A Herceg Bája

39.

A szerelem kifejezésére sok mód van. Csók, ölelés, szex, vagy akár egy kedves bók. Vannak a szerelemben fokok, amiket ha elértek, már nincs kiút. Először jön az első ölelés, majd kézfogás, csók, majd az első alkalom. Ezek a párkapcsolat első lépcsőfokának tett első lépései. Ezek után, ha minden igaz, jön az első 'szeretlek' majd az első 'hiányzol' is. Az érzéseinket tettekkel és szavakkal egyaránt kitudjuk fejezni. Akár egy rózsacsokor, vagy egy kedves szó megbolondítja párunkat. Mindezek után jön a házasság, összeköltözés majd az első gyerek.......

-Szeretnék köszöntőt mondani-kelt fel Levi, miközben feltűrte ingje ujját. Elmosolyodva rám nézett, megsimította a kezem és belekezdett a szónoklásba.-Sokan ismerhetnek, és mivel uralkodó vagyok ez nem meglepő.-az emberek hangos nevetéssel jutalmazták Levi poénját, míg én csak könnyek között merengtem a férfire.-sokan tudhatják, hogy nem vagyok valami érzelgős személyiség. Anyám, majd nagybátyám elvesztése után, nem sok érzelmet mutattam, mind a nép, mind a családom felé.-fordult ekkor Hange, majd Mikasáék felé.-ekkor jött a tetőpont az életemben, amikor megtaláltam a sorsom, és a jövőm, Margaret.-szorítottam meg kezét a nevem hallatán. A szívem egyre hevesebben és hevesebben vert, már annyira hangosan vert, hogy azt hittem Levi beszédét is elnyomja.-Nagyon pofátlan kis kölyök volt, mikor Hange hozzám küldte.

-Azt azért tegyük hozzá, hogy 5 év van köztünk-tettem hozzá nevetve, mire Hange halk nevetések közepette megpaskolta a combom. Levi már-már összeesett, annyira remegtek porcikái.

-Az elvesztésed rengeteg fájdalmat okozott. A sok hazugság, és titkolózás miatt elvesztettelek és ezt a hibát sose vétem el újra. Mert szeretlek. Szeretlek Margaret a hibáiddal együtt vagy nélkül.-kezemmel szememhez kaptam, hogy pár szapora könnycseppet eltöröljek szemem elől.-és örülök, hogy az én feleségem és szeretőm lettél nem másé.-mosolyodik el, és arcom megfogva lehajolt hozzám, hogy egy érzelmes, szerelmes csókban részesítsen. Jobb kezemmel átkaroltam tarkóját, mire hüvelykujjával letörölte csordogáló könnycseppjeim. Ajkait enyémre tapasztatotta, és érzékien mozgatta ajkait. Melegséget árasztó kezeivel arcomat simogatta, miközben a körülöttünk lévő emberek ujjongásai elcsendesültek. Csak mi léteztünk és a végtelennek tűnő tér, amiben csókunk csak pár másodpercnek tűnt. Lassan megremegett testem, ahogyan egy kis levegő jutott szervezetembe, hisz megriadtam hogy ez most rögtön abba is fog maradni.

-Most el kell engedjelek, bármennyire is vágyom rád.-súgta ajkaimra, majd egy utolsó apró puszit hintett számra, és visszaült mellém.-Jóétvágyat mindenkinek.-utasított szavaival mindenkit arra, hogy elkezdjék az étkezést. Levi az asztal alatt összekulcsolta ujjainkat, és elmosolyodva megcsókolta az ujjamon heverő jegygyűrűt. Pár másodpercig rajta tartotta száját ujjamon, majd combjára rakta kezeink. A kertben szétszórtan voltak elhelyezve 7 személyes asztalok. Mikasa, Eren, Jean, Connie, Sasha, Hange Levi és én egy asztalnál ülve halkan duruzsolva beszélgettünk. Mikasa 8 hónapos terhesként már közel járt a baba érkezéséhez. szintúgy, mint én, de én még távol vagyok a nyolc hónaptól.

Lassan mindenki végzett az ételekkel, és jöhetett a baba nemének feltárása. Hange és Mikasa már tudják milyen nemű lesz, hisz ők készítették elő a tortát, aminek a belseje a baba neméhez köthető lesz. Izgatottan keltek fel a helyükről, és bökték meg a pincér fiú vállát, aki egy mindent tudó mosollyal elrohant. 

-Most pedig az elsők közé tartozhatnak, mindazok akik itt vannak, hisz fényt tárunk az uralkodó poronty nemére.-mosolyodott el Hange, mikor is a pincér megérkezett a kivülről fehér borítású tortával. Remegő lábakkal kitoltam a székemet, és a mellettem álló Levira néztem.

-Ne félj...-simít hajamba, és összekulcsolva kezeinket, a tortához lépünk. A pincér lerakja elénk a kést, és pár lépéssel hátrébb megy. 

