A Herceg Bája

36.

Kinyitottam a szekrényt és öltözködni kezdtem. Bármennyire is fura volt, ezt kellett tennem, hogy ne feltűnősködjek. Egy fekete térdénél szakadt farmert és egy fekete bő pólót húztam. Mivel terhes voltam, mégsem tudtam, hogy most pontosan kitől, nem akartam kimutatni domború felületű hasam. Amint felöltöztem, a komódon talált fésűvel megfésülködtem, és vissza mentem Andrew-hoz. A férfi az asztalnál ülve, egy ujjal sem nyúlt hozzá az ételhez. Megvárta míg én is csatlakozom, és elmosolyodva végig mért.
-Olyan gyönyörű vagy, hogy az már lehetetlen.-mondta, de valahogy a szavai nem estek jól. Elmosolyodtam, hogy ezzel is eltereljem figyelmét a furcsa viselkedésemről. Leültem mellé, és lassan enni kezdtünk. Nem sokáig tarthatott ez az idilli csönd, és semmit tevés, mivel Andrew kezét a combomra simította, és cirógatni kezdett. Nem élveztem. Kicsit sem, de nem tehettem mást, minthogy tűröm. Nagy, és meleg volt a keze, bár ez nem törölte ki a tényt a fejemből, hogy ő nem Levi. Amint elfogyott a tányérról a rántotta, Andrew maga felé fordította székem, és szemem és szám között cikázott tekintetével, majd felfalt. Lassan másik kezét is combomra rakta, és kicsit megmarkolva őket közel rántott magához. Arcaink párhuzamosan helyezkedtek el, míg ajkaink pár centire voltak egymástól. Andrew csak ajkaimra meredt, majd erőteljesen rájuk hajolt. Vadul kezdett csókolni, amit én félve viszonoztam. Megemelt combjaimnál és a pultra rakott. Lábam közé férkőzött, és úgy csókolt tovább. Csakis az a gondolat járhatott a fejemben, hogyha kinyitom a szemem akkor Levi édes ajkai lesznek a szemem előtt. Elmerültem gondolataimban, ezért amint mellkasára csúsztattam kezem, halkan felmordult.
-Mit csinálsz, Margaret?-hallottam meg érdes hangját, mire kinyitottam szemem, és Levi acélkék szemeivel találtam szemben magam. Ajkai vörösek voltak vad csókunktól.
-Levi-suttogtam, majd hajába túrva újra ajkaira hajoltam. Tarkóján felnyírt haját simogattam, és közben közelebb vontam magamhoz. Derekamra simította kezeit, és csípőjével megközelebb férkőzött hozzám. Elszakadt tőlem és arcomat lepte be csókokkal. Ajkának finom érintésébe beleremegtem, és egyre jobban kívántam ajkai érintését. Hátradöntöttem fejem, és halk sóhajokat hallattam, miközben Levi nyakamat, majd kulcscsontomat harapdálta.
-Margaret-sóhajtotta, mire rákaptam tekintetem. Andrew volt előttem, miközben vággyal teli tekintettel, kezeit fenekemre csúsztatta.-olyan finom az illatod-súgta, majd ajkait újra enyémekre tette. Nyelve utat tört, és enyémet keresve egyre több területet tárt fel magának. Szemem előtt egyre csak Levi volt, ami miatt bele is mentem a játékba. A férfi lehúzta vállamról pólómat és forró csókokat hintett bőrömre. Kezei pólóm alá csúsztak és melltartótól fedett mellemre csúsztatta őket.
-Olyan puha bőröd van.-hallottam meg újra Levi hangját, mire halkan felnyögtem.
-Levi-súgtam, és arcára simítottam. Lassan adtam magam át az élvezetnek, amit ajka nyújtott. Lábam közé férkőzött, és lassan kigombolta nadrágom. Szemeim csukva voltak, és csak vártam. Amint sikeresen lerángatta rólam a ruhadarabot, végig csókolt a lábfejemtől kezdve az érzékenyebb pontomig. Felém mászott, és újra megcsókolt. Amint elhajolt kinyitottam a szemeim, és Andrew-val találtam szemben magam. Már sehogy sem akartam, hogy hozzám érjen. Hisz nem Levi volt előttem, bárhogyan is gondoltam rá. Szemeim nedvesek voltak, mire összehúztam a lábaimat, és felhúztam őket.
-Ne haragudj. Azt hittem te is akarod.-néz rám sajnálóan, viszont nem akarom felvenni vele a szemkontaktust.-Margaret. Szivem.-nyúl karomhoz, viszont én elrántom azt.-bocsáss meg! Kérlek.

