A Herceg Bája

22.

    Egy finom, puha érintést érzek arcomon, mire kinyitom szemem, és Levial találom szemben magam. A férfi kócos hajjal, és fáradt szemekkel figyelt, mire lassan egy rövid csókot adtam ajkára. Levi a kezeit a hátamra csúsztatta, majd lejjebb tolta magát az ágyon, és melleim közé hajtotta a fejét. Már megint kezdi.
    -Nekem is jár a kényeztetés.-mondja, mire arcom vörös színbe borul, a félreérthető mondat hallatán.
    -E-ezt mégis h-hogy--kérdezném, mikor is Levi egy morgással elhallgattat.-Igenis értettem.-kuncogok, miközben Levi gyengéden egy csókot nyom mellkasomra. Lassan halad felfele ajkaival, amit egy halk sóhajjal díjjazok. Amint nyakamhoz ér, mellkasára teszem kezem, és eltolom magamtól.-Most nem alkalmas. Mindjárt megérkezünk.-simítok Levi arcára, mire belebújik az érintésembe. Egy gyengéd puszit nyomok homlokára, majd felállok. Az utazó táskához lépve, kiveszek egy melegítő nadrágot, és egy trikót, majd öltözni kezdek. Amint lekerült rólam a farmer nadrág, Levi tekintetét éreztem magamon, mire lehajoltam a nadrágért, és elkezdtem felhúzni.
    -Ilyen reggeli műsort se kaptam még.-mondja sóhajtva, miközben még mindig az ágyon fekszik hanyadt, és engem néz. Leveszem pólóm, és lecserélve a melltartóm, idegesen megszólalok.
    -Fogd vissza magad Rómeó.-mondom, miközben felhúzom a trikóm. Átfésülöm hajam, és felkötöm egy szoros coffba. Mire megfordultam, Levi már terep mintás nadrágban, és fekete trikóban állt mögöttem.-borzasztó vagy-karolom át a nyakát, mire derekamra teszi kezeit.
    -Nem tehetek róla, hogy ennyire jó feneked van-mondja, mire megforgatva szemeim, a vállamra kapom a táskám, és elhajolok a férfitól.
    -Megérkeztünk-néztem ki az ablakon, ahol füstölgést véltem felfedezni a város felett.
    -Az erdőben van a táborunk.- mondja, és kilép az ajtón. Kiegyenesedve, veszek egy mély levegőt, és utána indulok. A folyósón menve, az egyik szekrényből kikapok egy pisztolyt, és a zsebembe süllyesztem. A fedélzetre érve, megpillantom Erenéket, amint éppen leszállnak a hadihajóról. Melléjük mentünk, és a szürkeégre néztünk.
    -Üdv az országomban.-mondom, mire rám néznek.-esküszöm szebb szokott lenni.-folytatom.-rohadjanak meg-morgom, miközben lelépkedek a kikötőbe. Egy ember lépkedett felénk, mire kikaptam a zsebemből a pisztolyt és felé tartottam. -ki maga, és mit akar?-kérdezem, miközben biztosítom a fegyvert. A férfi felemeli kezét, és megszólal.
    -Német katona vagyok. Engem küldtek ki maguk elé.-mondja, mire bólintok egyet. Lassan leengedem a fegyvert, de nem veszem le a tekintetem a férfiról. 
    -Igazatok volt. Elég menő.-mondja mögöttem Jean. Megforgatom szemeim, miközben Levi jelenik meg mellettem, és a férfi felé sétál.
    -Mutasd merre kell mennünk.-mondja, mire a férfi megfordul.-a katonáink többsége itt van, a légi erő, pedig holnapra ér ide.-jelenti ki.
    -Az ideúton elég sok katonát láttunk a városokban, viszont párizsban többen vannak.-feleli a német katona.-amúgy Colt vagyok-mondja, mire bólintok egyet.
    -Mennyire vészesek a pusztítások?-kérdezem.
    -Az Eiffel tornyon kívül, mindent lebombáztak. A civilek többsége elhagyta a várost, viszont így is sok a halott.-sóhajtva egyet hátranéztem, ahol meneteltek utánunk a katonák. Levi összekulcsolta kezeink, mire rákaptam tekintetem. elmosolyodva simogatta meg kézfejem, mire egy mély levegő után, kissé lenyugodtam.
    Negyed óra séta után, megérkeztünk a táborhoz, ahol már várt ránk Zeke, Historia, és Yelena is. 
