Lassan elérkezett a várva várt október. A szoba készen állt a kis csöpség befogadására.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Éppen csináltam az ebédet, már kész is voltam, de mikor ki akartam rakni az asztalra éreztem, hogy elfolyt a magzatvízem. Kornél azzal a lendülettel vitt a kórházba, ahol rengeteg idő után sikerült megszülni.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Összesen három napot feküdtem bent a babával a kivizsgálás miatt. Szerencsére nem volt semmi baj. Mikor hazamentem egy meglepetés bulival fogadtak, amin meglepődtem. Anyáék már rohantak a babához, a többiek pedig mosolyogva adták oda nekem az ajándékokat, melyeket nem győztem pakolgatni az asztalra.
-Olyan kis aranyos. Szia Kornélia, én a nagymami vagyok. Szia kincsem-mosolygott anya. Kornélra nézve már emelt is fel és szorosan átölelve megcsókolt.
-Csodálatos vagy kicsim. Én bátor ifjú jegyesem. Nyáron lesz az esküvőnk-suttogta én pedig lefagytam.
-Mii?-néztem rá elkerekedett szemmel.
-Jól hallottad kicsim. Már a helyszín is megvan.
-Manó, előbb szólni kellett volna.
-Meglepi-suttogta.
-Haragudni fogok-néztem rá durcin.
-Dehogy fogsz-csókolt meg ismét, majd véletlen ásítottam-Pihenj le egy picit, utána még beszélgetünk.
-Biztos?
-Igen-mosolyodott el, majd elengedett. Biccentve bedőltem az ágyba és pillanatok alatt elaludtam.
