom ők jól szórakoznak rajtam.

Csináltam mindannyiunknak kakaót,és a pult melletti székekre ülve iszogattuk a meleg italt.