    -Holnap támadunk, ugye?-kérdezem, mire Historia bólint egyet. Valószínüleg én nem fogok velük harcolni, ha még délelőtt megjönnek a vizsgálat eredményei, hisz Levi nem fogja hagyni, hogy terhesen harcoljak, pedig nem esne bántódásom.
    -Egy utolsó ivás a csata előtt?-kérdezi Yelena rám nézve, mire dadogva megszólalok.
    -Én inkább nem innék, nem nagyon bírom-mondom elmosolyodva.-de ti nyugodtan.-teszem derekamra kezem.
    -Legalább legyél ott velünk, hátha meggondolod magad.-győzköd tovább Yelena.
    -Jövök, de nem iszok-szögezem le, mire bólintva, Yelena maga után kezd el húzni. Segítség kérően Levira nézek, aki megrántja a vállát. Egy kialudt tábortűzhöz érünk, ahol Yelena leültet egy farönkre, és leül mellém. Már Leviék is ide érték, így ők is leültek, miközben Yelena a kezükbe nyomott egy-egy üveg bort. A férfiak, és Yelena nagy kortyokban inni kezdték a folyadékot, míg Historia szenvedett vele. Elmosolyodva figyelem a lányt, ahogy küzdő szemekkel kortyolgatja a bort.
    Már három üveg elfogyott, és Zeke egyre részegebb. Most éppen a múltjáról mesél, miközben zokog. Levion nem látszik az alkohol, úgy, ahogy Yelenán se. Historiáról meg inkább ne beszéljünk. Csöndben hallgatjuk Zeke meséjét, mikor is hangos kiabálásra kapjuk fel a fejünk. Felpattanok Levial együtt, és körbe nézünk. A távolból, a tegnapi orvost véljük felfedezni, ahogy papírokat lóbálva kezében, felénk rohan. Szívem hevesebben kezd el verni, míg Levi értetlenül néz a férfira. Amint elénk ér, megtámaszkodik a térdén, és lihegni kezd.
    -Meg lettek a leletek.-mondja, miközben próbálja kiegyenlíteni a légzését.-nem olyan fényes a helyzet. Vagyis attól függ-mondja, mire Levi aggódva néz a papírra.
    -Bökje már ki-rivall rá Levi, mire a férfi megugrik, és Levi kezébe adja leleteim. Lehajtom fejem, miközben Levi szemei cikáznak a sorok között.
    -Nem tudom, hogy hogy lehet. Azt mondták, hogy volt egy vizsgálat. Akkor, hogy nem látszott ez? Hisz maga másfél hetes terhes-gondolkodott az orvos, mire lehunytam a szemeim. Levi értetlenül megszólal.
    -Margaret mi ez? Tegnap még negatív voltál-mondja idegesen.
    -L-Levi.-dadogom, mire megemeli hangját.
    -Hazudtál nekem?-kérdezi, mire szemeimből könnyek kezdenek el hullani.
    -Meg tudom magyarázni. Esküszöm.-emelem fel tekintetem, viszont lesokkolódom. Levi arca ridegebb, mint szokott lenni. Kezében görcsösen fogja a papírlapot.
    -Nem érdekel-mondja, és hátat fordítva, megindul a sátorunk felé.
    -Levi, te is tudod, hogy mennyire tehetetlen vagyok.-sietek utána-nem tudom megvédeni az országom-fordítom magammal szembe, miközben beérünk a sátorba.
    -Az még oké, hogy egy országot nem tudsz a felelősséged alá vonni, de egy babát, ami mellesleg a miénk?-kérdezi miközben már kiabál velem.
    -Nem tudod, mit érzek. Az országom veszélyben-mondom, viszont Levi rácsap a sátorban lévő asztalra.
    -Ha hazudsz nekem, és titkolózol, szerinted tudni fogom?-kiabál.
    -Nem akartam hazudni-mondom, miközben a könnyeim lefolynak arcomról.
    -Akkor miért tetted? Csak azért, hogy hős legyél a néped szemében?-kiabál továbbra is. "Csatt". A tenyerem az arcát érte.
    -Te nem tennél meg mindent az országodért?-néztem Levi meglepődött tekintetét, amit a pofonnal okoztam.-nem tudod mit beszélsz.-mondom, és ellépek a férfitől, majd kilépek a sátorból. Vártam, hogy esetleg Levi utánam jön -e, viszont ez nem történt meg. Csak ültem és a tenger látványába temetkeztem.