Gólyatábor

14. Rész

A mondatom végénél megláttam őt. Őt, akit próbáltam kiverni a fejemből azok után, amit tett velem. Ő állt ott, Kornél. Abban a percben elfelejtettem, hogy miért jöttem. Az ő arcán is ugyanezt láttam. Mármint, hogy meg van lepődve, valószínű nem rám gondolt.
-Én öm.. Szóval.. Csak... - kezdtem akadozni, és próbáltam nem elsírni magamat.
-Te vagy az új "lakó", igaz? A másik irányban van a szobád. Siess. - nézett el a fele mondandójánál. Összetőrve bólintottam egyet és a szobámba mentem a telomért. Gyorsan letöröltem a könnyeimet és gondolkoztam.
Gáznak tartottam azt, hogy ismét találkozok vele, leblokkolok és újra könnyezni fogok. Ezt nem akartam, szóval kitaláltam azt a tervet, hogy eljátszom, hogy van egy pasim, és épp akkor hívott telefonon. Legalább látni fogja, hogy már nem agyalok rajta.
Így is tettem, amint kiértem, éreztem, hogy néz, szóval eljátszottam, mintha valaki hívna, majd felvettem.
-Szia kicsim - közeledtem a lifthez- nincs semmi különös. Ahogy hallom, te már megint edzel. Igen, jól vagyok. Mikor találkozunk? Már nagyon hiányzol - mosolyodtam el majd óvatosabban Kornélra néztem, de ő nem figyeltem rám. - jövőhéten, szuper, már alig várom. Persze persze, menjél csak, jó edzést. Szia mano"-raktam le" mikor a liftnél voltam-köszönöm - mondtam ki mosolyogva, majd a liftbe szálltam és elmentem azzal.
El se hiszem, hogy ezt tettem... Behazudtam, hogy van barátom.. De ez nem ciki, Kornél nem is figyelt rám. Talán ő már nem érdeklődik irántam. Kicsit fáj, de nem tudok mit tenni.
Mikor beértem az aquapark részébe anyámékkal futottam össze, akik aggódva néztek rám, mert eddig engem kerestek. Én csak megnyugtattam őket.

Sziasztok, köszönöm, hogy néhányan kommentet is írtak❤️, hálás vagyok nekik❤️❤️. Ne haragudjatok, hogy annyira sok helyesírási hiba, vagy értelmetlen mondat van, ritkán szoktam visszaolvasni, ám mikor megteszem, mindig találok benne hibát🥺😢. Bocsánat ezekért. Remélem, hogy ez a rész is tetszett. További szép napot és ne felejts el mosolyognii! 🥺❤️❤️