-Bocsáss meg! Kérlek.-hallottam meg egy távoli suttogást.-ez mind az én hibám. Ha nem lettünk volna fent olyan sokáig, tán kipihentebb lettél volna. Ne haragudj, Margaret.-Levi.

Lassan nyitottam ki szemem, és a mellettem ülő, ágyat támasztó Levial találtam szemben magam. Feje le volt hajtva, míg keze görcsösen kapaszkodott a huzatba. Nem aludt, hisz kezében egy nyitott könyv volt. Nyakig be voltam takarva, így a paplan alól kivéve kezem, Levi hajába tettem. A férfi egy pillanatra abba hagyta a légzést, és a magában motyogást is. Kissé megemelte fejét, és rám kapta tekintetét. Haja kócos volt, szemei duzzadtak. Kezéből elejtette a könyvet, és remegő kezekkel felállt. Felültem ülő helyzetbe, mire arcomra rakta kezét. Halványan elmosolyodva figyeltem, ahogy nem hisz a szemének. Arcomat figyelte, miközben dadogni kezdett.
-A-annyira sajnálom, minden az én hi-
-Levi-fogtam meg arcát-itt vagyok -mondtam, és egy lassú csókot leheltem ajkaira. Sokkal érzékibb volt, mint amit az álmomban megélhettem. Lassúak voltunk, mintha ez lenne az utolsó. Sírni kezdtem. Hogy miért, azt pontosan én sem tudom. Talán, mert megijedtem, hogy Levi nem valós. Nyakára kulcsoltam a kezem, és olyan közel húztam magamhoz, amennyire csak lehetett. Levi kezét az arcomra csúsztatta, és lassan letörölte könnyeim. Elváltunk egymástól, hisz a levegő elfogyott tüdőnkből. -Maradj itt egy kicsit. Kérlek.-súgom, és leszegezem tekintetem. Levi nem válaszolt, sőt még moccanni sem bírt. Lassan felnéztem rá, és meglepődve tapasztaltam, hogy Levi elpirulva, kitágult szemekkel mered rám. Most van először zavarban előttem. Lassan elmosolyodik, mire arrébb kúszok, és felemelve paplanom beengedem Levit magam mellé. Egymással szemben fekszünk, és a másik szemét vizslatjuk. Kezét az arcomra rakja, és finoman simogatja bőröm.
-Ha jobban leszel, megvesszük a ruhád és haza megyünk.-mondja miközben szüntelenül cirógatja bőröm.
-Mennyi idő telt el?-kérdezem, mire Levi sóhajtva elkapja tekintetét.-Levi
-Három nap-mondja, mire a hátamra fordulok.
-Baszki. Hogy aludhattam ennyi ideig?
-Negyven fokos lázad volt, kimerült voltál.-kúszik közelebb hozzám, és csókot lehel arcomra.
-Biztos el vagyok maradva egy halom teendővel és-
-Hange-val minden megcsináltunk. Nem tudtunk mást tenni.-rakja hasamra másik kezét.-annyira aggódtam érted.-fúrja fejét nyakhajlatomba.
-Hiányoztatok.-súgom, miközben egy apró csókot hintek homlokára.-de itt vagyok, és nem megyek sehova.-emelem fel állát, mire lassan lenéz ajkaimra.
-Annyira gyönyörű vagy, hogy az már lehetetlen.-mondja, mire pillangók keletkeznek gyomromba, és elmosolyodom.-Szeretlek.-csúsztatja kezét hátamra és megközelebb ránt magához. Orraink összeérnek, és ajkainkat is tán már csak fél milliméter választja el.
-Én is szeretlek-nézek szemébe, és lassan lehunyva szemeim, az ajkaira hajolok. Levi kezei felcsúsznak pólóm alá, és hátam simogatva lassan csókolja ajkaim.
Egyik kezemet hajába, míg másikat mellkasára rakom.