Bonyolult szerelem

12.Fejezet

Csak néztem a táblát,miközben a többiek a terembe jöttek be a diákok.A szék kihúzódott mellettem.Szerencsémre Adam ült le.

-A legjobb barátom nem fog jobban összetörni.-mondta.

-Köszi,de nyugodtan ülj vissza Mellé.-böktem a fejemmel Lucas felé.

-A barátságunk fontosabb.-mosolygott.

És akkor bejött Ő.A tekintete rögtön megakadt rajtunk.Én az ablakon néztem ki inkább.Elindult a padunk felé.

-Ez az én helyem.-mondta Adamra nézve.

Mi ignoráltuk.Adam a telóját nézte,én pedig továbbra is az ablakon bámultam ki.Elire tévedt a tekintetem.Értetlen tekintetére én csak megráztam a fejem.

-Ashton,ülj le.Becsengettek,ha nem vetted volna észre.-mondta a tanár gúnyosan.

Szó nélkül leült Lucas mellé.Megrezzent a telefonom.

Ashton : Had magyarázzam meg

Liv : Nem kell nekem magyarázkodnod,nem vagyunk együtt.Nem kell nekem beszámolnod kinek a torkán dugod le a nyelvedet.-küldtem el neki.

Még sokat rezgett a telefonom.De óra közepe felé már megszünt.

Megint rezgett a telóm.Elegem lett,ezért megnéztem.Vagy 10 üzenet jött Ashtontol.De az előbbi Adamtol jött.Előbb elolvastam azt a sok üzenetet.

Ashton : Liv,kérlek csak engedd hogy megmagyarázzam.

Ashton :Liv.

Ashton : Tudom hogy megkapod az üzeneteket,hallom ahogy rezeg a telód.

Ashton : Ne ignorálj.

És még ezekhez hasonló üzenetek voltak.

Aztán megnéztem Adam üziét.

Adam : Nem lehet hogy féltékeny?

Olivia : Mire?Nincs joga a féltékenységre.És okot sem adtam rá.Vagy talán rád másztam?

Adam : Nem.😂

Olivia : Örülnél ha egy bizonyos személy mászna rád mi?😏

Adam : Kabd be.😂

-Mi olyan vicces ott hátul?Esetleg megosztanátok az osztállyal is?-nézett ránk szúrós tekintettel a tanár.

-Nem.-vágtuk rá gyorsan.Észre sem vettük,hogy nevettünk.

-Ezesetben fáradjanak az igazgatóhoz.-mondta dühösen.

-Oké.-vontam vállat.-Gyere.-vigyorogtam.

-Rendben.-vigyorgott ő is.

Felkaptuk a táskánkat,és mentünk is.Éreztem hogy Ashton végig követ a tekintetével.De nem érdekel,megbántott.Mondjuk nem értem hogy ez engem miért bánt,de bánt.

A folyosóra érve egymásra néztünk,és megszólaltunk.

-Menjünk a zeneterembe.-mondtuk.

Ezen felnevettünk.

-Kövi szünetben talán jobban is megismerhetnés a többieket.-dobtam fel az ötletet,miközben Dylanre,Elire és Lucasra gondoltam.

-Ez jó ötlet.Na menjünk.-indult el az ellenkező irányba.Én ezt szóvá is tettem.

-Adam.-visszafordult hozzám.-Arra kell menni.-mutattam magam mögé,ahol a helyes irány van.

-Oh,persze.Tudtam ám....csak nem sejtettem.-morogta a végét.