Veled megéri

30. Jace

Egyelőre egyedül voltam a próbateremben és próbáltam zenét faragni a gondolataimból. Nagyjából csak pötyögtem valamit, az agyam meg teljesen máshol járt.

Azon gondolkoztam, hogyha most kapnánk meg életünk nagy lehetőségét, az biztosan elúszna. Ahogy most állnak a dolgok...

Nyílt az ajtó és az az ember lépett be, akivel most kicsit sem akartam egyedül maradni. De hát az élet szeret velem szórakozni!

- Csá. - közöltem nagyon kimérten. Részemről az udvariasság letudva.

- Helló. -viszonozta hasonló lelkesedéssel.

Lepakolta a cuccait és előszedte a gitárját. Kezdett gáz lenni a szitu, mivel még jamelni se tudtunk, mint máskor, ha így értünk ide. Csak fogyott köztünk a levegő, beszélni egyikünk sem volt hajlandó. És az egész baromira idegesített. Már épp úgy döntöttem hogy a legújabb hobbimnak hódolok, és kimegyek rágyújtani amikor inkább mégiscsak felé fordultam.

- Tudod, elég fasz dolog volt, hogy a múltkor, nem mondtál semmit. Talán a többieknek is tudni kellene, hogy buksz a csajomra...

- Jobbat érdemel nálad...- mondta keserűen.

- Téged? - kérdeztem gúnyosan.

- Én nem basznám át az első adandó alkalommal. - nézett rám eltökélten.

- Hát, haver, ez sosem fog kiderülni...

- Majd meglátjuk Jace... Van ami nem változik...

- Mire célozgatsz? - kérdeztem felindultam és felé léptem.

- Arra, hogy mind ismerünk. Nem tudsz egy csajnál megállapodni, és Avery hamarosan a felejtőbe kerül, ahova a többiek... Csak bántani fogod... De akkor én ott leszek.

- Álmodozz csak! Soha nem lesz semmi közöd hozzá.

- Bazd meg Jace!- fakadt ki Jimmy, ami egy kicsit azért meglepett. - Bármelyik csajjal kavarhatnál, miért éppen Avery kellett?

Erre egyszerű válaszom volt.

Mert ő tökéletes.

- Azt hiszed, hogy össze jött volna veled, ha én nem vagyok képben?

- Nekem már azelőtt is kellett, mielőtt te észre vetted volna! Mit gondolsz mi a faszért akartam mindig a Hurricane-be menni? Azért mert ő ott volt. Aztán jöttél, és egyik pillanatról a másikra már dugtad... És vele is ugyanazt csinálod, mint a többi csajjal! Kibaszottul elegem van belőled Hill!

Köpni nyelni nem tudtam, a kirohanásától, erre nem számítottam, de az elmélete azért több helyen hibázott.

- Avery teljesen más, mint a többiek. - szögeztem le.

- Ugyan már! És meddig? Még egy hónapig? Kettő?

Rohadtul nem ő volt az az ember, akivel az Avery-ről szőtt elképzeléseimet szerettem volna megvitatni. Már, nem.

- Semmi közöd hozzá, hogy mi van köztünk, vagy hogy mik a terveim vele.

- Terveid.. Jah persze...- dohogott.

Kezdtem kurvára bepöccenni, aztán már megint ott tartottunk, hogy a gallérját markoltam és legszívesebben a falhoz nyomtam volna.

- Kurva életbe srácok! Ne csináljátok már!- rontott be Jeff és szétszedett minket.

Elhátráltam és jobbnak láttam, ha elszívok vagy három cigit.

Jeff is utánam jött.

- Mi van dumáltatok? - kérdezte.