A Herceg Bája

24.

    A birtokra érkezve, Hange leállította az autót, miközben észrevettem az ajtóban álló Mikasát, aki értetlenül nézett rám.
    -Menjünk be és mesélünk-mondom, mire a mögöttem álló Hangera néz, és könnybe lábadnak a szemei. A nő elmosolyodva kitárja karjait, mire Mikasa szorosan átöleli. Pár boldog másodperc után, elengedik egymást, így bemegyünk a házba.
    -Összedobok valami kaját, biztos éhesek vagytok.-mondja, mire megállítom.
    -Inkább ülj le.-mondom, mire kérdően tekintett rám, és leült a kanapéra. Levi megszokott foteléhez mentem, és végigsimítva a támlán, eszembe jut, mikor először találkoztam Levial. Mikor először mordult rám, azzal az ideges hangjával, és mikor újra láttuk egymást, egy hét különválás után. Itt ültünk. Egymás karjaiban. Aznap boldogok voltunk. Következmények nélkül élhettünk. Elmosolyodva lassan helyet foglaltam a bőr ülőgarnitúrán, majd Mikasára néztem.-kezdem a lényeggel. Terhes vagyok.-mondom, mire Mikasa a szája elé kapta kezét.-igen-nevetek.-magyarázattal tartozom úgyérzem.-hajtom le fejem.-emlékszel mikor jött ide az orvos?-kérdezem, mire bólintva megszólal.
    -Tegnap-mondja, mire bólintok.
    -Akkor minden bizonnyal, egy negatív tesztre emlékszel.-nem vártam meg, míg válaszol, csak folytattam.-pozitív volt.
Síri csend. Mikasa értetlenül tekint rám, míg Hange szomorúan lehajtja a fejét.
    -N-nem értem.-dadogja, mire szánalmasan felnevetek.
    -Azt mondtam negatív, csak hogy, elmehessek Párizsba.-nyögtem ki, miközben szemeim nedvesek lettek.-k-kockáztattam-akadok meg, ekkor mellém ugranak és átölelnek.-a b-babám életét.-törik ki belőlem a zokogás. Szorosan magukhoz ölelnek, miközben a könnyeimmel küszködök.-annyira rossz ember vagyok istenem-fogom meg fejem, mire megrázzák a fejük. Ők is sírnak, miközben engem ölelnek. Megtöröltem szemeim, majd egy mély levegőt vettem, és folytattam. Csak folytattam és folytattam, míg újra nem sírtam. Majd sírtam és sírtam. A végén már csak szipogva tudtam beszélni, ekkor Hange megszólalt.
    -Minden rendbe fog jönni köztetek. Annyira aranyosak vagytok együtt. Ne hagyjátok ezt veszni-mondja, mire szomorúan elmosolyodva megrázom a fejem.
    -Olyan dolgokat tettünk amik megbocsáthatatlanok. Nem bízunk már egymásban.-törlöm meg szemem, majd lassan felkelek, miközben hasamat fogom.-bocsássatok meg, én most elmegyek és lefekszem.-mondom, majd kikerülve őket, felsétálok a lépcsőn. Lassan lépkedem a hideg fapadlón, miközben hajamba túrtam. A folyosón sétálva, elfogott a hiány érzet. Hiányzik Levi. Hiányzik, hogy megcsókoljon, hogy megöleljen, vagy hogy ridegen hozzám szóljon. A szobánk elé érve, a kilincsre helyeztem tenyerem, és lassan lenyomva azt, beléptem a szobába. Az a tipikus Levi illat csapott meg. A citrus illatú tisztítószer vegyül egy kicsi vanília aromával. Végigsimítottam az ágyon, majd lefeküdve rá a plafont figyeltem. Egy mély levegő miatt az orromba szökött Levi illata, amit a szoba árasztott ki magából. A szívem ritmusa hevesebbé vált, és elmosolyodtam. Lassan oldalra fordultam, és lassan beleszagoltam a paplanba. Összekuporodtam és halkan a csöndbe merültem. Nem aludtam. Az agyam tele volt gondolatokkal. Senki sem váltott ki ilyen érzelmeket belőlem. Soha. Lassan a hasamra tettem a kezem és megszólaltam.
    -Remélem normálisan fogsz felnőni. Eleget szenvedünk, hogy így legyen-mondom sóhajtva, majd lassan felkelek.-ennem kéne.-mondom, és elgondolkodva kisétálok a szobából. A lépcsőn lemenve meglátom Mikasát, ahogy a kanapén ülve, Lobovot simogatja.
