22. Avery

3.3K 88 2
                                    

A selymesen puha fekete pléden, feküdtem, amit Jace kifejezetten erre az alkalomra vett. Meztelen hátamat kellemesen melegítette, míg a testem többi részén egyelőre borzongás hullámzott.
Őt néztem, amikor a lábaim közé hajolt, a szemem előtt vibráló friss vörös tetoválást.
A fülembe visszacsengett, amit mondott.
"Szeretlek Avery"
Sóhajtva fújtam ki a levegőt, a haja kellemesen cirógatta a combomat, majd megrándultam, és felnyögtem a határozott érintésére.
- Még ne! - búgta érzéki mély hangján. - Majd akkor nyögj így, amikor festettem rád, és benned leszek.
Mintha ezt irányítani tudnám…
De ettől is csak még jobban beindultam!
Eszembe jutott, hogy ő még mindig nem tudja, hogy most már gyógyszert szedek. Újra megrándultam, de ez most nem ő volt, hanem az, ahogy elképzeltem, magunkat.

Hevítette a testem, aztán amikor már vergődve követeltem, ott hagyott kielégületlenül.
Akkor nyúlt az ecsetért, amit a tintába mártott, azután a vállamhoz érintette, és a bőrömön elhúzta. Az ecset mozgása kellemetlenül hideg érezéssel siklott.
Egyre lejjebb haladt, már a melleimen járt. Valamit írt, nem csak céltalanul festett.
- Milyen érzés? - kérdezte, miközben a szememre emelte kíváncsi ködös kék tekintetét.
- Hideg és nedves.
Azt is mondhattam volna, hogy nem jó.
Még mindig a szemeimet fürkészte.
- Én azt szeretem ha forró. - mondta, azután azt a kezét, amiben nem az ecsetet tartotta, a combom közé vezette. Finoman dörzsölni kezdett, még most is nagyon érzékeny volt ott mindenem és a testem folyamatosan megvonaglott, a keze gyorsabb mozgásáért. De nem változtatott a tempón, csak tartotta a vágyat bennem, nem akart kielégíteni.
Miközben simogatott újra folytatta a festést. Már egyáltalán nem a tinta hidegségére figyeltem, ahogy lassan betölti a testem. Néztem Jace-t, aki egyáltalán nem játéknak vette. Végig komoly volt, szinte összevont szemöldökkel koncentrált.
Aztán becsuktam a szemem, élveztem a szemhéjamon átszűrődő halvány világítást. Jace csak az egyik oldalamra festett, amikor a hasamhoz ért, letette az ecsetet, és az izgatásomat is befejezte.
- Kész? - kérdeztem és kinyitottam a szememet. De akkor már éreztem a hajának cirógatását a köldökömön, a csókját, ahogy a festetlen oldalamon végig halad, mellém feküdt majd kissé rám fordulva megcsókolta a számat is.
A testem már zsibongott a sok ingertől, és szeretkezni akartam vele.

Elhúzódott, és megcsodálta a művét. Kicsit felemelkedtem és láttam, hogy kanjikat festett rám.
Szent ég... Ezeket meg honnan ismerte?
De akkor mást is észrevettem, ahogy az oldalán feküdt és a testén futó egyik vonal az én testembe ütközött.
- Folytasd ezt. - kértem és végig húztam az ujjam a mintáján.
Nem kérdezett, csak az ecsetért nyúlt, majd abból a pontból kiindulva ahol a testünk találkozott, és az ő tetoválása véget ért, vonalat húzott, mintha csak az ő mintája folytatódna. Már rajtam is futottak az ő vékony és vastagabb vonalakból álló tetoválásai.
Felkönyökölve néztem meg, majd hirtelen izgalom lett úrrá rajtam.
- Fotózd le! Ezt akarom!
Most nem értette miről beszéltem, mert homlok ráncolva kérdőn nézett rám. Aztán megmagyaráztam.
- Ezt akarom magamra tetováltatni!
Nem nyúlt a telefonjáért, hanem az arcomhoz ért.
- Tökéletes vagy... - lehelte a számra. Majd belefeledkeztünk a féktelen csókolózásba.
Amikor elhúzódott, a kezébe adtam a telefont, majd egy szexi pózba nyújtózkodtam.
- Biztosan akarod, hogy erről képet csináljak? - kérdezte tétovázva.
Kettőnk között úgy éreztem, hogy ez rendben van. Nem akartuk senkinek mutogatni, legfeljebb csak Daisy-nek, hogy ennek nyomán elkészíthesse az én tetoválásomat is.
- Megbízom benned Jace.
- Nem kéne... Máris óriásplakátban gondolkodom...
Elnevettem magam.

