Eső után szivárvány

Part 8

Pierre

Miután újra hallhattam a lány hangját sokkal boldogabb voltam. Tudtam, hogy jól van és minden rendben van vele, de féltem attól a bizonyos találkozástól. Olyan ez mint, mikor először nyertem versenyt vagy kaptam valamit amiről eddig álmodoztam, de rá kellett jönnöm, hogy ez a valóság és nem egy szép álomvilág. Végre újra láthatom, hallhatom mézédes hangját és elveszhetek gyönyörű íriszeiben. Tanácsot kértem szinte mindenkitől, hogy hova vigyem vagy mit csináljunk. Nagyon segítőkészek voltak. Igaz Dany, Lando és Max poénkodtak rajta, hogy nem tudok kitalálni semmit és, hogy ilyennek még sose láttak engem ezelőtt.

-Szia Pierre.-köszönt Carlos, ahogy belépett a hotelbe.

-Szia Carlos! Mizu?-ültem le egy kanapéra vele.

-Csak a szokásos. Lando és Daniel megint valami baromságot csinálnak és nem volt jobb dolgom.-mondta unottan.

-Tudod, hogy mindig ilyenek.-próbáltam komoly lenni, de közben majd megfulladtam a röhögéstől.

-Na, de térjünk át a te titkos barátnődre.-támaszkodott meg térdén.

-Egyrészt nem titkos, másrészt nem a barátnőm.-mondtam felkapva a vizet.

-Ugyan már! Ha tőlünk kérdezed, hogy hova menj vele, mit vegyél fel meg ilyenek, akkor elég komolynak hangzik.-húzogatta szemöldökét.

-Hosszú sztori.-mondtam magam elé bámulva.

-Van időnk.-kacsintott rám és hátra dőlt.

Ezután elmeséltem neki minden apró részletet az elejétől. Eléggé meglepődött mikor Kate neve is elhangzott Rose mellett, de nem vetett meg érte és mondta, hogy vele és Isaval is így volt és azóta boldog kapcsolatban élnek.

-Szereted?-tette fel a kérdést egy kis hallgatás után.

-Nem tudom. Lehet olyat szeretni, akivel 3 hónapja nem beszéltél és távol vagy tőle?-tördeltem ujjaimat.

-Persze, hogy lehet. Igaz, távol vagytok egymástól, de a szívetek tudja, hogy bármit megtennétek a másikért bármi is van.-mondta és felkelt.

-Igazad van. Köszönöm a segítséget.-mosolyodtam el.

-Ugyan. Amúgy vidd el piknikezni valami szép helyre és vigyél neki rózsát. Biztos szereti, ha a neve is az.-kacsintott és elindult a lift fele.

Ezután én is a szobám fele vettem az irányt és gondolkodni kezdtem. Jól döntöttem, hogy elhívtam? Jó ötlet ez? Ilyen gondolatok bombáztak miközben az ágyon feküdtem és a plafont bámultam. Valaki kopogott ezért felkeltem és ajtót nyitottam a rég jól ismert barátomnak. Aki egyből lefeküdt a kanapéra.

-Szia Charles. Gyere csak beljebb, foglalj helyet nyugodtan.-mondtam unottan.

-Bocsi Haver. Na mizu, kitaláltál valamit?-húzogatta a szemöldökét.

Komolyan ez mindenkinek a mániája?!

-Igen, vagyis Carlos segített és mondott egy remek ötletet.-mondtam és leültem mellé.

-Milyen tanácsot adott Mr. Chili?-kérdezte nevetve.

-Azt mondta, hogy vigyem el piknikezni.-mondtam rá emelve a tekintetem.

-Hmm nem is rossz ötlet.-dörzsölte állát majd felállt és ki viharzott az ajtón, majd 5 perccel később utcai ruhában tért vissza.

-Te hova?-kérdeztem szemöldökömet ráncolva.

-Hát vásárolni okos. Holnap van a "randitok".-rajzolt idézőjeleket.

-Basszus tényleg!-néztem a naptárra.-Adj 5 percet.-rohantam be a szobába öltözni.

20 perccel később már a kirakatokat néztük a plázában és egy piknik kosarat kerestünk meg hozzá dolgokat. Találtunk is egy kis kosarat, amit meg is vettünk, majd hozzá az apróbb dolgokat is. Ezután még nézelődtünk és ezután elmentünk nekem ruhát venni.

-Nem is tudom Haver. Jó ez a póló vagy a másik legyen.-álltam előtte tanácstalanul.

-20 perce is ezt kérdezted és mondtam, hogy legyen a fehér hozzá meg egy fekete farmer és kész.-zárta le ennyivel.

-Jó oké.-tartottam kezeimet megadóan felé.

-Este áthívom a fiúkat és átbeszélünk mindent és segítünk holnap, hogy minden jól menjen.-mosolygott rám.

-Köszönöm. Nagyon hálás vagyok nektek.-mosolygtam már én is.

Ezután elintéztünk mindent és már a hotelben voltunk. Felmentünk a szobánkba, majd 7 körül lementünk vacsorázni a fiúkkal és megbeszéltük, hogy 8 körül jönnek. Vacsora után feljöttem és gyorsan megfürödtem és összepakoltam, majd kopogást hallottam így azt ajtó felé vettem az irányt. Mikor kinyitottam 8 pilóta társam állt ott.

-Sziasztok fiúk!-lepacsiztam mindenkivel.

-Csao Haver.-jött oda mellém Charles.

-Na szóval mit kell tudni a csajról?-vágott a közepébe Max.

-Na, hogy az elején kezdjem...

Mindent elmeséltem nekik pont úgy, mint Carlosnak is. Mindannyian elismerően bólogattak és elmeséltem a holnapi tervet és, hogy kéne a segítségük is.

-Mit szóltok hozzá?-kérdeztem izgatottan.

-Én benne vagyok.-mondta Charles és Carlos egyszerre.

-Én is.-mondta Lando.

-Max, Dany, Mick, George, Yuki?-kérdeztem és rájuk néztem.

-Részünkről oké.-mondta Dany helyettük is.

-Köszönöm fiúk, ha ti lennétek nem tudnám mit kezdenék magammal.-mosolyodtam el.

-Mi a terv?-dőlt előre Mick.

-A terv 3 részből áll össze....

Elkezdtem kiosztani a feladatokat a 8 fiú között és, csak remélni tudom, hogy minden jól fog menni holnap. Éjfél volt, mikor Charles is elhagyta a szobámat. Ezután csak bedőltem az ágyba és a holnapi napon gondolkodtam, majd elaludtam.