    -Jobban vagy?-kérdezi, mire elmosolyodva bólintok.-van egy kis ecetes uborka a hűtőben. Az kóstold meg mustárral. Nagyon jó.-mondja, mire a hűtőhöz lépve kiveszem az említett ételeket. Egy tányérra teszem ezeket, majd tunkolni kezdem a savanyúságot, és bekapva, a kíváncsi lányra néztem. Elismerően bólintottam, majd megszólaltam.
    -Hange?-kérdezem, mire Mikasa szomorúan lehajtja a fejét.
    -L-Levial beszél-mondja, mire leállok a rágásban. Elsötétült tekintettel felálltam és a dolgozó szobához léptem, ahova a lány mutatott. Kicsit hallgatóztam, majd benyitottam. Megráztam fejem, és leültem, ezzel jelezve a lánynak, hogy folytassa.
    -Akarsz vele beszélni, szólhatok neki-mondja, mire egy sóhajt hallva lehajtom a fejem. Hange kihangosítja a készüléket, mire meghallom Levi hangját
    -Inkább legyen kicsit nélkülem. Eléggé nehéz napon van túl.
    -Mindkettőtöknek nehéz-feleli Hange.
    -H-hogy van?-kérdezi, mire halványan elmosolyodok.
    -Hát a ma történteken kívül, elég jól.-nevet kínosan Hange.
    -Ahj. Istenem.-sóhajtja.
    -Menj pihenj. Holnap korán indultok.-mondja, mire Levi halkan felnevet.
    -Szerinted tudnék aludni?-kérdezi mire halkan megszólalok.
    -Sajnálom.-hajtom le fejem, mire a kagyló másik oldalán síri csend lesz.
    -Margaret ott van?-kérdezi hirtelen.
    -Beszéljetek. Kimegyek addig.-kérlően nézek rá, mire egy "bocsi"t eltátogva kimegy. Egyikünk sem szólalt meg. Csak egy toll hangját hallottam, ahogy kattog.
    -Margaret.-mondja, mire felkapom a tekintetem, a folytatást várva.-mennem kell.
    -Ó, oké.-mondom, majd mikor rám rakná megszólalok.- Levi. Vigyázz magadra, és Erenékre is
    -Vigyázok-mondja, majd lerakom a kagylót. Lassan elengedem a telefont, majd hátradöntve a fejem, lehunyom a szemem. Lassan halk lépéseket hallok, majd újra citromillat lep be. Lassan valaki a hajamba csúsztatja kezét, és ajkaimra hajol. Ekkor kinyitom a szemem, viszont senki sincs a szobában. Ajkamra simítok, ahol még most is érzem a puha, vanília ízű ajkakat. A hideg kirázott, mikor is észre vettem a nyitott ablakot. Lassan, komótosan felkeltem, majd becsuktam azt. Megfordulva, Lobovot vettem észre az ajtóban, mire kissé megugrottam. A macska nyávogva sétált hozzám, majd a lábamhoz dörgölőzve rám nézett. Elmosolyodva megbillentettem a fejem, majd megindulva a nappali felé. A lépcsőről lesétáló Hange, halkan megszólalt.
    -Mikasa alszik. Menj te is feküdj le.-mondja, megvakarva halántékát.
    -Hange?-ejtem ki nevét, mire rám néz.-Levi meg fog bocsájtani?-kérdezem aggódva.
    -Szeret. Nem hagy magadra.-mondja, mire hálásan bólintva felsétálok az emeletre. A szobánkba érve, levetem ruháim, és egy törölközővel karöltve besétálok a fürdőbe. Elindítva a csapot, beállítottam a hőmérsékletet, majd beállva alá, a meleg víz miatt halkan felsóhajtottam. A kezembe nyomtam egy borsnyi tusfürdőt, majd bőrőmbe dörzsölve az illatos szert, újra megnyitottam a csapot. Pár percig még áztattam magam, miközben élveztem a meleg víz érintését. Lassacskán elzártam a vizet, és kiszállva a kabinból, megtöröltem magam, és Levi egyik pólóját, és egy alsóneműt felhúzva, lefeküdtem az ágyra. Mélyen beszívtam az anyag illatát, majd lehunyva szemem megszólaltam.
    -Ne halj meg Levi kérlek...-suttogtam, majd lehunytam szemeim, és a csöndes szobába burkolózva, elaludtam.