Megvártam míg elkészítette a képet, azt hiszem többet is csinált. Azután felkeltem, és a szekrényem ajtaján lévő egészalakos tükör elé álltam. A bal oldalamon japán írásjelek futottak le a hasamig. Elképesztett, hogy Jace le tudja őket írni. Ismertem a jelentésüket, mert az egyik nyelvóra, amit felvettem a japán volt.
- Miért pont ezeket írtad rám? – kérdeztem. Láttam a tükörben, ahogy mögém lép, és éreztem a kezeinek melegét, ahogy a hasamra csúsznak.
- Ezt jelented nekem. - mondta lágyan.
Végig mentem a szavakon, és magamban kimondtam őket.
Szerelem, béke, szenvedély, otthon, barátság, vágy, - az utolsónál elnevettem magam.
- Karácsony, Jace? - kérdeztem felé fordulva.
- Mert az olyan békés, meghitt, ünnepi....
- Nem is tudtam, hogy szereted a karácsonyt. - mosolyogtam és most a tükörből néztem őt, minket.
- Ki nem szereti a karácsonyt?- vigyorgott.
Igaz, arról még nekem is szép emlékeim voltak.
Az ujjaim végigszaladtak a megszáradt festéken, azon a vonalon, aminek a folytatása rajta volt. Ő a tükörből követte a mozdulatot, majd az ő ujjait is éreztem az enyémek mellett.
A tekintetünk a tükörben találkozott, azután pedig csak sodort minket a vágyakozás. A tükör előtt csináltuk, ami elképesztően izgató volt, aztán a földön. Éreztem, ahogyan kezdett távolodni, sokáig szeretkeztünk, biztosan tudtam, hogy már a határán volt, hogy elmenjen, nekem is csak másodperceim voltak hátra, és tudtam azt, amit ő még mindig nem. A dereka köré kulcsoltam a lábam és a csípőmmel mozgásra késztettem. De ellen állt, és szinte ijedten, értetlen arccal nézett rám.
- Mi fenét csinálsz?
Elakartam menni, már csak egy kicsi kellett, továbbra is mozogtam, aztán megvolt és a gyönyör édesen erőteljesen hullámzott végig rajtam.
Jace viszont teljesen befeszült, ideges és merev volt. Tudtam, hogy most önző voltam, de abban a pillanatban ott a határon semmi más nem érdekelt.
-A kurva életbe Avery! Meg ne mozdulj! - mordult rám ingerülten.
- Élvezz belém. - mondtam. És látni akartam a dühöt az arcán mielőtt folytattam. Nem tudom miért, de tetszett. - Nem lesz baj. – nyugtattam meg. - Fogamzásgátlót szedek.
- Miért nem mondtad? - mondta még mindig idegesen.
- Meglepetésnek szántam...
Ő viszont ahelyett, hogy folytatta volna, legördült rólam és a padlóra feküdt.
Egyik kezével a homlokát fogta és még mindig hihetetlenül feszültnek tűnt.
- Ezt kurvára fejezd be! - mondta zakatoló szívvel, a mellkasa fel-le járt. De a vágya láthatóan nem csillapodott.
- Oké - feleltem, és ráültem, amit ugyan nem nehezményezett, de a pillantásával éreztette, hogy most nem erre gondolt.
Aztán én kezdtem mozogni, ő pedig átadta magát nekem, figyelte a ringatózásomat, a jeleket a testemen.
Felült, és a csípőmet gyors mozgásra kényszerítette azután nem sokára ő is elment. Mindketten pihegve nyúltunk el a földön.  Egy perc sem telt el Jacenek hívása volt.
A telefon után nyúlt és felvette.
A vonal túlsó végén tisztán hallottam Julie ideges hangját.
-A francba Jace! Miért nem veszitek fel azt a rohadt telefont?!
- Nem akarod tudni. - vigyorogta Jace.
- Most, fogd be, jó? Nem sokára ott vannak Avery szülei, és díjaznám, ha téged nem találnának vele!
Azonnal felpattantam és a telefonomon meg nyitottam az üzeneteket, aminek jó része Julitól jött, meg hívásom is volt pár. Egyet anyutól kaptam az állt benne:

Veled megériHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin