Egy szívdobbanásnyi idő (BEFEJEZETT)

44.rész

Igor pov.
- Mi volt bent? - kérdeztem Vladimir.
- Mindent elrendeztem, de majd később elmesélem. - adtam neki egy csókot és a pici arcára is adtam egyet. Kíváncsian felnézett rám majd ásított egyet. Kuncogva mosolyogtam rá és megöleltem a gyerekeket. Az én kis családom... A két nagyobb gyerek leült és közösen játszottak a picivel míg én elmeséltem Vladimirnak mindent.
- Szegény teremtés... - dőlt vállamnak és megszorította összekulcsolt kezünket - Neki is rossz lapokat osztott az élet.
- Igen, de ő sem tehet róla. - sóhajtottam a nevető gyerekeinket nézve - Nem tudom mi lett volna velünk is, ha Dia... - nem bírtam befejezni a mondatot.
- Ne is folytasd! Mi lesz most vele?
- Nem tettem feljelentést, de szigorú pszithiatriai kezelésen kell reszt vennie.
- Értem. - bólintott, majd fejét vállamra hajtotta, majd kuncogva kérdezett - Mesélte az egyik orvos, hogy a folyosó közepén imádkoztál. Igaz?
- Hát izé... - vörösödtem el.
- Semmi baj. - szorította meg a kezem. - Szeretlek te nagy mamlasz.
- Én is szeretlek.
Békés napok következtek az életünkben. A ház újra gyerek zsivajtól volt hangos és boldog kacagásoktól. Mindenki eljött látogatóba és meglepetésünkre, az ikertesóm nem egyedül jött. Egy fiatal fiú állt az oldalán, aki éppen Katyt tartotta kezében.
- Jó látni, hogy jól vagytok! - mosolygott fivérem és megleste Stevet - Szerbusz tök mag!
Erre gyermekünk csak nagyokat pislogva nézett rá, majd rám. Ajkai megremegtek és halkan sírni kezdett.
- Sejtettem, hogy ez lesz. - kuncogott Vladimir és a kicsit kezdte nyugtatni.
- Katy is gyakran összezavarodik, ha együtt lat minket. - mosolyogtam majd a fiúra néztem.
- Igor, ő itt Alex. A kedvesem.
- Üdv. - biccentett zavartan.
- Te vagy a szpihológus, ha jól sejtem. Mark mesélt rólad, de csak köntörfalakban.
- Igen, én vagyok. - bólintott.
- Azta! Gyertek be! - mondtam mosolyogva. Alex Katyt babusgatta és leült vele Vladimir mellé.
- Mama! - mondta a kislány és Alex nyakába bujt. Erre kedvesem kiköpte a narancsléjét, amit éppen fogyasztott.
- Mih?
- Így hív engem mióta találkoztunk... - motyogta zavartan.
- O... Oké... - motyogta.
- Nagyon cuki a kicsi.
- Igen az.
Steve anyja mellkasába bújva nyugodott meg, majd egyszerűen elaludt. Ivan mosolyogva fogott vállamra és ölelt meg. Tudtam mit jelent számára ez a gesztus, ezért szorosan vontam őt magamhoz.

Vladimir pov.
Mosolyogva néztük az ikreket ahogy ölelkeznek majd kimennek a konyhába.
- Ööö... Van egy kis gondom! - mondta Alex.
- Tessek?
- A... A helyzet az, hogy én... Én állapotos vagyok.
- Tessék? - hökkentem meg - De... Hogyan... Vagyis tudom, hogy hogyan csak...
- Én sem tudom! - rázta meg a fejét értetlenül - Nekem feleségem volt, mint tudod. Ő róla ismertem fel a jeleket.
- Ivan tudja?
- Nem. Épp csak befogadtak maguk közé, ez lehet, hogy mindent elrontana.
- Laura elég hirtelen haragú, ebben az apjára ütött. - értettem egyet és Katy arcára simítottam - Mit akarsz tenni?
- Tőled szeretnék tanácsot kérni.
- Rendben, nos, ismerem Laurát és szerintem a legutóbbi után tanult a hibájából. Talán mondd el neki először. - magyaráztam miközben megigazítottam a pici takaróját.
- Megpróbálom. - bólintott - Nagyon szép a kicsi, jó erőben van!
- Igen, szerencsére. - mondtam nevetve mivel a kisfiam addig kapálódzott, amíg ki nem bontotta magát a takarójából. Alexxel kacagva néztük a picit, aki kezével enyémet szorírotta magához.
- Dúl benne a küzdő szellem. - mosolygott a fiú.
- Igen, erős és energiával teli. - mosolyogtam és homlokon pusziltam, amit nevetve díjazott.
- Érdekes, hogy mennyire hasonlítanak a gyerekek egymásra. - nézte a két kicsit.
- Az apáik lehetnek az oka ennek. - mondtam mosolyogva. Bólintott és adott egy puszit Katy pufi kis arcára.
- Mamma! - kiáltotta nevetve a kislány.
- Sziasztok! - jöttek be a fiúk. Átadtam Igornak a kicsit. Párom pedig mosolyogva emelte őt a magasba, mint az Oroszlánkirályban. Steve mosolyogva nyújtotta felé a kezét.
- Mi van, kicsim? - gügyögte neki. Kis fiúnk boldogan sikkantott egyet és mosolygott rá boldogan. Szívem boldogan dobbant és szerelmesen néztem őket