Más Világ

37

Ebéd után volt egy pár óránk még, ezért megnéztük a városnak a pesti és a budai részét. Mind a kettőből egy keveset. Budán a várat és a várkertbazért tekintettük meg. Csodálatos látkép tárult elénk. Jó turisták módjára készítettünk egy csomó képet. Tényleg be kell most már szereznem egy nagyobb tárhelyes telefont vagy valami mást kell csinálnom. Egyfolytában azt írta ki a mobilom, hogy nincs elég hely. Már a felhőm is tele van. Kezdem feladni a harcot.

Budáról visszamentünk a pesti oldalra. Megnéztük a parlamentet és a környékét. Már majdnem fél hat volt mire visszaértünk a szállodához. Elköszöntünk Arthurtól a folyosón és bementünk Charlotte szobájába. Biztos, hogy Charles tesója lesz kész előbb ezért majd ő jön át hozzánk.

Egészen normálisan viselkedett ebéd után. Vicces volt és tudtam vele normálisan beszélni. Barátnőm készített rólunk több közös képet. Egészen jók lettek. Főleg azok, amiken fantasztikus fejeket vágunk.

Maxszal és Leclercrel is beszéltünk telefonon. Az utóbbi hívott minket telefonon, hogy mi a helyzett és utána megjelent a háttérben Verstappen. A legjobban Charles lepődött meg. Kicsit meg is ijedt. Remekül szórakoztam. Már a pályán voltak. Túl sok idő nem volt kommunikálni, mert menniük kellett dolgozni. Kérdezték, hogy mi a helyzet és hogy jól érezzük e magunkat. Aztán a végén jó szórakozást kívántak.

Gyorsan vettem egy forró fürdőt mielőtt felvettem volna a ruhámat. Miközben én öltözködtem, addig Charlotte foglalta be a fürdőszobát. Váltottuk egymást. A ruhámat még itthon vettem nagyon régen. Aztán úgy voltam vele, hogy a mai estéhez tökéletes lesz. Egy szürkés- fehér aszimmetrikus ruhát vettem fel, ami flitteres volt. A jobb lábamnál nagyjából combközépig ért a ruha, még a bal lábamnál kb. a térdemig ért le. Vékony pántja volt a ruhának. Mikor először vettem fel, akkor kicsit vágta a vállamat, de most teljesen jó érzés volt viselni.

Cipőnek egy fekete combcsizmát hoztam el. Így nem fog fázni a lábam ebben a ruhában. Na jó talán egy kicsit. De ez az utolsó egyetemi bulim. Meg akarom adni a módját.

Barátnőmmel cseréltünk és én mentem vissza a fürdőbe. Hajamat lazán összefogtam egy kontyba. Jó pár hajszállam csak úgy lógott magában, de ez tetszett benne. A sminkemet nem vittem túlzásba. Inkább a ruhát akarom kihangsúlyozni, mint a fejemet.

Charlotte egy zöld bodycorn ruhát vett fel. Tetszett, hogy hosszú az ujja a ruhának. Cipőnek ő inkább egy platformos bokacsizmát választott. Haját kiengedve hagyta és a sminket annyira vitte túlzásba, mint én.

Kopogtak az ajtón. Tudtuk nagyon jól, hogy a kisebbik Leclerc érkezett meg. Kinyitottam neki az ajtót és kicsit meglepődött, hogy hogyan festek. Igazán csinos volt. Túlzásba nem vitte az öltözékét. Fekete öltönynadrág és fehér ing volt rajta. Azért bele tette a lazaságát. Fehér tornacipőt húzott a lábára. Kezében ott volt a fekete szövetkabátja. Ezek szerint két kabátot hozott magával. Mondjuk ő is egy nagyobb bőrönddel jött.

Elléptem az ajtótól, hogy betudjon jönni, de eltelt egy pár másodperc, mire feleszmélt. Telefonom jelzett. Ott hagytam és megnéztem, hogy kikeresett. Dani írt, hogy most fognak indulni. Innen számítva kb. van negyven percünk. Mivel én már készen vagyok ezért nem törőm magam ezen.

- Nagyon csinosak vagytok! – ült le mellém az ágyra Arthur.

- Köszönjünk! – fejezte be a sminkelést Charlotte. – Többiek mikor érnek ide?

- Most indultak el. Majd hívnak, ha megérkeztek.

- Nem lenne jobb, ha most indulnánk el mi is? – kérdezte az egyetlen fiú a szobában. – Találkozhatnánk velük a bárban. Akkor nekik sem kell annyit utazniuk.