Eső után szivárvány

Part 34

2023. Április 20. A nagy nap!

Reggel álmosan, de annál izgatottabban keltem fel, vagyis keltettek fel. Vic rontott be a szobámba hangos szóváltások közepette.

-Szép jó reggelt hercegnő!-ült le az ágyam szélére.

-Jó reggelt!-mosolyogtam rá bágyadtan.

-Készen állsz a mai napra?-kérdezte szemöldökét húzogatva.

-5 éves korom óta várok erre a napra Vic! Persze, hogy készen állok.-keltem fel eddigi helyemről.

-Szólók a lányoknak, hogy fent vagy és készülődhetünk!-tapsolt egyet és el is hagyta a szobát.

Felvettem a mai napra készített saját szatén köntösömet és puha papucsomat majd leballagtam a nappaliba. A lányok már sürögtek-forogtak az egész szobában és egy nagy próbababát kerülgettek, amin az én gyönyörű ruhám várta, hogy felvegyem.

-Jó reggelt kedveseim!-köszöntem mosolyogva.

-Jó reggelt!-mosolyogtak rám mindannyian.

-Gyere szívem ülj le és elkezdünk készülődni.-mutogatott Isa egy fésűvel a kezében.

-Egy egyszerű kontyot szeretnél vagy göndörítsük be, mi a terv?-kérdezte most Carmen.

-Göndörítsétek be majd fogjátok össze alul és elől egy-egy szálat hagyjatok ki.-mondtam el a tervemet.

-Ez tetszik!-bólogatott Heidi, Daniel barátnője.

Amíg ők elkezdték csinálni a hajam, addig Vic és Luisa megcsinálták a sminkem. Nem vitték túlzásba. A barna és a fekete szín dominált, de közben mégis elegáns és kifinomult lett. Miután kész lett a hajam is előhozták a ruhámat ami egyszerűen csodálatos volt. Egy sellő fazonú ruhát választottam csipke díszítéssel, ujjai hosszúak és azok is csipkével vannak borítva, de ami a legszebb az egészben, az a kivágott hát része. Egyszerűen gyönyörű volt, még meg is könnyeztem egy picit. Szép lassan felkerült rám így már készen néztem farkasszemet a tükörképemmel. Lassacskán a lányok is felvették földig érő halvány lila ruháikat. Mivel tavasz van mindenképp halvány színekben gondolkodtam ezért erre esett a döntésem.

-Mehetünk?-zökkentett ki elmélkedésemből Carmen.

-Mehetünk.-bólintottam határozottan.

Szép lassan lesétáltam a lépcsőn mögöttem a lányokkal. A ház előtti bejáratnál már ott álltak a fiúk és várták érkezésünket. Szép lassan nyílt az ajtó és a kinti beszélgetés hangjai elhalkultak. Daniel, George, Alex, Charles, Lando és Carlos egymás mellet állva csodálkozva néznek ránk, mintha focimeccset néztek volna vagy valami hasonlót.

-Csodálatosan néztek ki, de Rose! Te egyszerűen ragyogsz!-ölelt magához Charles.

-Köszönöm.-érzékenyültem el.

-Nincs sírás, mert elfolyik a sminked!-parancsolt rám Luisa.

-Na akkor mondom, hogy ki melyik autóval megy.-állt meg mellettünk Sophie.-Daniel, Heidi, Carlos és Isa első autó. George, Carmen, Alex, Lily második autó. Lando, Luisa, Vic és én harmadik. Charles és Rose negyedik.-diktálta le fel sem nézve lapjáról, amin minden fontos információ megtalálható a mai napról.

-Izgulsz?-kérdezte Charles már az autóban ülve.

-Az nem kifejezés.-fújtam ki a levegőt.

-Minden rendben lesz.-fogta meg a kezeimet.-Végre ahhoz az emberhez mész feleségül aki feltétel nélkül szeret téged és az ikreket is.-mondta mélyen szemembe nézve.