Más Világ

9

Elaludtam tévé nézés közben. Arra keltem, hogy Max valakivel veszekszik telefonon. Felültem és körbe néztem. A dolgozószobából jött a hang. Odaosontam az ajtóhoz. Benéztem, mert résnyire ki volt nyitva az ajtó. verstappen arca vörös volt, mint egy paradicsom. Haja pedig az égnek állt.

-          Még én vagyok az, aki ott akart hagyni? Csak azért, mert haza kisértem valakit? Hol élsz te?! – kiabálta a készülékbe. – Kelly...! Kelly... Ne üvölts már a fülembe! Kilométerekről meg lehet hallani. Ha tudni akarod, igen azért hívtam el arra a futam hétvégére, mert úgy volt, hogy te nem leszel ott. Ezt akartad hallani? Mert ha igen, akkor ez az igazság. Kora egy igazán kedves lány, még te jelen pillanatban az ellentétje vagy. És azért ne felejtsük már el, hogy ki csalt meg kit! – szünetet tartott és addig leült a fotelba. – Igen, ezt akarom. Holnap nem leszek itthon. Gyere ide és vidd el a cuccaidat. És ne rendez nekem jelentet.

Letette a telefont és ledobta az asztalra a telefont. Hátra döntötte a fejés és arcát kezdte el masszírozni. Gyorsan visszamentem a nappaliba. Ledőltem a kanapéra. Vártam, hogy mikor fog kijönni. Egy jó pár perc eltelt, mire meghallottam, hogy elindult kifelé.

-          Hoztál fürdőruhát? – kérdezte a falnak dőlve.

-          Dani talán csomagolt. Miért? – kérdeztem vissza.

-          Akkor öltözz át! – parancsolt rám.

Megfordult és hallottam, hogy becsapja maga után az ajtót. Kicsit összerezzentem. Odamentem a bőröndömhöz. Jelen állás szerint nem akartam kihúzni nála a gyufát. Gyorsan kikutattam a bikinimet. Egy sima fekete bikini. Nem szeretem a fürdőruhákat. Ezért a legegyszerűbbet szoktam megvenni. Rávettem egy fekete pólót és egy fehér sortot.

Max már a konyhában várt. Volt nála két törülköző és két üveg víz. Odamentem hozzá és elvettem tőle.

-          Mehetünk? – kérdezte.

-          Persze.

Felvettem a cipőmet és kiléptünk a lakásból. Beléptünk a liftbe és megnyomta az egyik gombot. Azt hittem, hogy valahova megyünk majd a városba. Ehhez képest a tetőre mentünk fel, ahol egy hatalmas nagy medence várt ránk. Senki nem volt kint. A nap már kezdett lemenni. Így megtudjuk nézni a naplementét.

Letette a cuccokat az egyik napágyra. Lerúgta magáról a papucsát és már a pólója sem volt rajta. A következő pillanatban már a vízben volt. Én is hasonló képen tettem, csak én nem ugrottam bele a vízbe, hanem a lépcsőn mentem be.

Verstappen odaúszott hozzám és szorosan magához ölelt. Neki nyomott a falnak és éreztem, hogy ajkai a nyakamon vannak. Belekapaszkodtam a hátába, mert éreztem, hogy csúszik a lábam.

-          Ha tudnád, amit én... – súgta a fülembe, kissé agresszívan.

Elkezdett csókolgatni. Az arcomat, a nyakamat, de közben kezei már az alsómat tapintották ki. Éreztem, hogy megfogja és elkezdi lejjebb tolni. Abban a pillanatban elengedtem és megfogtam mind a két karját. Észrevette magát, hátrébb lépet.

-          Max! Elég legyen! – néztem vele farkasszemet. – Én nem egy útszéli vagyok! Ha arra akarsz használni, akkor már itt sem vagyok.

-          Nem annak gondollak. Csak... na!

-          Hallottam, hogy kiadtad Kelly útját. Nem tudod a vérmérsékletedet visszatartani. Azért vagy erőszakos a pályán is. Ezért utálnak az emberek. És jelen állás szerint elrontod még ezeket a pillanatokat is. - kezdtem el lögdösni a mellkasát.