Egy év telt el mióta utoljára találkoztam vele. A következő reggelen első dolga volt kivinni a reptérre. Ami történt köztem és Max között az egy nyári kalandnak megfelelt. Mióta haza jöttem, azóta nem kommunikáltunk. Annyit írtam neki, hogy haza értem épségben. Majd a válasza az volt, hogy ennek örül. Többet nem beszéltünk. Az elején jól meg voltam. Danival sokat szórakoztunk. Elmentünk egy, két napra fesztiválozni. Lementünk egy hosszú hétvégére a nagyihoz, majd az ő nagyszüleit is meglátogattuk. Volt még közös családi nyaralás is. De miután jött az iskola azután, minden más lett.
Mivel kevés tárgyat vettem fel abban a félévben, így többet tudtam gondolkozni és azért sokat voltam egyedül. A futamok is elkezdőtek. Attól függetlenül, hogy nem voltam hajlandó beszélni Alexszel ugyan úgy néztük a versenyeit. Abban az idényben már többet nem volt a dobógon. Pedig néha tényleg nem kellett volna sok hozzá. Max fantasztikusan teljesített viszont. Drukkoltam neki. Nem volt bennem utálat. Próbáltam rá úgy gondolni, mintha nem is ismerném.
Viszont mikor az ágyban feküdtem akkor sokat gondoltam rá és ezáltal nagyon magamba fordultam. Dani dolgozott, így nem sokat találkoztunk. Mikor a kávézóban voltam nála, akkor is csak néztem kifelé. Rákellett jönnöm, hogy nagyon magányos vagyok és hiányoznak pillanatok és emberek is.
A legrosszabb az volt, mikor Dani az utolsó futam hétvégére kiment. A világ másik végén volt és egyedül maradtam. Én nem kaptam meghívást és nem is szívesen találkoztam volna Alexszel. Max mivel nem kereset, így tőle nem is kaptam ajánlatott. El sem fogadtam volna.
A karácsony és az új év borzasztó rossz volt. A hangulatom a béka segge alatt volt öt méterrel. A családom rajta láttam, hogy nincs minden rendben viszont nem kérdeztek semmit. Nem akarták, hogy még az a kevés kommunikáció is megszakadjon.
A tavasz már picivel jobb volt, mivel újra kitudtunk menni a szabadba programokat csinálni. Daninak új barátnője lett. Egy kedves lány, aki talán eltudja fogadni, hogy elég közeli a kapcsolatom a legjobb barátommal. Adott a dolog, hogy a lány előtt nem ölelgetem, meg hasonlók. Viszont már az elején tisztázta vele a dolgokat.
A májusi és júniusi időszak nagyon húzós volt, mivel jöttek a vizsgák. A tavaszi félévben már sokkal több tárgyam volt, így a vizsgák száma is megnőtt. Ezekkel letudtam magam foglalni. Nem tudtam annyit gondolkozni a múlton, mint előtte. Kezdett helyre állni a lelki állapotom. Már nem gondoltam annyit Verstappenre.
*****
A kocsiban ültünk és legszívesebben visszafordultam volna. Dani erőszakkal tolt ki a lakásból. Nem is szóltam hozzá, pedig ő szeretett volna kommunikálni. Nagyon meg voltam rá haragudva. Főleg azért, mert ki jelentettem, hogy én nem akarok menni, Egy éve láttam utoljára Verstappent és Tahit is. Semmi kedvem nem volt látni őket. A legjobb az egészben, hogy Alextől kaptuk a jegyeket. Ezért három napon keresztül láthatom.
Kiszálltunk a kocsiból és megköszöntük Dani apukájának a fuvart. Lehet délután ő fog értünk visszajönni, de majd szólunk neki időben.
- Nem lesz semmi para. – mondta barátom és átment a kapun.
- Miért nem a barátnődet hoztad el? – szkenneltem be a jegyemet.
- Mert őt nem érdekli. És ez inkább a mi bulink.
- Az túlzás!
- Azért, mert hari van Alexszel és Maxel... enged el, és érezd jól magad.
Elsétáltunk a box utcához, ahol már majd nem pilóta ott volt a maga helyén. Nemsokára kezdődik az első szabadedzés. Megkerestük Alexszet, aki éppen a szerelőkkel beszélt. Mikor meglátott minket kért egy percet és odajött hozzánk. Danival boldogan ölelkeztek, aztán odalépett elém és adott két puszit.

ESTÁS LEYENDO
Más Világ
FanfictionMi történik akkor, ha három barát közül egy elköltözik a hazájából, hogy megvalósítsa az álmát? Mi lesz akkor amikor már világhírű lesz az a barát? Mi fog történi az otthoniakkal? A barátság mennyire lesz fontos ezentúl? Mi történik akkor mikor az e...