Eső után szivárvány

Part 21

Tegnap este sokáig beszélgettünk és filmeztünk ezért a reggeli korán kelést elhalasztottuk. 10 órakor komótosan fordultam a másik oldalamra. Barátom épp akkor nyitogatta szép szemeit. Szerettem őt alvás közben nézni tudom, hogy kicsit fura, de ilyenkor az arca teljesen kisimult volt és a legszebb álamit aludta. Ilyenkor érezhettem őt sebezhetőnek mondjuk alvás közben ki nem? Mikor meglátta, hogy fent vagyok közelebb húzott magához és fejét nyakhajlatomba fúrta. Éreztem mikor kifújta a meleg levegőt és a testemen átfutott a libabőr is.

-Jó reggelt.-mondta reggeli rekedtes hangján miután felemelte fejét.

-Jó reggel.-mosolyodtam el kusza haját látva.

-Hogy aludtatok?-kérdezte hasamat simogatva.

-Egészen jól, legalább most nem keltettek fel reggel.-nevettem fel mivel eddig minden reggel a mozgolódásukra keltem.

-Gyerekek ideje felkelni.-mondta a hasamnak majd puszit nyomott rá.

-Ennyi kellett nekik.-döntöttem hátra fejemet mivel éreztem, hogy rugdosnak.

-Bocsi nem gondoltam végig.-nevetett fel

-Már mindegy.-legyintettem.-Most mit csinálsz?-néztem rá értetlenül.

-Jó reggel kicsikéim! Anya ma megy ruhát nézni szóval légyszíves segítsetek neki és ne rúgjátok szét egymást és a pocakját. Nagyon szeretlek titeket és mindig vigyázni fogok rátok.-mondta és a fejét óvatosan hasamra hajtotta.

-Aww, de aranyosak.-hallottuk meg Lando cincogó hangját.

-Hülye most elrontottad a reggeli cuki pillanatukat.-csapta nyakon a spanyol fiú.

-Jó reggelt nektek is.-intettem nekik.

-Jó reggelt fiúk. Minek köszönhetjük a látogatást?-kérdezte barátom már az ágyon ülve.

-Kelly mondta, hogy szóljunk nektek, hogy kész a reggeli és gyertek enni.-mondta a brit fiú, mint az ovisok a betanult verset.

-Megyünk is.-húzott fel Pierre az ágyról.

-Köszi szívem.-adtam apró puszit arcára.

-Fúj.-takarta el a szemét Lando.

-Ne takard el a kis szemecskéd. Tudtommal barátnőd van.-néztem rá szemöldökömet felhúzva.

-Mégis honnan tudod?-dermedt meg.

-Olyan más vagy nem tudom, hogy miben változtál, de valamiben biztos.-mértem végig a fiút.

-Basszus Rose. Túl jól ismersz.-vakarta meg tarkóját.

-Miért nem hoztad el őt is?-kérdezte a francia beszállva a beszélgetésbe.

-Ami azt illeti...-nem tudta befejezni mivel csöngettek.-Nyitom!-kiáltotta el magát majd rohant le a lépcsőn.

-Furcsa egy teremtmény mit ne mondjak.-indultam ki a szobából.

-Eddig se volt százas, de most még rosszabb, mert szerelmes.-forgatta meg szemeit Carlos.

-Ilyen ez a szerelem dolog. Szép és jó, de elcsavarja az ember fejét.-húzta el a száját Pierre.

-Hé! Én is itt vagyok.-csaptam mellkason.

-Csak vicceltem szívem. Tudod, hogy szeretlek.-mondta felkapva az ölébe.

-Pierre Gasly! Van 5 másodperced letenni a földre!-szóltam rá.

-Leviszlek és majd ott leraklak talán.-rántott vállat és elindult lefele.