Part 19

633 25 0
                                    

-Pierre! Tudod nagyon jól, hogy nem szeretem, ha csikizel.-húztam magamra a takarót.

-Micsoda?-hallottam meg kómás reggeli hangját oldalról.

-Azt mondtam, hogy ne csikizz kora reggel!-fordultam felé.

-Nem is csikiztelek.-nézett mélyen szemeimbe.

-Dehogynem, éreztem az előbb!-néztem rá durcásan.

-Nem lehet, hogy a picik mozgolódnak?-ült fel az ágyban.

-Nem hiszem azt érezném, ha ők lennének.-öleltem át a fiút és próbáltam aludni még egy picit.

-Alszol?-kérdezte barátom, de választ már nem kapott.

□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

Éreztem ahogy a fiú kimászott az ágyból, de nem annyira érdekelt csak aludni akartam még egy picit. Nem tudom mennyit aludhattam, de megint arra keltem, hogy valami csiklandozza a hasam.

□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

-Mi ez?-emeltem fel a takarót.-Pierre gyere gyorsan!-kiáltottam a fiúnak.

-Baj van?-jött be a szobába.

-Nincs, gyere nézd a piciket.-mutogattam neki.

-Mondtam, hogy nem én voltam.-forgatta meg szemeit.

-Jó tényleg nem te voltál.-nyomtam puszit az arcára.

-Ahogy látom tele vannak energiával.-simította kezét gömbölyödő pocakomra.

-Pont, mint az apjuk.-mosolyodtam el.

-Legalább nem fogunk unatkozni, ha megszületnek.-nevetett fel.

-Az biztos.-nevettem fel vele együtt.

-Viszont ideje felkelni, csináltam reggelit.-nyújtotta felém kezét.

-Szuper vagy.-csókoltam meg és a konyha fele vettem az irányt.

-Tudom.-kacsintott és eltűnt a fürdőben.

□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

Szép komótosan megettem a rendelt ételeket, utána gyorsan megfürödtem és felöltöztem mivel lassan indulnunk kell a reptérre. Összepakoltunk mindent és pontban 9 órakor léptünk ki a hotel fotocellás ajtaján.

□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

-Mennyi idő lesz az út?-kérdeztem barátomra pillantva.

-Nagyjából 11-12 óra plusz kocsival is 1 óra.-kulcsolta össze kezeinket.

-Szuper.-húztam el a szám.

-Tudom, hogy soknak tűnik, de hamar el fog telni.-engedett el egy édes mosolyt.

-Ha végig alszom akkor tényleg hamar eltelik.-nevettem.

-Nagyon vicces kedvedben vagy ma.-nézett le rám.

-Tudom.-kacsintottam rá és helyet foglaltam a gépen.

□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

Ahhoz képest, hogy 11 és fél órát utaztunk a repülőn tényleg gyorsan eltelt. Volt, hogy filmet néztünk, zenét hallgattunk vagy épp aludtunk egy keveset. Most pedig itt állunk az Orly reptéren a csomagjainkkal.

Eső után szivárványМесто, где живут истории. Откройте их для себя