Veled megéri

11. Jace

Kifújva a levegőt és a felgyülemlett feszültséget, dőltem neki a falnak, oda, ahol egy perce még Avery-t csókoltam.
Ennyit arról, hogy lassan fogok haladni... -
A tenyeremet végig húztam az arcomon.
Tiszta hülye vagyok, hogy arra kértem, hogy aludjon nálam...
- Elérték a buszt a lányok? - lépett mellém Jimmy és rágyújtott egy cigarettára.
Most nekem is nagy kedvem lett volna levezetni a töltést, abban az egyszerű mozdulatsorban, amit Avery gerjesztett bennem. Jó lett volna kifújni a frusztráltságomat a füsttel együtt. De már évek óta nem gyújtottam rá, nem most fogom újra kezdeni.
- Remélem. Még nem ment el a busz. - feleltem.
Ez, egy kurva nagy hazugság volt, valójában azt reméltem, hogy nálam kell aludnia. Még Rozie-nak is találtam volna helyet, csak Avery velem maradjon!
A megálló a sarkon túl volt, és azért is vártam még kint, mert a busz útvonala erre vitt el és látni akartam, hogy minden oké.
- Azt hiszem, ennek a marhának bejön az Angyalka. - mondta, majd beleszívott a dohányba.
Igen én is észrevettem, hogy Jeff túl sok hülyeséggel traktálta. Ebben a pillanatban fordult be a busz én meg magamban azért fohászkodtam, hogy ne legyen rajta.
Majdnem üresen, haladt el előttünk és a remény egyre erősödött bennem.
Itt maradt...
De aztán megláttam, hogy ott ülnek a busz hátuljában. Integetett nekünk, majd visszafordulva küldött egy csókot.
Csessze meg, még ez is kurvára bejött...
- És... Avery? – kérdezte Jimmy sejtelmesen, aki még mindig integetett nekik.
- Klassz csaj…- feleltem elmélázva. Valójában fogalmam sem volt mit mondhatnék róla.

 - Ha nem ismernélek, azt hinném, hogy jártok…- mondta - De az köztudott, hogy te olyat nem szoktál. Akkor mi ez az egész?

Egy ezer pontos kérdés…

- Jól elvagyunk. – rántottam meg a vállam, de rohadtul reméltem, hogy ennél azért sokkal több van.

- Jó oké… Csak érdekelne, most meddig tart a dolog. Esetleg megvigasztalnám, ha már neked nem kell.

Komolyan olyan érzés nyilallt belém, mintha gyomorszájon rúgott volna. Az izmaim megfeszültek, és ha nem láttam volna azt a rohadtul idegesítő önelégült vigyorát, és nem ismerem pelenkás kora óta, ezért azt hiszem megütöttem volna. Tudtam, hogy csak próbára tesz, és akkor sem csinált volna ilyet, ha tényleg bejön neki Avery.

- Látnod kéne magadat! Komolyan! – röhögött, majd szívott egy utolsót a cigiből, majd az úttestre pöccintette a csikket.

 Figyeltem, ahogy a parázs kiesve arrébb pattog. Jimmy zsebre dugta a kezét, és engem fixírozott.

- Szerintem ezt most ne kúrd el…

Rohadtúl találó volt, bíztam benne, hogy még nem történt meg, mondjuk akkor, amikor legelőször nem bírtam magammal. Hát- magamban felnevettem az emlékre- meg vele se…

Összegezve az estét, úgy ítéltem meg, hogy jó irányba haladnak a dolgaink. Baromi fontos volt nekem, hogy a bandával, jól kijöjjön, mert ők a második családom. Sokszor az első…

Bármennyire is tetszik, ha ez nem működik, akkor köztünk se működhetett volna.

- Helyes csaj, mi?- pillantottam oldalra.

- Ja, az. – bólogatott Jimmy.- Szerintem köszönd meg a húgodnak!

Fuuu… Katie… Vele még mindig nem igazán voltam beszélő viszonyban. Rohadtul felcseszett vele, hogy hazudott a múltkor. De ja, lehet a két húzása kiegyenlíti egymást…