Bonyolult szerelem

28.Fejezet

Ashton szemszöge :

-Akkor ezt megbeszéltük.-vált el ajkaimtól álmaim nője.

-Igen,meg.-egy puszit nyomott a számra,és lemászott róllam.Én megbabonázva néztem,ahogy előkészíti a dolgokat a készülődésre.

-Szerinted kiengedve legyen,vagy copfba?-imádom hogy ennyire érdekli őt a véleményem.Nem is tudom hogy érdemeltem őt ki.Kedves,okos,tehetségesen zenél,jól motorozik,ért az autókhoz,és nem utolsó sorban gyönyörű.Kell ennél több?-Ash,baj van?-jött közelebb.Ja,és törődékeny.

-Ja,nem.Csak elgondolkodtam.-mosolyogtam rá.-Legyen kiengedve.-ő egyetértően bólintott,és egy csókot nyomott a számra.

Ash....milyen jól hangzik a szájából.

Néztem ahogy az asztalára rak egy fésűt,és az ékszerei között kezdett kotorászni.Kiválasztotta a számára tetszőleges ékszert,és azt is az asztalra tette.

Volt időm egy kicsit jobban körül nézni.Fehér fal,piros led.Egy nagy ágy(amin most én vagyok elnyúlva),egy külön fiókos szekrény,amin Dante van a terráriumban.Van egy íróasztal,és egy ajtó,ami gondolom a fürdőbe vezet.Van egy nagy szekrény,ami előtt most áll.Lehajolt és kivett egy magassarkút.Tekintetem formás fenekére tévedt.Aztán a magassarkúra,aminek a gondolatára megborzad minden férfi,velem együtt.

Csippant a telója.A készülék felé kaptuk a fejünket.Én teljes mértékben megbízom Lívben.Ezért sem nyúltam a telefonhoz.Látszik rajta hogy ő is úgy érez ahogy én.

-Eli azt írja hogy hatkor itt lesznek.És hogy a buli hétkor lesz.

-Most menyi az idő?-néztem rá,miközben mellém mászott,és hozzámbújt.

-Fél öt.

-Oké.Akkor majd menjünk át hozzám hogy én is el tudjak készülődni.

-Rendben.-egy kis szekrényben kezdett el keresni valamit.Előhúzott egy számomra nagyon is ismerős dobozt.

-Na ne.Azt hittem nem lehetsz még tökéletesebb,de tévedtem.-mondtam miközben nagy mosollyal fogadtam el a felém nyújtott konzolt.

-Ugyan.-mellém ült az ágyra miután rácsatlakoztatta a tv-re a játékot.

Fél óra,de lehet hogy egy óra játszás után már döntetlenre áltunk.A mostani verseny dönti el,melyikünk nyer.Igaz hogy ha nem vontam volna el a figyelmét akkor nem lenne egy pontom sem,de az más téma.

Még a csengőre sem figyeltünk,csak játszottunk.Hallottuk a bejárati ajtó nyitódását.Mostmár mindegy,mingyárt ott vagyok a célnál,de Lív kocsia mingyárt megelőzi az enyémet.Hogy lehet ebben anyira jó?

-Igen,nyertem.-kiáltott fel,miközbe a levegőbe boxolt.-Kár hogy nem fogadtunk,majd talán máskor.-vigyorgott a képembe.

-Már 6 óra,ha nem vettétek volna észre.Sőt,már 5 perce elmúlt.-hallottuk meg Eli hangját.

-Ugyan Eli,az az öt perc...-forgatta a szemeit.Dylannel,Lucassal és Adammal lepacsiztunk,és magukra hagytuk a lányokat had készülődjenek.Átmentünk hozzám,és mi ott öltöztünk át.Fekete póló és ugyan olyan színű farmer.A diúk is ugyan így öltöztek.

Visszamentünk Lívékhez,és a nappaliban vártuk őket.Nem látom sehol a szüleit Oliviának.Gondolom megint nincsenek itthon,el sem birom képzelni min mehet keresztül.

Hét óra lesz 20 perc múlva.A lépcső felől beszélgetést hallottam,ezért odakaptam a fejem.Eli egy szürke csillogó,térd fölé érő,testhez simuló ruhába volt.Tekintetem Lívre vándorolt.A ruha a combja közepéig ért,és nagy rálátást nyújtott kívánatos combjára,és  kiemelte a tökéletes idomait.A magassarkú kiemelte fehér lábait.Hullámos,sűrű fekete haja ki volt engedve.A sminket nem vitte túlzásba.Nincs rajta anyi vakolat mint az essigi lányokon akikkel dolgom volt.Legfeljebb egy kis szempilla spirált vagy mit használt, és ennyi.Természetes rózsaszín ajkai igen hivogatóak voltak.

Leplezetlenül bámultam,és észre sem vettem hogy leértek.Lesokkolva figyeltem az én gyönyörű barátnőmet.Dylannek ugyan ez a reakciója volt Elire.Ebben biztos vagyok.

Az első ami eszembe jutott,hogy aki kezet emel.rá,vagy csak bepróbálkozik nlála...nagy vérrontást rendezek az tuti.

-Na mi van szép fiu,ki ne follyon a nyálad.-nevetett fel Lív,ezzel visszahúzva a gondolataim tengeréből.

-Gyönyörű vagy.-mondtam,és magamhoz húzva megcsókoltam.