-Te csináld.-nézek fel rá, mire kérdőn rám néz.-én nem merem.

-Csináljuk együtt, oké?-rakja kezem a késre, majd együtt megfogva a kést beleszúrjuk a tortába. Lassan egy kis cikkejt vágunk és egy lapáttal alányúlunk. Egymásra nézünk, mielőtt még meglátnánk a torta színét.-1...2...3...-számol vissza suttogva és lassan kihúzza a szeletet. Óvatosan rápillantok a tortára, ami rózsaszín kis morzsákkal díszeleg a késen. Levira pillantok, aki lefagyva, és az ajkába harapva mered a tortára.

-Levi...

-Kislány...-fogja kezei közé arcom.-kislány, Margaret.-ölel át, majd felemelve jobb öklét a levegőbe emeli-kislányunk lesz!-vigyorogva öleltem át nyakát, miközben csillogó szemeibe néztem.

-Megmondtad, hogy kislány lesz-adok mosolyogva egy apró csókot arcára, majd megsimítom azt.

-Sose lövök mellé.-húzza fel pimaszul a szemöldökét, mire mérgesen nézek rá.-Jó jó, bocsánat.-emeli fel kezeit védekezően, majd hangosan felnevetünk.

...

-Levi bepakoltál már, vagy csináljam meg helyetted?-kiáltok fel az emeletre, mire férjem előbukkanó arcát veszem észre. Lassan lelépked a lépcsőn majd elém állva a vállamra teszi kezét.

-Ne izguld túl Margaret, két óra múlva már a repülőn fogunk ülni Izland felé. Egy percet sem fogunk késni.-ad homlokomra egy csókot.

-Ahhoz az is kéne, hogy megtaláljam azt a nyüves nyakláncot. Anélkül nem szállhatok fel a repülőre.-nézek körbe újra, az ékszer után kutatva.

-Még jó, hogy van egy férjed aki mindenre gondolt.-vonja fel szemöldökét, és előhúzza a zsebéből a régi, fehér gyöngynyakláncot. Mosolyogva elvettem tőle, majd egy gyors puszit adtam a szájára. 

-Imádlak.-hajolok el tőle és a nyakamba akasztom az ékszert. Levi mosolyogva a derekamra csúsztatta a kezét és megcsókolt. Kezével közben a hasam simogatta, ami közben megint két mérettel nagyobb lett.-nem vagyok csúnya?

-Már hogy lennél csúnya? Ne légy butus. Gyönyörű vagy.-néz szemembe, miközben állam tartja.-figyeli ajkam, miközben arcom lángba borul-megmondtam, úgy szeretlek ahogy vagy.-mondta, majd lassan megpuszilta orrom.-na készülődj, mert Eren már indulna a korházba.-Mikasa pár napja befeküdt a kórházba hisz a baba jövetele már nem volt messzebb mint két nap. Minden nap bemegy a lányhoz, és virággal, vagy csokival bombázza. Ne értsétek félre Mikasa nem aggódik, ellenben Erennel aki gyomorgörccsel fordul a telefonhoz ha az csörögni kezd.

Eren elvállalta, hogy kivisz minket a reptérre, a cókmókjainkat pedig segít bepakolni a gépbe. Levi persze nem örült ennek, hisz ő ott volt, hogy segítsen nekünk.

-Hange a jövőhéten hazajön, ha lehet addig ne szedjétek szét a lakást, és a macskát se nyírjátok ki.-fordul hátra Levi, a konyhában sorvadó Jeanékra.

-Margaret, ha haza jössz főzöl nekünk olyan finom levest, mint tegnap?-néz tágra nyílt szemekkel Connie.

-Kopasz, Margaret legkisebb problémája, hogy éhes vagy.-kapja ki Levi a kezemből a válltáskámat, majd mérgesen rám pillant.-ne emelj semmit, vagy beültetlek a kocsiba és megvárod, míg bepakolok.-vonta fel a szemöldökét, mire morogva karba tettem kezeim, és a fiúkra néztem.

-Babázzatok helyettem is!-kiáltok feléjük, mikor Eren vágtázva lerohant a lépcsőn.

-Sietnünk kell, Mikasa bármikor kinyomhatja a gyerekem!-kiabálja.

-Tegnap is ezt mondtad, mégsem bővült a ház egy babával.-fogtam meg a fiú vállát.-nyugi, minden oké lesz.-a fiú elmosolyodva bólintott egyet, majd felkapva kettőnk bőröndjét, lerakta őket a kocsi csomagtartójába.

-Érezzétek jól magatokat

-Csináljatok még egy babát, vagy kettőt-kiabált utánunk a lüke banda.

-Lehet róla szó, húzta fel a szemöldökét Levi, mire felvontam a szemöldököm.-persze előtte őt neveljük fel kis érett ovissá-mosolyodik el, és megsimítja hüvelykujjával arcom.